Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-04-16

1911. ápril is IC. Mindezek a hátrányok elmaradnak ha vető­géppel sorba vetünk. Ez esetben egyenletesen lesz elosztva a mag, tökéletesebb lesz annak alá­takarása, kevesebbet, szenved a növény a rova­roktól ós növényi parazitáktól, egyenletesebben nö, egyszerre érik, könnyebben lehet learatni és a mi a fö, kevesebb vetőmagra lesz szükség. So­ros vetésnél mintegy 20-80 % magot, takarítha­tunk meg. Továbbá a kapásokat is könnyebben megművelhetjük s mindegyik száutóiöldi növény­nél nagyobb lesz a termés. Dacára ennek a sok előnynek, gazdáink mé­gis idegenkednek vetögépek beszerzésétől. Ugy okoskodnak, hogy egy vetöember egy nap több területet tud bevetni, mint egy gép 2 lóval és 2 emberrel. Okul hozzák tel azt is, hogy drága a gép s kisgazdának nem fizeti ki magát ily költ­séges berendezkedés. Az igaz, hogy egy vetöem­ber többet tud elvetni, mint egy gép, de ma már ennek a munkája sem olcsóbb, mint a vetögépó. Egy vetöember bevet egy nap 0 k«t. holdat, géppel pedig elvethetünk 5 holdat, tehát a vető­ember sem vet el sokkal többet. A gépet, meg drágának épen nem mondhatjuk. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a soros vetésnél jóval kevesebb magot kell vetnünk, mint a szórt vetésnél s ha ezt a megtakarított tna«;ot minden évben elad­juk, a befolyt, pénzből könnyen tedezheljük a vetögép árát s igy néhány év alatt az teljesen ingyen van. Egy 13 soros vetögép, mely kisgaz­dának egészen megfelel, Kühne mezőgazdasági gépgyárában 490-500 koronába keiül. Ez az ösz­szeg bőven megtérül a megtakarított mag árával es a terméstöbblettel. Semmi okunk sincs tehát arra, hogy idegenkedjünk a vetögépek beszerzé­sétől s ha nem tudjuk egyedül megvenni, álljunk többen össze, vegyük meg közösen, sohasem tor­ió'lik annyira össze kisgazdánál a vetés, hogy egyik a másikra néhány napig ne várhatna. SZÍNHÁZ. 10 heti referádánkat, noha (április 7—16-ig) íl napot ölel fel, igen rövidre szabhatjuk. Nem sok mondani valónk lesz. A szini évad e negyedik hete az előbbiektől csak annyiban téri el, hogy un ist még kedvesebben jártak el az elő­adásokra és még hidegebb volt a szín­ház. (Természetesen egyik a másikból rapa i li anok következik.) Nem sikerült az újdonsá­gok révén se a közönség érdeklődését fokozni. Még az Arlesi leány — más időben megtette volna a hatását, de a nagyhéten ez sem fogott. Igaz. hogy deákjaink szanaszét vannak, tanárok, tisztek szabadságon, a jámborabb fajba uri nép szerényen távol tartja magát a színháztól és húsvét utánra spórolja a kíváncsiságát stb. Szóval, erre a hétre a direktor ráfizetett annál is inkább, mert pénteken és szombaton a szent napokra való tekintetből nem volt elő­adás, szerdán délután pedig már az ifjú­sági előadást sem tartották meg. Rész­letes beszámolónk ez: Péntek. Király fogás ment zónában. Csiky-Konti kedves operettje igen hálás darab. Ez évadban már másodszor adták a mondhatni elég jól. A nagy énekesek könnyedén megbirkóztak a dal­lamos szerepükkel, énekkar és zenekar sztutén pompásan működött. Erckövi és Lónyai, Kovács Hanna és Fábián Linka gyönyörű orgánumukat szépen érvényesíthették. Szombat. Eysler Ede A halhatatlan lump ciineu ope­rettet irt, melynek a meséjéből kivesszük a ge­rincet: Egy tanító operát ii. melynek révén nagy I hírneve van. Miután a kis városkában oly lányt I szeretett, kit a