Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-02-13
Városi közgyűlés. — 1JI10 február 7. — Pápa város képviselőtestülete mult héttőn, délután 3 órakor Mészáros Károly polgármester eluöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, melyre mintegy 7ő városatya jött el. A tárgysorozatban igen sok, nagyrészt fontos pont volt felvéve, melyekhez a törvény névszerinti szavazást ki vau s igy a közgyűlés idejének nagy része a szavazással telt el. A polgái mester, mintán a közgyűlést pont ;} órakor megnyitotta, a felveendő jegyzőkönyv liit élesítésére felkérte Fischer Gyula. Piatsek Gvtila, Bosenbach Karoly, Bülitz Ferenc és Ács Ferenc v. képviselőket, mire felolvasták a mult. közgyűlés jegyzökönvvét s azután bejelentette az elnök, hogy Hajdú Tibor dr. pannonhalmi főapátot kineveztetése alkalmával a város közönsége nevében üdvözölte, a ki meleghangú levélben köszönte meg a ügyeimet; bejelentette végül a polgármester, hogy január lti-áu részt vett a városok kongresszusa igazgatótanácsának Budapesten tartott ülésében, a melyben az államsegély ügyében a belügyminiszterhez intézendő memorandum felterjesztését határozták el. A képviselőtestület mindezeket tudomásul vette, mire azután áttértek a napirendre. Névszerinti szavazással, egyhangúlag, fii szavazattal, nyilvános árverés mellőzésével évi 71X1 K bérért három évre bérbe adták a város tulajdonát képező Matkovicb-iéle házban az özv. Matkovich Palné által lakott lakást Kirchniayer Győző, áll. tanítóképzőimézeti tanárnak. L'gyaticsak névszerinti szavazással, egyhangúlag, tili igennel megszavazták a város bel- es külterületének felmérési munkálatának 11110. és 1911. évi költségeire szükséges es a Pápai Takarékpénztárnál .V/4 százalékos folyószámlára felveendő .'íö.UOO K-nyi Összegei. Továbbá hasonlóan 70 igennel a Papai Takarékpénztárnál ÖV4 százalékos folyószámlára lelveendo GO00 K-t szavaztak meg arra. hogy Pápa város beisöségi területének 1 : HKH) mértékaráoyban való térképezése, felmérése és az eredeti térkép átengedés ag91QQ K-nyi költségéből még lenem lizetett Sesaeg fedeahetö legyen, elfogadva egyesersminl a •miniszter által kért kötelező nyilatkozat"!. Elfogadták továbbá a polgármesternek ismeretes indítványát egy gyái bizottság alakítására, beválasztván abba Beek Zsigmond, Koréin Kinő. Kechnitz Béla, Kohn Miksa Mihály. Karlovitz Adolf, Langrat Zsigmond. Steiuberger Lipót, Győri Gyula, Hajnóczky Béla. Hanauer Zoltán, Schlesinger Rezső, Lázár Ádám, Osvald János, Koréin Vilmos, Nagy Vilmos, Fischer Gyula, Bülitz Ferenc, Wittinauu Iguátz téglagyáros, Löwy László dr., Csillag Károly, Kapossy Lucián dr., Keresztes Gyula és Qiczi Gábor pápai lakosokat, hivatalból Révész Arnold mérnököt és elnökévé a polgármestert kérve tel. E bizottság a képviselő test RI ein ek gyáxalapitis ügyében javaslatokat tenni lesz hivatva. Ismét névszerinti szavazással, t>7 igennel, Marton Antal ,nem" szavazata ellenében elfogadták az állami óvodának építési tervét és költségvetését és megszava/.lák a 87,88? K építési költséget, mely a Pápai Takarékpénztárnál ő'/í százalékos folyószámlára lesz felveendő. Nagyobb vita indult meg a vajgyár ismeretes ügyében. Gyurátz Ferenc veit az első felszólaló, pártolva a vajgyár ügyét, mert szerinte a gyárak, általában az ipar fellendülése ellen akadályokat gördítem helytelen dolog volna. Dr. Hirsch Vilmos, majd Btánua dr. Kende Ádám azt