Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-12-04
ügyeket egyes hozzáértő városi hivatalnoknak kell kiadni, akik a következő gyűlésen erről referálnak ós nem tartanak igényt bármiféle kárpótlásra. Igy fognak hazánk városai is fejlődni, szépülni és felvirágozni. Dr. Lőwi László. Községi tűzoltóságok. Aki csak némileg is érdeklődött a községi tűzoltó intézmény iránt, az bizonyára tudja, hogy •ezek a fontost intézmények Magyarországon még igen kezdetleges stádiumban vannak és csak részlten tudnak megtelelni hivatásuknak. A tüzoltóinfézménvnek egy lelkes híve, Fricsenhot báró, a jövő évi veszprémi tüzoltókongresszus elé ez ügyben egy igen érdekes és figye lemreméltó javaslatot is fog terjeszteni, mely ha elfogadtatik. a tűzoltó intézmény ha nem is jut ezáltal hivatásának teljes magaslatán, de igen kö zel lesz hozzá A falusi tűzoltóság kérdése — mondja Fricsenhof báró - tudvalevőleg régóta foglalkoztatja a szakköröket s noha a Magyar országos Tűzoltó Szövetség táradhatatlan buzgalommal igyekszik országszerte megtermékenyíteni a talajt az egészséges fejlődés számára, mégis mindnyájan érezzük s a szövetség érdemes vezetősége előtt valószínűleg legkevésbé titok, hogy ez a kérdés még nincs megoldva. Az Országos Szövetség igen helyesen az önkéntes szervezetet választotta a tűzoltói insézmény terjesztésének és kiépítésének alapjául. Abból indult ki. hogy a lelebaráti kötelességérzet, a humánus cél önkén tes szolgálata sokkal biztosabb zálogát képezik annak, hogy a tűzoltóság megfeleljen hivatásának, mint a legerélyesebb hivatalos presszió. Kitartó tevékenysége megérlelte munkájának gyümölcséi s ma már alig vau az országban számottevőbb helység, mely önkéntes tűzoltósággal ne rendelkeznék. Az Országos Szövetség egységes irányítása s a vármegyei szövetségek önképző hatása olyan önkéntes tűzoltói kart teremtettek hazánkban, melyről bátran lehet mondani, hogy hivatása magaslatán áll. Ahol azonban nz önkéntes szervezkedés r.em talál kedvező feltételekre, ott az országos tüzrendészeti szabályrendelet a kötelezett tűzoltóság intézményét keltette életre, mint a tűzrendészet egyik legfőbb követelményének szükségképpeni kielégítését. Ennek már nem az önkéntes vállalkozás a létalapja, hanem a hivatalos uton gyakorolt kényszer, ami eléggé érezteti is magát. Az önkéntes tűzoltók nem is te kinttk magukhoz méltó bajtársi intézménynek a kötelezett, tűzoltóságot s a közfelfogás* is már régen magáévá tette azt a nézetet, hogy a kötelezett tűzoltóság oly intézmény, mely papiroson létezik, de gyakorlati értékkel csak igen csekély mértékben bír. A kötelezett tűzoltóság képezi azonban nálunk általában a falu egyedüli tűzoltóságát. A szó szoros értelmében vett falut gondoljuk, a kisközséget, melynek lakosságát, kevés intelligenciával biró személy kivételével a parasztság képezi. Miért van ez? Mert hiányzik az egy • séges vezetés, a fegyelem s az összetartás. Friesenhof báró igen helyesen jegyzi meg, hogy ez onnan van, tnert önkóutes tűzoltóság csakis egyleti alapon szervezhető, amire a paraszt-elem nem alkalmas. Másfelől a csekély számú intelligenciát meg éppen az egyleti egyiivétartozás tartja távol a íalu önkéntes tűzoltóságától. Hogy ez az állapot orvoslást kivan, nz fölötte áll minden vitának. Mert tény, hogy a magyar falut a szervezett tözoltói intézmény jótéteményeiben részesítse. Friesenhof báró olyan megoldást ajánl, mely egy átmeneti fokozatot képviselne a kötelezett s az önkéntes tűzoltói szervezet közt, mindkettőnek az előnyös oldalait egyesítve magában. U i. községi tűzoltóságok felállítását hozza javaslatba, még pedig olyképpen, hogy a legénység lehetőleg az önkéntes jelentkezés utján alakuljon meg. mig a vezetőség egy hivatalos személy kezébe legyen letéve. Az önkéntes vállalkozás biztosítaná a szolgálat egészséges szellemét, zálogául szolgálna a tagok odaadó, ambiciózus munkakedvének, a szakszerű vezetés és oktatás pedig sze:ves