polgármester fia kért meg és ka­I pott később teleségül. elhagyta állását, és szülö­j városát. A fővárosba jön, értékesiti operáját — és elzüllik. Nevét megváltoztatja. Evek múlva, mikor az operairó neve világhírre tesz szert, a I kisváros polgármestere indítványára, a halva hitt 'volt, tanítójának és szülöttjének szobrot emel. A : polgármester a fővárosban az elzüllött de tel nem ismert tanítóba botlik és szerződteti, hogy 'egy szoborleleplezésre tanítson be énekkart. A/ utolsó jelenet, a szobor előtt játszódik, mikor a ! lepel lehull és a tanitó saját szobra előtt mintegy 1 őrjöngve áll ott és kacagva tagadja, meg bizo­nyítja az azonosságot. Ivánfi játszotta a címsze­repet elég jól. Hogy meg ne feledkezzünk róla : ia kis Fábián Böske nagyon kedves volt a hárfás I unokája szerepében. Nagyobb szerep jutott Lónyai 'és Kovács Hanna számára, mig a férfiak közt j Báy és Vértes kötötték le figyelmünket. Igen Az. Spó meg haragosabban nézett a közbeszó­lóra : — Ugy, hát ti nem tudjátok mi a dolgotok húsvét táján. Hai man-uégven cg\szerre belevágták: — l'iros tojást festeni. — Nos hát az idén talán magam üljek neki annak a sok sok ezer tojásnak s egymagam feste­gessem, amíg ti bukfenceztek, heverészlek. A bátor legéuykc megint csak előállott: — De az Istenen, apó, hol van még húsvét? Hol'.' A iivakiinkon, — De bissen még zúzmara ül mindenen. A hó osuk ugy veri a bnndikánkat. Még tél van, apró, zúzmarás, hideg tél. — Elmehetsz a tudományoddal Bergeiigóeiábs, kotnyeles vitéz. Látszik, hogy sose forgattad a száz­esztendős lőcsei kaleiidáriimol. Dugd bele az orro­dat a kaleiuláruiiiba s öklömnyi piros belükkel bele van nyomtatva, hogy ill a húsvét. Ej, de hát nem is feleselni hittalak éli ide, hanem hogy a húsvéti munkához lássunk. A nyuszik meg se inertek mukkanni. Tapsi­füles apó intésére szétszaladtak az erdő' eil s alig telt bele egy kis idő, már vágtattak is vissza. Ki egy öblös puttonnyal a hátán, ki kosárral a karján, ki pedig talvigával döcögött. Azonban mindenkinek a szerszáma tele volt teher tojással. A sok nyusz.i köiülülte Tapsilüles apót, aki sorba osztogatta min­deniknek a piros, kék, sárga iiarciszcniporkat, ibo­lya osuporkát teli festékkel. Mindeniknek a kezébe nyomott egy-egy festőecsetet s egyszeribe nagy pik­íi.riatiya leit az erdő n-/i i-»n. amilyet még uem ; latolt a világ. Egymásután szedtek elő a hófehér tojásokat és egy-két vonással olyan csodaszép pi­rosra, kékre, sárgára pingáltak, hogy az apó tátott szájjal nézte. Mikor mind készen lettek, nr. apó összekeverte őket s jól megrakta kinek-kinek a szerszámát. Sorba útnak indította őket. — Te mégy Böskéhez ! Te Mugduskállo/.! Te Editkéhez! Te ebez, te amahozl Te az. alvégre, te a felvégre ! Azzal szedte mindenik a eókmőkját, illendő­képpen köszöntek s nekivágtak a szélrózsa minden irányának. A kotnyeles vitéz, elöl loholt nagy sebbel-iob­bal. Se jobbra nem nézett, sc balra, csak ment. ment, mig cgvszer csak kopp, neki ment fejjel egy hatalmas fának. Nagyot bukfencezett, a sok tojás szerte gurult s valamennyiből szép sárga rántotta lett . . . No, elszégyelte magát ö vitézsége, vissza se nézett, hanem ugy, ahogy volt, tojásos bundával elvágtatott az operencias tenger felé. IIa valame­lyiteknek nem jutna piros tojás, gyerekek, annak bizonyosan az lesz az. oka, hogy a kotnyeles nyuszi törte össze a nektek szánt húsvéti tojást. Dinglia