Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-02-27

XXXVII. évfolyam. Pápa. 1910. február 27. 9. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-v:déki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldnerg Gyula riaiiirkereskedéso. Kő-tér '.'.'tik szám. Hirdetésekot egyezség szerint felvesz, a kiadóhivatal. Szerkeszt."; MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptalajdaaef: GOLDBERG GYULA. Klölizetéaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévro tfk Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Kgycs szám ára 30 fill Állattenyésztésünk fejlesztéséről. A napokban jeleni még az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott földinivelésügyi miniszteri rendelet, mely a földniivelő osztályra vonatko/.ó igen sok hasznos és fontos tudnivalót foglal magában. Szól általában az állattenyésztésről, legelő vételek és legelő javítások segélyezéséről, szállításokról és azok díjkedvezményeiről. Hasznos szolgálatot vélünk teljesíteni, amidőn városunk gazdaközönségével a rendelet lóntosabb részeit megismertetjük, illetve azokat röviden összefoglalva közöljük. Ugyanis a köztenyésztésre szolgáló apaállatok beszerzésének megkönnyítése. Valamint legjobb minőségüknek biztositása céljából a földmivelésügyi miniszter megengedheti a beszerzések költségmentes állami közvetítését és a vételár egy évi kamatmentes előlegezését különös méltánylást érdemlő esetekben az állami közvetítéssel beszerzett állatott vételárának, legfeljebb 20 százalékkal való leszállítását is engedélyezheti. Az állami közvetítéssel beszerzett mindegyik állat a beszerzés napjától számítandó egy év tartamára az állani költségére akként biztosíttatik, hogy tulajdonosa az állat elhullásának, vagy kényszervágásának esetére a biztosítási feltételek keretében az ár, illetőleg kedvezményes ár nyolcvan százalékára, mint kártalanítási összegre igényt tarthat. Kedvezményben, illetve segélyekben részesülhetnek mindama községek, városok, közbirtokosságok, valamint jóvá hagyott alapszabályokkal működő gazdatársadalmi testületek és szövetkezetek, melyek a mezőgazdaságról szóló törvénycikk idevonatkozó §§-ainak rendelkezésével ily apaállatok beszerzésére köteleztetnek. A földmivelésügyi miniszternek a kérelmezett állami kedvezmény, illetve segélyek ügyére vonatkozó határozatát folyamodókkll a törvényhatóságok területére illetékes in. kir. gazdasági felügyelőség közli. Legelő vételek és legelő javítások segélyezésében oly községek, városok, közbirtokosságok és oly gazdalársadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek részesülhetnek, melyeknek tagjai túlnyomó részben kisgazdák. F.zen segélyek olj törlesztése* kölcsönök kamatterhének könnyítéseié, illetve oly törlesztéses kölcsönök évi kamat és tőke törlesztései* nek részbeni fedezésére szolgálnak, a melyeknek célja: 1. • közöstulajdout képező és közösen használt legelők létesítése. VSgy karban helyezése (fűmagvetés, irtás, egyengetés, árkolás, alagesövezés. leesapolás, delelők, védőhelyek, kutak, kerítések, félszerek, istállók felállításai; 2. ily

r legelőknek, vagy ilyenek létesítésére használandó földbirtoknak örökáron való vásárlása; 3. közös tulajdont képező, vagy legalább 15 évet tartó közös használatra bérelt legelőkön szükséges istállók, itatok, utak vagy más hasonlóik építése. Ezen kedvezmények engedélyezésénél a községek, városok feltétlenül előnyben részesitendők s a közbirtokosságok és gazdatársadalmi testületek segélyezéseiránti kérelme rendszerint csak akkor vehető tárgyalás alá. ha azon községek (városok i folyamodványai, amelyeknek pótadója az 50 százalékot meg|haladja, már elintézést nyertek. Sem a községnek, sem ;i közbirtokosságnak, sem gazdatársadalmi testületnek nem engedélyezhető a segéty, ha az az ingatílan, melyet a község, (Város), közbirtokosság stb. megvásárolni akar, oly tulajdonos birtokában van. aki azt két év óta még nem bírja. A/, engedélyezést követő egy éven belül igénybe nem veit kedvezményeket a földmivelésügyi miniszter visszavonhatja. Viszont azt is kimondhatja, hogy a legelők berendezése, javítása, örökáron való megvétele, vagy bérbevétele alkalTÁRCA