Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-02-13

XXXVII. évfolyam. Pápa, 1910. február 13. 7. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goltlherg (iyula papirkeroskedése. Kő-tér ü.'i-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptiilajdunos: GOLDBERG GYULA Klfiflzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre ß k., negyedévre : k Nyilt-tér soronként 4<) üllér. — Kg.yes szám ára 30 üli hogy ebben csak oly képviselők legye­nek, kik minél nagyobb inteligenciával, tudással, tapasztalattal és a város köz­ügyei iránti szeretettel és érdeklődéssel bírnak. A gazdák 2 tagja az állandó vá­lasztmányban passiv szerepre van utalva. A gazdák térlbglal. sí iparkodásának egy nagyon feltűnő je'ét láttuk egy év­előn; amikor egyik kö'gyűlésen a gaz­dák egyik vezére kérdést és kérvényt intézett a polgármestei hez, 'hogy ezen­túl a virilisták nem ügy, mint eddig, hanem választókerületenként külön-kü­lön jelöltessenek ki. De ezen kérvényt nem lehetett teljesíteni, mert törvényel­lenes. /V gazdák a közgyűléseken egy kü­lön érdekcsoportot képeznek: ez már maga is elég nagy baj a városra nézve, mert a városi közgyűlésen csak egyet­len-egy érdekcsoportnak szabad lennie; mely a napirendre kerülő" ügyeket kizá­rólag a város érdekében intézi el. De a mi gazdáink sajnos, nem így tesznek: előtérbe tolják a saját "érdekéikéi és e Szerint szavaznak még akkor is, ha ez a város érdekeivel ellentétes vagy mond­juk ugy, hogy gazdáink felfogása az, hogy minden ügy. mellyel az ő érdekei­ket szolgálják, egyszersmint a város ér­deke is. Mái- sokszor megtörtént, hogy a gaz­ilák oly határozatot juttattak többségre, mely sehogyseiti egyeztethető össze a város érdekével. Több izbeu megdöntöt­ték már az állandó választmány javas­latra és ennek ellenkezőjét szavazták meg nagy többséggel. Hogy csak néhány példát említsünk fel; mikor a város ez­előtt 3 évvel a böröllői földekből a csor­nai vasút mellett bO holdat akart meg­vásárolni 1 Koronáért quadrát ölét és A szerződés már meg volt kötve, csak A közgyűlés beleegyezése volt még szük­séges, ők ezen vételt szavazatuk által meghiúsították, pedig a városnak annyira kellett volna ezen terület, mint az éhe­zőnek egy falat kenyér. Igaz. meg volt ezen szavazásnak felekezeti ize is; mert 4 héttel később ugyanezen gazdák arra szavaztak, hogy egyik társuk földjét, melyre a vágóhíd építése volt szándé­kolva, vegye meg a város négyszögö­lenként 10 koronájával, mikor egy hó­nappal előtt a közvetlen e mellett lévő földet 1 koronájával sem akarták meg­venni. .\ vadászati bér -\ év óta több, mint kél mányira emelkedett A gazdák azt követelték, hogy ezen összeg az ő ke­zeikhez adassék ki. Dacára annak, hogy a polgármester ismételten kijelentette, hogy bármennyibe kerülne is a tagutak és árkok j<) karban tartása, ö a közpénz­tárból fogja fedezni a többletet: a gaz­dák elbuktatták az állandó választmány javaslatát és a polgármesternek határo­zatképen kellett kihirdetni, hogy a va­TÁRCA. _ Középfelnémethöl fordította : Körös Endre. Kiadja a Kisfaludy-Tdrsasdg­Talán elég volna ennyit is közölnünk abból, tin>t erre nézve mondani akarunk. Hogy mily hé­zagpótló, hatalmas inunkat végzett Körös Kndre a nemet Odysseia jelen műfordításában : azt esak a -/.ikember tutija kellően méltányolni s hogy mily l'i/.toH kézzel és tudással van ezen mi.nka magyarra utéve, a un :ik elbírálására meg a Kisfalud)-Tursa­ág volt a legméltóbb fórum. A Kutlriin ialnémet stójáiásban (indium né­m«t népies inínvii eposz, méltó párja a német llins­uiik, a Xibeluiigenliednek. Tar^Viít tekintve az Kszaki-tenger mondakö­réhez tartozik a igv az északi germánok tengeri •.