Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-04-16

talmához méltó. Mert ahol a munka feltámadását meg lehet ünnepelni, ott már nem kell félni a/ eszmék, gondolatok, érdemek, lelkek megöletésélől vagy elaltatásától. Akkor majd zúgni fognak a harangok és zugásuk, daltlk nem lesz idegen népmilliók, az emberiség fülének, hanem az ő daluk, az 6 hangjuk, az ő ünnepük lesz. Városi közgyűlés - 1911. apr. 11 Pápa v los képviselőtestülete inalt kedden délután ;| órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyen mintegy ,'10 képviselő vett részt. Mészáros Károly polgármester elfoglalván az elnöki széket, szívélyesen üdvözölte a megjelenteket és ezen közgyűlésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte dr. Kechnitz Ede, Gyuk Nándor. Jilek Eereue, Petrovics Mihály és Baráth Károly v. képviselőket. Miután a főjegyző felolvasta a mult közgyűlés jegyzökönyvét, napirend előtt Győri Gyula ket interpellációt intézett a polgármesterhez, kitől először azt kérdezte, hogy április 11-e nemzeti ünnep-e vagy sem s ha igen, hogyan lehetett ma a képviselőket közgyűlésre hívni? másodszor pedig azt, hogy miképp épit a Takarékpénztár csatornát a Hungáriából, mikor az egészségügyi bizottság nem is tárgyalta a csatornaügyet? Polgármester mindkét kérdésre kielégítő választ adott. Azt felelte ugyanis, hogy április 11-e igenis nemzeti ünnep, a városi tisztviselőket e napon munkára nem szorította, a közgyűlést, noha tévedésből épp e napra, de hamarosan kelle't összehívni, mén a tárgysorozat egy pontjának elintézése záros határidőhöz volt kötve. A Hungária csatornájának építésére a tanács engedélyt adott, miután minden kikötést megtett. Az egészségügyi bizottság csak arra néz ve fog javaslatot hozni, hogy a csatorna a Tapolca melyik pontjában vezettessék a vizbe. Miután a válaszokat ugy az interpelláló, mint pedig a közgyűlés tudomásul vette, áttértek a napirendre. Az adókivető bizottságba bizalmi férfiakai megválasztanak Krausz József N. és Kluge Károly. Póttagok Kohn Miksa Mihály és Valter Sándor lettek. A vármegye jóváhagyta a városnak a főorvosi állásra vonatkozó szabályrendelet módosítását, de kimondotta, hogy a munkások betegsegélyzö pénztárának orvosi állásával a főorvosi állás nem összeférhetetlen. A közgyűlés a határozatot nem felebbezfe meg. hanem megbízta a polgármestert a föoivosi állás betöltése körül teendő lépésekkel. Nagy Sándor v. képviselő indítványát, mely szerint a város az állat vasártér nem használt részét engedje át alsóvárosi gazdáknak takaroló helyül, a közgyűlés nem fogadta el még pedig tűzbiztonsági és állategészségi szempontból. Ellenben utasította a tanácsot, hogy a régi temető ama félreeső részét, melynek ilyetén felhassuálása a kegyeletet nem „érti, engedje át nevezetteknek a kívánt célra, vagy pedig tegyen még ennél is alkalmasabb helyre nézve javaslatot. A Moravek-féle ház kisajátítása ügyében hozott képviselőtestületi határozatot a vármegye megsemmisítvén, a polgármester uzr a belügyminiszterhez megfelebbezte. A miniszter kérdezi a polgármesteri, hogy a közgyűlés a félebbezéshez hozzájárult-e? Igy került az ügy a közgyűlés eié. A tanács javaslatára a kögyülés a telebbezéshez hozzájárult Németh Kálmán pápai illetőségét a közgyűlés megtagadta. Több tárgy nem lévén, polgármester a közgyűlést berekesztette KÖZGAZDASÁG. - Rovatvezető: Illés Lajos. — Szerezzünk be vetőgépeket! Figyelemmel kísérve a tavaszi ve:ési munkálatokat, sajuos, azt tapasztalom, hogv még nagyon kevés gazda vet nálunk vetögéppel. A leg több ragaszkodik a kézi vetéshez, a mi pedig la legtökéletlenebb vetési mód. Gazdáink dacára a folytonos tanácsnak, még mindig nagyon idegenkednek » vetőgépek hetsereésétdi. Pedig ha tekintetbe vesszük azt, mily sok hátránnyal jár a kézi vagy szórt vetés, be kell lát mink. hogy a szórt vetés még a kis gazdáknál is ma már teljesen idejét multa, tehát minden gazdának ki kell azt küszöbölni s helvétté a soros vetést felkarolni. Sok gazda nem is hiszi, mily sok hátránya van a szórt vetésnek? A s/. vetésnél még a legjobb vigyázat mellett sem tudjuk a magot egyenletesen elosztani. Még akkor, ha a földet sikerült simára megművelni, elég egyenletesen lehet a magot elszórni, de ha az kissé is rögös, egyenletes elszólásról szó sem lehet, inert a rögökre szórt magból igen sok egy helyre gyűl össze s igy is kel ki. Igen sok gazda meg ugy jár el, hogy földjét tavasszal megszántja s azután minden más munka nélkül a magot elszórja s csak ezután boronálja be. Ilyen vetés mellett természetese;! a mag egy jó rés/e a barázdába kerül s ott helyezkedik el. Hogyegy helyre mily sok mag került, legjobban a vetés kikelése után láthatjuk, csak jól meg kell szemlélni a vetést. Ott, ahova