Egy tízéves találkozó Selmecen. Zenés felolvasás. Irta: Sz.ntgyörgyi Sándor pápai karnagy. \ au nekem egy u .lokafi vérem, aki must tiz éve végezte a selmeei akadémiát. Jelenleg hánvamérnük ugyancsak Selmccen. Nos, hát ettől a rokonomtól kaptam én a nyáron egy levelet, melyben ni'ghi Seiuieere. .Hiszen" — úgymond a levél többek között — „oly régen nem láttak egymást, hogy tán már nem is ismerjük meg egymást. Jöjj mielébb asszonnyal, gyerekkel együtt, mi szívesen látunk benneteket. t'sókolunk mindnyájatokat! Guszti" Egy-két levélváltás után megegyeztünk, hogy jól van, a nyár folyamán majd eljövök — egyelőre magam, mert feleségem majd csak akkor megy el hozzájuk, ha már — hisz' eask mostanában nősüit — bemutatta nálunk a fiatal asszonyt. El is mentem. Győr—Budapest—Hatvannak utazva értem föl Zólyomba, mnjd (iaramberzencére honnét a üaramherzence —Selmee— Bélabányai keakenyvágányu helyiérdeKÜ vasúton, azon a szokatlanul furoaa kis vicinálison beérkeztem a selmeei állomásra. Felkeresve (iuszti bátyám lakását, bemutatkoztam sógornőmnek, ki miután gyors egymásutánban megmondta, hogy mennyire örül, hogy eljöttem, mennyire sajnálja, hogy családom nem jött el, ők az idén nem mehe'nek szabadságra, mert az ura az esküvő utánra, a nászútra vette ki ez idei szabadságát. Pápára majd jövőre jönnek, azután szememre hányta, hogy nem irtain, mikor jövök, férje nincs otthon, de rögtön szalaszt érte stb. stb. Kér désemre megmondta azt is, hogy (iusztiiiak ma van a tízéves találkozója. Vagy 30 erdész és bányász már reggel óta mulat, szinte nem árt már érte is küldeni ; jó, hogy jöttein, meg igy, meg ugy. De ezt már nem engedem meg, gondoltam magamban Igyekeztem a fiatal asszonykát meggyőzni arról, hogy az esküvő évfordulóján, ezüst meg aranylakodalmon k'VÜl ez a legszebb évforduló, ez, amikor időnkint a volt iskolatársak találkozunk ; felújítják ítjuki ri emlékeiket, annak minden ábrándjával és csalódásával, megújítják a barátságot, elbeszélik életük sorát, az életben való küzdéet, a családalapítás örömeit, az ért but és bánatot és kevés szerencsét egyaránt, kölcsönösen kicserélik eszméiket állásuk, hivataluk ellátásában tapasztalt előnyökről, hátrányokról, ujabb találkozási határidőt tűznek ki és nem ritkán, de nagyot isznak ugy a maguk, in tit egymás egészségére. — Hanem teszek én egy máa ajánlatot — mondám. — Elmegyek én is oda. igy mi is beszélgethetünk, meg a többiek társalgáaát is élveztük: s majd ha Guszti jónak látja, megjövünk anélkül, hogy a társaságot ok nélkül megbontottuk volna. Nem sziveaen bár de mégis beleegyezett ebbe a megoldásba. „Most" — úgymond — „a Winter•teinnál lesznek, a Vigadó-szálló emeleti ebédlőjében, ha caak ki nem mentek már a Kishübjébe, a kiránduló helynek alkalmas vadászlakba, ahová bizonyára elmennek. Ezzel keresésére mentem és a főtéri Vigadóban csakugyan megtaláltam (iusztit. Nemcsak ö, de társai is csekély kivétellel kipirult arceal, csillogó szemekkel ülték körül ar. ebéd maradványait tartó patkóalaku asztalt, melyről caak az imént keltek föl a meghívott előkelőségek: a főbányatauácaos, meg a többi nagy ur, tanár, meg miegymás. Magukra hagyták az iskolatársakat, kik víg énekszó, cigánymuzsika, pezsgődurrogás mellett egymást átölelve mulattak, hogy csak ugy izzadtak bele. Körülnéztem s miután a társaságból többet ismertem, igy a besztercebányai erdöigazgatőság mellé beosztott két erdészt, továbbá a besztercebányai bányakapitányság biztosát, kik épen unokabátyám mellett ültek, odamentein és üdvözöltem rokonomat és többi ismerősömet. Guszti, miután megölelt és alaposan megrázta a kezemet, bemutatott a társaság többi tagjának, elsősorban az elnöknek. Kun János, Breznóbánva fiatal föeedésze volt tiz évvel ezelőtt a Fuchs-major, az elnökük; ma is megilleti a jog, hogy csak azt tűrje meg asztaluknál, vagy termükben, akit akar. Természetesen szívesen látott vendégnek deklarált és összeütötte velem poharát a barátság jeléül. A mulatság azután tovább folyt. Hogyan ? Ezt fogom ma felolvasni. — Hát Sándor! Tudsz-e még zenésfelolvasást tartani — szólit meg Brauich Kálmán, besztercebányai erdész. — Tudod amilyent Besztercén szók-