vitatták, hogy jóformán azt sem tudni kivel kötjük meg a szerződést, — s igy óvatosságot ajánlanak. Kerbolt Alajos azt hiszi, hogy a tej drágulása lesz a vaj gyár feiállitásának a következménye. Végre is szavazásra kerüli a sor és névszerinti szav ázással 54 igen ós 2 nem szóval a város tulajdonát képező a pápai 51. sz. tjkvben felvett 2905. hrsz. ingatlant ,'iévre évi 180 K bérösszegért bérbe adják a vvieni Molkerei Agrikola cégnek, hogy azon az 1910. év folyamán vaj gyárai építsen tel, kilátásba helyezve ig; ingatlan eladását is. Miután még a Moravek-féle ház megvételének ügyét az 1910. mán ins 21-én tartandó közgyűlés napirendjére tűztek ki és megtagadták ugy Veszelc János, mint G.üek Áron pápai illetőségét, a közgyűlés ó órakor véget ért. A V. H. 0. Sz. betegsegélyzó pénztára. A vidéki hírlapírók orsz. szövetsége legutóbbi kongresszusa alkalmával elhatározta egy betegsegélyzó pénztár felállítását, amelynek megvalósít hatása céljából kérelemmel fordult az öszszes pénzintézetekhez, hogy ezen humánus törekvésében a Szövetséget némi anyagi támogatásban részesítsék. Nem szükséges bizonyítgatnunk, hogy a hírlapírók. — akik egész életüket, testi és szellemi erejüket a közérdek szolgálatában élik le és erejüket a magyar művelődésnek áldozzák föl, — mennyire megérdemlik azt, a szerény támogatást, amely elöl bizton hisszük, hogy egyik pénzintézetünk sem fog ridegen elzárkózni. A támogatás biztos reményében, a szövetség elnöksége az összes pénzintézetekhez az alábbi kérelmet intézte: „A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége, mely ma mintegy 300 rendes taggal, a vidéki napi és időszaki sajtó legkiválóbb hivatásos munkásait egyesíti magában, — a Budapesti Újságírók Egyesületének példáján felbuzdulva, szintén elhatározta, hogy tagjai részére betegsegélyzó pénztárt létesít. A budapesti intézmény alapitói a pénztár alaptökéje gyanánt a fővárosi pénzintézetek bökezüs.géböl néhány nap alatt közel 50-000 koronát gyűjtöttek össze. Mi ebben is szeretnők követni a központi pályatársak példáját, személv e-, 11 keie>vén tél a vidéki pénzintézetek vezetőit, hogy támogatásukat kikérjük, hogy áldozatkészségükre, eniberszeretetükre appelláljunk, de ezt. sajnos, leküzdhetetlen akadályok teszik lehetetlenné Bántón kopogtatónk tehát pénzintézeteink fejeinél, amidőn haza ti.is bizalommal kérjük : tolmácsolják intézetük vezető testületei előtt azon esedezésünket, hogy a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége Betegsegélyezö Pénztárának alaptőkéjéhez a letolyt üzleti év eredményéből némi adománnyal, illetőleg egy egyszer s mindenkorra SSÓié alapító tagjárulékkal hozzájárulni kegyeskedjék. Az alapit., tagság dija legalább l."i0 korona, az adomány összege az adakozó belátására van bízva. A küldemények a Szegedi Kereskedelmi és iparbaakhoz oimaepdők. ..Amit megtenni birok", szólt a nemes leány, I.-/. minél meg karommal nappal vagy éjszakán, I.11 Btegteessss serényen számodra minden órán, — Hej ! távol véreimtől ilyen munkát a sors csapása [ró rám!' 1 S a bősz Gerliude igy stólt: ,Naponta ezután l-.liordod a fövényre, a partra a ruhám Ks ott fogod kimosni nekem s kis,-retemnek, De jaj lesz nék"d akkor, ha bár egy percre lustáilkod va lelnek !" Ks a nemes leányka e szókra igy telel: .. Hatalmas asszony, akkor azt is rendeljed el: 1 anitsanak meg arra, hogy kell ruhát kimosni, N.-kem nem kell öröm mar, bar tudnál még Joliban [te megkínozni !