sok mag került, a vetés sűrű lesz, a többi részen pedig ritka. Ennek aztán az lesz a következménye, hogy a sürü helyen nein tud a növény rendesen fejlődni, a ritkás helyet pedig nem tudja kellőképpen kihasználni. A szórt vetésnél a mag alátakarasa sem lesz egyenletes. [Tgyaiiis a mag egy része a boronálás után is fennmarad, egyrósze pedig igen mélyen takartatik alá s csak nagyon kevés rész/ jut megtelelő teuyészhelyre. Az a mag, mely a felületen marad, nem kelhet ki, inkább a madarak eleségeül szolgai, karba vész, a melyik pedig mélyen van alátakarva, későbben kel ki. későbben is fejlődik. A szolt vetésnél tehát, a rossz alátakarás folytán a mag nem tud egyszerre kikelni, nem tud egyenletesen fejlődni, a mag egy jó része nem is fog rendes növénnyé kifejlődni, hanem satnya marad. Egyenetlen lesz továbbá az erés is, meg az aratást sem lehet egyszerre végezni. A szórt vetésben a rovarok is sok kárt okoznak, meg a növényi paraziták is jobban elterjednek. Az ilyen vetésben ugy nis nem elég nagy a légáramlat, igen páradús levegő képződik, már pedig a paraziták ebben a páradús levegőben keletkeznek a legnagyobb inertekben. A tapasztalai is azt bizonyítja, hogy a szórt vetésben jobban terjed a rozsda, mint a soros vetésben. Azonkívül a világosság is nehezebben fér hozzá s így a szórt vetés hamarabb megdől, mint a soros vetés. Igen nagy hátránya a szórt vetésnek még az. hogy jóval tebb magot kell vetni, mint a soros vetésnél. Zabból például kell kat. holdaukint szórt vetésnél lőO-ilOO liter, soros vetésnél 120-180 liter. Ma már pedig, mikor a különféle terményeket jó áron tudjuk értékesíteni, arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb magot, használjunk vetésre s minél többet adhassunk el a piacon. rái'souyit, húsvétit, aprószentekre valót, adventi és pünkösdi i igmiisokat, egyik szebb volt a másiknál H ma csak egy-két töredék sorra emlékszem. Pedig akkor minden versért tojást, kalácsot, főtt perecet kaptam a iieiiéiuasszonyéktól. Egy csomót hamarosan összeszedtem ezek közül u rigmusok közül. Íme: Azt hallottam, hogy e háznál, Van egy lankadő v-rágszál, Szagos vízzel megöntözöm, Ugy feléled, csupa öröm. Mert hát itt a téltámadás, Készült e sok piros tojás? Húsvét ünnep emlékére, Keresztények örömére. Adjon Isten mennyből áldást, Köszönöm a szíves látást. Nagyon eltaroltam, mert sokat kockáztam, Jártam, ültem, költetn, hevültem és fáztam. Berekben, mezőkben, sokszor ugy megáztam, Hogy aki meglátott, azt tudta, halásztam. En vagyok atyámnak oipökös inasa, l'rgányos kovácsnak vasverő díjasa. Ezen hazugságért tán valamit adnak, Vagy egy jó kancsó bort mindjárt előrántnak. Áldja meg az Isten ez háznak gazdáját, Gazdájával együtt házi gazdasszonyát, Ennek váltsága egy pár piro» tojás, Az is olyan legyen, mint az arany folyás. Húsvét másodua|iját ürömmel köszöntöm, Aki tojást nem ad, azt mindjárt leönteni. Amit megmondottam, no csak hamar legyen. Mert itt a víz készen s most mindjárt megteszem. + Ajtő megett állok, Piros tojást várok. Ha a párját nem adják, Estig is itt állok. » Tudjátok-e ti leányok, Miért jöttem én hozzatok ? Hogy a tojást, pirosat Párosával adjátok, Hogyha nem igy adjátok, Csuromviz lesz szoknyátok. * Jó reggelt, jó reggelt, kedves lilomszál. Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ide szálltam, Nesze luft rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, Hol a tojás, piros tojás, Uriszuyaba várom. • Régen volt, nagyon régen, mikor én ezek közül a rigmusok közül egyik-másikat elmondottam. Akkor még az egész világ egy rejtelmes értelmű, szépséges rigmus volt nékem. Ma tudom az értelmét és azt is tudom, hogy a rim a sorok végéu szokott állaui s hogy a riin nem elég a jő vershez. Csendüljetek meg húsvéti harangok ! Ringassátok álomba lelkemet! Oh, hu még egyszer elindulnék hazulról vizbevetni, egy rózsavizes ftaskőval s egy esikos szélű kendővel, szivemben áhítatos örömmel, szememben a piros tojás ünnepi ragyogásával ! Es elmondanám' Kicsi csirke vagyok, Ajtó megett állok, Vizbe vetni jöttem, Piros tojást várok. . . . Piros tojást várok ! . . . Gyermekeknek. Húsvéti tojások -- Mese. — Az öreg Tapsilüles apó kiállóit az erdő szélére és belefújt a sípjába. A sip éles hangja végigsüvitett erdőn, mezőn, halmon s amerre csak eljutott, megriadtak a hosszúfülű, gyorslábú nyiszikák s mint a szélvész, ugy karikáztak Tapsifüles apó háza tájára. Tapsifüles spő szemreháuyólag nézett az érkezőkre: — Hé, úrfiak, kisasszonykák, ti bizony talán ide se dugnátok hosszú fületeket, ha Tapsifüies apó rátok nem riasztana. Egy bátrabb legényke belemakogott az apó szavába: — Ne haragudjál apó De hiszen mi azt sem tudjuk, miért kellett volna ide dugnunk a fülünket.