Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-02-13

l*ií|l!li I.il|l0k 1910. február 18. •dászati bér a gazdáknak adassék. A megye a gazdáknak ezen törvényellenes határozatát mégsem ni isi tette. A gazdák érdektársaik hasznát mindenáron elősegítik a város kárára. Tapasztaltuk ezt kétszer egymásután ; midőn a felsővárosi óvodának mindenáron a Potnher hasznavehetetlen telkét akarták a várossal megvétetni; de szerencsére erre nem kaptak többséget. A másik eset Keskeny l'álné háza volt, melyre az állandó választmány jól meggondolt javaslata ellenére 10.000koronát szavaztak meg. A pápa—sümegi vasútnál valamennyi gazda ezen vasút ellen szavazott; szerencsére nem lett többségük: pedig az egyik gazda állomást kért az országos marhavásártéren; de ő is ellene szavazott. Mit gondolnak gazda •uramék? Ha hazánkban most is csak annji vasút volna, mint 30 vagy 40 év előtt, akkor bizony vajmi keveset kapnának az árucikkeikért, mert a vasút egyik fő oka a nagy drágaságnak. A sok vasút egyik fő oka. hogy a gazdák marháikat, lovaikat, disznóikat. t>aronifiaikat, a tojást, tejet, zöldségüket, főzelékeiket és gyümölcseiket oly roppant drága áron tudják eladni. Ha tehát rosszul felfogott érdekből a vasút ellen szavaztak, evvel maguknak okoztak nagy kárt. Az utolsó közgyűlésen ők maguk szavaztak meg maguknak 20.000 koronát az árvapénzekből. Pedig a gazdák és érdektársaikou kivül senki sem hiszi, hogy a törvény által megkövetelt biztosíték a hitelszövetkezetnél meg van. A városnak egynegyed részét a gazdák képezik. A városi képviselők egynegyed része a gazdákból és azoknak szövetségeseiből áll. Az utolsó 5-(J városi képviselőválasztáson át mintegy vörös fonál húzódik a gazdák mindinkább kirivó azon magatartása, hogy városi képviselőknek csakis gazdákat, vagy oly iparosokat választottak, kik mindenben velük egyet értenek ós együtt szavaznak. Lehet ez kitűnő „osztálypolitika", de a városra nézve káros. Az utolsó választásoknál egy év elolt láttuk azt, hogy a IV. kerületben 2 érdemes tagot — egy orvost és egy tanárt — kidobtak a képviselőtestületből, mert nem velük szavaztak és választottak helyettük 1 gazdát és egy papot; az utóbbi csakugyan hálásnak mutatkozik, mert mindig a gazdákkal szavaz a város kárára. Egy haladó város képviselőtestületében demokratikus áramlatnak kell uralkodnia minden tárgyban. A gazdák sohasem képesek ily magaslatra emelkedni, mert ők mindig csak a saját érdekeiket legyezgetik és azokat iparkodnak előmozdítani. Minden városi képviselőnek első kötelessége, hogy minden magán, társadalmi és felekezeti érdeket az ajtón kivül hagyjon; benn a teremben csak a város java, haladása és érdeke legyen az egyedüli vezérfonál. Ezt pedig gazdáink sohasem fogják tenni és teljesíteni. O nekik saját érdekük az egyedüli útmutató, a város érdeke semmi, ha az ő érdekükkel nem egyezik meg, vagy ha avval ellentétes! Hogyan vau az, hogy a képviselőtestületnek gazdákból álló egy negyed része dominálja a helyzetet és hogy ezen egy negyedrész dirigálja a város ügyeit. Erre a felelet igeu egyszerű. A gazdák jól vannak organizálva. minden gyűlésen ott vannak mind; elejétől-végig; még nagy munkaidőben is. Ezért a gazdák a legnagyobb dicséretet érdemnvek H az előbbiek között legrutahh az erőszak, az utóbbiak között legdicsöhb a Ii ű I é g." A hősköltemény 32 kalandra váll osztva, melyek külöu is egy-egy egészet képeznek. A Laehmanu-féle elméletnek a Rudiimra való alkalmazásáról s az egv, vagy több szerzőség elméletének s liiveiuek álláspontjairól s végül az egy szerzőség bizonyításáról nagyon szép fejtegetést találuuk Kőrös Endre jelen műfordítása elején. A Kudruu strófa 4 8nrból áll. Mindegyik •ort két részre osztja a caesura, még pedig ugy, hogy valamennyi sor első részében 3-3, második részei közül pedig az első bárom sorban bárom, az utol-óban őt, la Nibelungenliedben négy) hangsúlyos szótag van. Körös Endre műfordítása megtartja az eredeti versmértéket azzal a természetes változtatással, hogy azok a verslábak, amelyek esak egy hangsúlyos szótagbői állanak, mindig egész jambussal, az az k.'i szótagu verslábbal vannak helyettesítve. Örömmel 8 lelkesedéssel üdvözöljük mi ía e gyönyörű műfordítást, melyből egy szebb részt lapunk mai s/.