•"• Mosást tanulnom eddig nem nyílott alkalom, Többé előkelőnek magam nem tarthatom ; Ha dolgozom, csak akkor lesz itt számomra étel Ks én ni' gnvilgszoin ebben." Szegény Kudriin tűnidők lőtt bölcs eszével. Most véle egv mosónőt küidöttck partra ki, Ennek kellett mosásra Kiidruiit tanítani, Csak most fordult az élte nyomasztóan kínosra, Nem gátolhatta senki, bősz Geründnek kezében [volt a sorsa. A vár elölt mosott lenn SS árva hajadon, I L'v megtanulta gyorsan, hogy normann partokon Hősöknek a ruháit nőm mosta senki jobban, — A hegelingi lányok kesergve látják őt ilyen dologiban. V.,lt főleg egy közölök, szintén királyi vér, Hozza a többi búja mm más, mint puszta szél; Mindnek szivét emészti ez az alanti munka, Könnyes szeimnel tekiatSjek nlá a várból drága asz|szoiiy ukra. S hivségcs érzelemmel szép Hildburg igy beszél: „O jaj, mint f.ij azoknak panaszuk égbe ké!! — Kik e távol vidékre el Kiidrutiual jövén»k, Hogy nincs solisem nyugalmuk s most néki is dolgosul kell szegénynek !" Kzt meghallotta Gerlind s ily bősz választ adott : .Rá úrnőd a dologtól konélni akarod, Szolgálj te véle együtt naponta kinin a parton!" .,CS:IK engednék nekem meg 14 , szólt Hüdcburg, „dolIgoznék érte folyton." „Gerliude asszony, íme az ajkain esdve kér: Ne hagyjad egymagára, hisz ő királyi vér! Királv volt az, atyám is s leszek mégis segélve, Az l'r nevére kérlek, jöjjön ránk bármi is, hagyj Imosni véle! Szivemből szánom öt, bár rossr. nekem is sorom, Dicsőséggel tetézte az l'r öt egykoron, Az ősei valamik a legdúsabb királyok. Meni méltó dolga van most. de érte én akármit [megcsinálok." S a bősz Gerhild felelte: „Megbánod ezt nagyon! A tél bármily kemény lesz, ott künn lesz a havon S mos »I majd a ruhákat, lu'ivös szelek ha járnak. Mikor jobban szeretnéd élvezni melegét fűtött szolba nak." Kpedve várta Hildburg, hogy az est jönne már, Mikor nagy bánatában Kudrun vigaszt talál. A kamrájába hozzá elment szép Hildeburga, S szívből kesergtek együtt, rágondolván nehéz szolgálatukra. S az ekes Hild.-biirg szód — szemében könny rafgyof — „l.ge.l látván a bajban, én is búban vagyok, Az ádáz ördögasszoiivt kértem, hogy a porondon Ne moss eztán magadban, a faradságot én veled I megosztom." Es szólt a hontalan lány: „Isten fizesse meg, Hogy igy szivedre vetted nehéz gyötrelmemet'. Ha vélem lész, az órák majd könnyebben ietelnek. Együtt járván dologba, uj bátorsága éled e kehellnek." Midőn megengedek azt, hogy a ruhát véle Hildburg hordhassa azt a 1 naponta vizre le S moshassák ottan együtt, vigaszt talált az árva, — A többi sem henyélt bár, de rájuk mindig még [több munka vára. És a nemes kíséret, ha rá időt vehet, Keservesen siratta, midőn kettőjüket A parton mosni látta. Úrnőjük ily dologban ! Pedig dolgoztak ők is. Nem szenvedett a földön [senki jobban. Hatodfél éven által 4 ezt el keli hinnetek! — A szépséges leányok ily sorsban éltének, A normann bajnokoknak fehér ruhát mosának; Siralmas látni őket, amint dolgoznak ott, alján a [várnak. 1 K rerssznk félhcsznkitja az elbeszélést. M Iv íni'-'-v. 1 folytatóéin, 2 „Ke.le Imrto swiu.le", .le ily.11 s/.avakat egyszer se haltunk Kinlrun ajkáról I Ha már cz a végzete, úritso ki teljesen a keserűsig peasasát' 1 Si-listelialhez jár", amit hozzávéve az 1021. versszaklian említett hét évhez, összesen 1.! és fél évet tültutl K...In.11 a normann fogságlan. I Brín.