étével is foglalkozik. A költemény, melynek szin­tet! az Északi tenger partjai: l'nesland, Irland. Normandia stl»., három részből áll. Elaíi <• legrö­videbb része az írlandi Hägen csodás kalandozásait '"ja I'. aki Indiába jut, tilt nöiilv.szi Hildát a az­tán hazatér; leányát, ki szintén Hilda, esak annak "karja adui, ki vele erőlien mérkőzik. A második 'észben Héttel király elküldi az étlesliiiiigu Krutét U okos Horandot és az erős Watét. akik elrabol­Ják Hildát s az őket üldöző Hagennel is liare.ilnak, végre aztán kibékülnek és Héttel uöiil veszi Hil­dát. A harmadik, leghosszabb rés;:, melytől a köl­temény is nevét vette, Kudrunnak — Héttel és Hí Ma leányának — viszontagságait beszéli el. Kljegvzi őt Herwig, de II niiuiii ia normáiul ki­rálv í Ludwig! fia, ki mar előbb küzdött érteJ el­rabolja Kudriiiid a udvarába hureolja. Mivel azon­ban Kiiilrun —jegyeséhez hiien — vonakodik Hart­iniit nejévé lenni, ennek anyja,(íerlinde, mindenféle nehéz, lealázó munkát végeztet vele s a hozzá liíí­ségesen ragaszkodó Hihleburggal igy szenvetl ÍJ és fel évig. Végre jön a megválta* órája. Egy egész hailsereg jön Kudiun megmentésére Normandiáha. Oeese Ortweiti és jegvese, lloiwig sok küzdés éa keti'sés után végre megtalálják Kudriint, aki II dchurggal a hólcpte tengerparton mezítláb épen ru­hát mosott. Felismerik Kudrunt, akit a közelgő megineneküléséről madár képében egy angyal érte­sít s elborzadva hallgatják, mit ktllett neki szen­vednie. Titkon nem akarják "t elrabolni, nyílt báré­ban akarjak kiszabadítani. Kz meg is kezdődik iszo­nyú öldökléssel, melyben Herwig Hartmiit apját, I.utlwigot is elejti. Gerhilde már nzt. is kiadta ren­deletében, hogv Kudrunt öljék meg, de M öreg Wate megőrzi a varat. A história ekkor egy for­dulattal teljes kibéküléssel s az ellenséges törzsek háromszoros, illetve négyszeres házasságával végző­dik, melyben Kiidrnii is végre Herwige lesz. Kz a meséje a höskölteinénynek, mely a né­met népjellein, hősi bátorság, a férfi erős vitézségi mellett a női gyöngédség s tisztaság gyönyörű ina- \ gas/.tal.tsa! Kudruii a esendesen tűrő, a minden körülmények között erős és tiszta, plátói szerelem gyön} ürü megszemélyesítője. A Nibeluugeiiliedben is a szerelem s a kedved­hez való híí ragaszkodás megszemélyesítését látjuk Krieinhildébeu, aki az ő Siegfi iedjét minden körül­mények között változatlanul szereti. Ámde Krieiii­hilde szerelme Siegfried megölése után mintegy cl­mulik s átváltozik boszu-vággyá. Szive addigi sze­lídsége s gyöngédsége égő gyűlöletnek adnak helyet s minden érzése s gondolata esak azon cél felé igvekszik, hogy bosztit álljon az ő szeretett Sieg­frietlje gyilkosán. Krieinhildével szemben Kudiun szerelme a szenvedések között — kedvesétől távol, keserves életviszonyok között is csöndesen tűrő, sorsában megnyugodni igyekvő, aki hisz a jobb jövőbeu, tu­bát sokkal nőiesebb, tisztább, szebb. Krieuiiiiltle a Nibelungonliedben esak férje gyilkosa megölése után nyugszik meg s esak ezzel érez veres elégtételt nyerni. Kudruii pedig az ő kétívese visszanyerésében kapja meg jutalmát szenvedéseiért s egvszersmint másokra is esak örömöt s boldogságot araszt. K munkában — mint azt Kőrös Endie jelei bevezető soraiban is olvashatjuk — a Kudruii szer­zőjének — kinek nevét nem ismerjük s az 09 germán nép azon hitének inegdicsöitesét eezziik, hogv „sem egész ördögök, sem egész angyalok nem élnek itt a földön, tle élnek emberi gyarlóságokkal, szenvedélyekkel felruházott lények, szeretni és gvu­lölni egyaránt tudok, vannak bűnök és vannak ere­Gazdáink szereplése a városi közgyűléseken. Egy nagyon feltűnő jelenségnek va­gyunk tanúi városunkban. Azt tapasz­taljak, hogy több év óta városunk gaz­dái nagy erővel iparkodnak mindinkább tért hódítani ott, ahol a város ügyeit intézik; a közgyűléseken. Azt mondják, hogy ebben teljesen igazuk van, mert minden foglalkozásnak és minden érdek­csoportnak, sőt minden egyes embernek van ehez joga. így látjuk, bog}' minden választásnál, városunk II-idik és IV-dik választókerületében, ahol a gazdák tö­megesen laknak, csaknem csupa gazdát vádasztaliak városi képviselőnek, Ez nagy élelmességre mutat és az élelmességnek meg van a gyümölcse. így történt meg, hogy van a kép­viselőtestületben körülbelül 80 gazda, mivel tapasztalatból tudták, hogy job­bara az állandó választmány intézi el a város ügyeit. Több év elolt azon köve­leléssel léptek fel. hogy az állandó vá­lasztmányba közülük is választassák né­hány ember. A polgármester készsége­sen engedett ezen kérésüknek és azótaj két gazda tagja az állandó választmány-j nak. Az állandó választmánynak feladata előkészíteni a közgyűlés elé kerülő tárgy­sorozat minden pontjait: azért szükséges

Next

/
Thumbnails
Contents