ámábau közlünk. A szép vaskos könyv ára 4 K M fill. Megrendelhető minden könyvkereskedésben. Ajánljuk a könyvbarátok, szakemberek figyelmébe! Az itt következő rész a XXI-ik kaland, melyben Kndrun sorsa van vázulva tierliude, illetve Jlartmut udvarában. Hogy kellett Kudrunnak mosnia Riidriinii.il. inast kínáltak ors/.ágol várakat És mert el nem fogadta, azért inosattanak 1 A leánykával naponta uapkeilétől napestig, — A normannok királyát a íiaiumezőu ezért veré le [Hervig! Felkérték a nemes láuyt, hogy ott azon helyen Továbbra ne maradjon s azép Orlveinual legyen, Élvezze a nyugalmat s igyék jó l>ort, de erre : .Kn nem kívánok itten királynő Imiim", igy szólt jő leverve. „Tudod te azt nagyon jól, llartmut ur, bárha bánt. Hogy régen eljegyeztek már hitvestárs gyauáut Hatalmas esküvéssel egy más királyuak engem 8 ha az meghalna is bár, más bajunk mellé még [akkor se fekszem." .Minek magad kínozni?" így szólt Hiirtmut király. „Nem választ 8enki más el minket, esak u halál, I.é^y a húgom köréhen, hallgas szelíd szavára És súlyos, nagy keserved ő nsillapitni tudja bizo| nyara". II arai útnak volt bizalma, hogy Ortruu megnyeri Kudrunnak büszke lelkét, bár búval van teli, Ha majd, mit néki nyújthat, mindazt megosztja [véle, Kitartásuk nyomában mindakettő biztos sikert re|méle. Szolgálatát ajánlá a szép Ortrun neki, Hozzá mindig közel van s ezt Kudruu engedi, Jó étel és ital most bőven kerül eléje, Az arca rőzsaaziut kap és a leány csak mégse tér [eszére. Hs a király köszönté s jó szóval jött felé, Ez néki a keservét édensé nem tevé. Mit tűrt az idegenben ő és minden cselédje, Ki ily szégyenbe dönté, a/, ellen zord s kegyetlen j.i beBzédje.

1 Ez így ment, amíg egyszer Hartmut megunta csak Es szólt: „Tudod te, Kudruu, hogy méltán tártaInak Eugem Hervig királlyal egyenlőnek s te mégis Öt férjedül kívánod, engem meg büntet korhold | beszéd is. Hagyd abba egyszer ezt már, meglátod jobb leszen, A rossz, mi téged ére, fáj nékem végtelen, Fáj nékem, hogy szivedben ugy összegyűlt a bánat, Még ha gyűlölsz is engem, megosztom véled én a | koronámat." Eltávozott a bajnok s megkérte híveit: Hirét-nevét, határát őrizze mindenik llartmut király fejében megfordult uéha napján: Olyan nagyon gyűlölnek, hogy egyszer még káromra [is lehet tán. Ádáz Gerlinde ismét dolgozni küldte őt, Sohsem talált a széken szegényke piheuőt; KirálykisasBZouyok közt, ott vón' a helye néki 8 ott volt azok sorában, kik az udvar leghitványabb cselédi. EH a farkasszivü nő szólt ellenségesen: „Iliidének lánya nékem a szolgalóm leszen. Ha dölyfös hetykeségét meg nem másítja semmi, Olyat kell néki tenió, a mit máskép nem kellett [volna tenni." lik, mert megteszik kötelességüket. A képviselők többi háromnegyed része borzasztó hanyag; csak kevesen vannak, akik a közgyűlésre szorgalmasan eljárnak; a többiek csak olykor-olykor látogatják a közgyűlést, vagy sohasem jönnek el. Akik eljönnek, vagy későn jönnek, vagy egy fél, vagy egy óra múlva eltávoznak, mitsem törődve a még hátralévő tárgysorozattal. A gazdák elejétől végig ott maradnak és mivel szövetségeseikkel együtt, negyven vagy negynegyveuöten vannak, csaknem mindig győznek és ők hozzák a határozatokat. Belátja ezért mindenki, hogy a hanyag képviselők akasztják meg a város haladását. Csak a választásoknál buzgók és kérik megválasztásukat. De ezután könnyelműek ; tele vaunak nemtörődömséggel, miáltal u kisebbségben levő, de szorgalmas gazdáknak engedik át a teret és a határozatokat. Ha az eddigi állapot tovább tart, akkor a városnak szekere - mint a fentebb idézett példák bizonyítják — lejtőre jutott, mely mindig lejebb csúszik; idővel egy nagyot fog zökkenni és egy még nagyobbat sülyedni és azon vesszük észre magunkat, hogy Pápa parasztváros lett; egy igen nagy falu. Majd ezután eszükbejut a gazdáknak: minek nekünk a r. t. város? Minek adjunk ki több mint 100.000 koronát hivatalnokoknak? Legyünk nagyközség; akkor megspóroljuk a sok hivatalnok és rendőrség fizetését. A főszolgabíró ugy is itt lakik; majd fog az rendet tartani. Ez legalább olcsó és a községi pótadót nagyon leszállítjuk. Éljen Pápa nagyközség! Éljen! B. I.