Béla. komikus alak volt Miklósy egy népénekesnö sze­repében, melyet nagyszerűen kreált. A zenéje rendkívül melodikus és tetszett is. Szövege, miután sok tingltangl meg zengeráj fordul elő benne, sokak előtt, amolyan Brettlinek tűnt. Pedig nerrí az. Komoly háttere van. Végtére is a bécsi Prá­tert máskülönben hogyan fessék le a színpadon, ha nem ilyen népéuekesekkel ? Vasárnap. Délután a Testör-t- adták. Ezzel az újdon­sággal mutatkozott, be anuak idején a társulat. A ma délutáni előadás csak árnyéka volt a máre. 18-iki előadásnak és korántsem hozta extázisba kevés nézőjét. Este ismét A halhatatlan lump került szilire. Ma is vegyes érzelmekkel fogadta a közönség a darabot. Kinek milyen az impressziója! A ma­gunk részéről a zenéje révén megbecsülom:öuek tartjuk, a meséjét illetőleg sem helyezkedünk a túlzók álláspontjára. Van abban sok igaz és ter­mészetes kép az életből. Az előadás ma is elég Ól ment. Közönség is akadt — ha nem is fölös számban. Hétfő. Cigányszerelem ötödször. A zónaelöadás óimén se telt míg már a ház. Egyébként ujat nem mondhatunk az előadásról. Erckövy, Kovács Hanna, Lónyay és Fábián ismét remekeltek. Kedd. Arlesi lány szinmü volt az újdonság. Ugy hit lük, hogy e nagy hírrel jöt' szinmü szinreho­zatalával mintegy varázsütésre megtelik a szin­ház. Pedig dehogy. A 3 felvonás-, de ~y képből j álló darabban, melyben arról van szó, hogy férfi­ember bukott mi iránt is táplálhat szerelmet ós szerelme mellett kitart mindhalálig, egy két olyan szép szerep van, melyet megnézni valóságos gyönyörűség, kivál', ÍM oly kezekben vannak, mint Sándor Juliska és Pethő Eszti. Kivülök Miklósy és Sárközy, a férfiak közül Kovács, Vértes és Erckövi emelkedtek ki az ensemb eböl. A közönség igen hálás volt, sűrűen tapsolt. Szerda. Ismeretiét) táncos a címe annak a vígjá­téknak, melyet szerdán mutattak be. A földszint ülőhelyein 13 an voltak Szerencsétlen szám. Déri adta a címszerepet. Egy nagy estélyi­', melyre nincs meghívása, véletlenül betéved. Pezsgőzik, táncol, szerelmet vall s ezt mind inkognito. Egy szál ismerőse révén — vőlegénye lesz egy gaz­dag gyáros leányának st.6. végül kisül, sőt ö maga Írja meg leendő apósának, hogy \oltakép­peu ö senki. Déri kitűnően adta ezt a különös szerepet. Kedves volt nagyon Pethő Eszti, mint menyasszony. Miklósy Margit is igen tetszett, úgyszintén Kovács Lajos. Szépek voltak továbbá Kovács Hanna és Boris Bianka. Kadnsi és Nyi­kos sziutéu kiváltak, valamint Vértes és Bátori is. Közönség — mint már fennebb emiitettük — alig volt. Gsütörtök. Nagycsütörtökön megújították a Sárga li­liom c. színművet, melyet a muH. héten adtak először s melyről már megmondtuk mult szá­munkban a véleményünket. Különbség csak any­nyiban volt a két előadás között, hogy a múltkor még közönség is vala, ma már az se. Itt már nemcsak a nagycsütörtök, hanem a zsidóhusvét is meglátszott. Ezek után egész természetes do­log következett csupán, aa t. i., hogy pénteken és szombaton nem volt előadás. Hirdetmény. Pápa város polgármestere közzé teszi, hogy a képviselőtestület f. évi április hó 11-én tartott rendkívüli közgyűlésében ti,'!, sz. határozatával Németh Kálmán ille­tőségét, újból megtagadta. Jelen határozat, azzal tétetik közzé, hogy ellene a felebbezés lö nap alatt a polgármesteri hivatalba beadható. Pápa, l'Jll április 16. Mészáros Károly, polgíriuéslcr.

Next

/
Thumbnails
Contents