egésszé formálná a nyers erőket, anélkül, hogy a vezető, ki ter mészetesen az intelligenciából kerülne ki, kénytelen volna egyleti kötelékbe belépni. A községi tűzoltóságot községi intézménynek szánja Friesenhof báró, mely közvetlenül a község elöljáróságának volna alárendelve s csak másodfokon a járási hatóságnak, éppúgy, mint maga a községi biró. A vezetői állás pedig megyei tisztség lenne, melyre a főszolgabíró ajánlatára az alispán nevezne ki egy alkalmas egyént, ki azután az Országos Tűzoltó Szövetség által évente rendezett tűzoltói tanfolyamon megszerezné a tüzoltótiszti képesítést. Ez a tisztviselő nem ugy szerepelne, mint a tűzoltóság parancsnoka, hanem mint a községi elöljáróság hatósági szakközege. Előterjesztéseit a községi biró előtt tenné meg. ki vagy maga intézkednék, vagy a járási közigazgatási hatósághoz fordulna. Szükség esetén egy tüzrendészeti tisztnek a hatásköre több községre is kiterjedhetne. Tüzeset alkalmával, ha hivatalos miuöségben szolgálati jelvénnyel jelenik meg, köteles lenne a tűzoltóság parancsainak engedelmeskedni. Még a szolgálati jelvényre is vau propozíciója a levélírónak, ki azt ajánlja, hogy az egyszerű karszalxg legyen a "ármegye címerével díszítve, melyet az alispán a kinevezés alkalmával nyújtson át az illetőnek. Hogy a községek, söt nagyon sok város is, rendszeres, képzett tűzoltósággal nem rendelkezik, vita tárgyát szinten nem képezheti, mert egy falusi tüzeset alkalmával a községi tözoltói intézmény kezdetleges gyarlóságát a faluk maguk bemutatják. Nekünk pápaiaknak ugyan örömünkre szolgál, hogy tűzoltóságunk a város lakosságának teljes megelégedésére felel meg hivatásának, de amit mindennél, ugy a tűzoltóságnál is vau haladás é.i kívánjuk, hogy tűzoltóságunk ezzel a haladással napról-napra lépést tartson. Takács ésRajky repülőgépe. Annyit imák már a lapok napról napra a repülésről, annyi fotográfiát, mozgó képet, modelt van alkalma láthatni mindenkinek, hogy kezdi az egész dolog elveszíteni újszerűségének ingerlő varázsát. Blériot lolszállásakor száz és százezrek tülekedtek egy tenyérnyi földért s pár hónappal később olyan ragyogó nevek nem tudtak közönséget vonzani, mint Latham, Paulhan, Chavez. Illner és e többi világhírű repülő emberé. A budapesti, johauneustahli, belmoutparki s a többi repülŐNerseuyeknek legalább 90 százaléka óriási deficittel végződtek. Az élet taposómalmának hétköznapi proletárja egykedvüeu tér napirendre fölötte, mert hiszen minden nagy eszmét, a technikának minden korszakalkotó vívmányát gúnyos lekicsinylés, eltompult közöny, söt legtöbbször ádáz gyűlölet fogadott, mihelyt újdonságának varázsa lefoszlott róla. Pláne nehéz a helyzet nálunk, mert a magyar szalmaláng tüze ina sem lobog állandóbban mint hajdan s lángjánál fölmelegedni bizon nehéz, még a nagyeszmék legfanatikusabb harcolóinak is. Rajongónak s a bizton elkövetkező martirságra készen kell annak lennie, aki nálunk uj ösvényeket törni megindul merészel. Megvagyon irva, hogy „senki sem lehet dik korszakot a 18-ik század tetőzi be, hol a magyar világi zene is kezd már határozottabb formát ölteni A zene három legkimagaslóbb alakja: Haydn, Mozart, Beethoveu e század 2-ik felében bontja ki diadalma zászlaját, mely előtt meghajolt az egész müveit világ. Huydu sok évig tartózkodott, Beethoven is több ízben megfordult Magyarországon, minek hatása nem egy zeneszerzcményiikben elvitázhatlanul jelentkezik. K kimagasló nagy triász szelleméhez oly kiváló nagy tehetségek is osatlakoztt>k mint Schubert, Véber, Hinnél és mások, de ezek mind a német zeneirodalmat gazdagították eluépxzerüsitették azt a magyar családi kórok lem is elannyira, hogy a magyar zenét csak specialitásnak tekintették s teljesen közömbösök voltak iránta még oly gentri és polgári orztályok körei is, kiknek magyar érzülete különben kérdés alá nem eshetett. A gróf Brunsvik család, melynél Beethoven többször időzött, a gróf Festetics, a báró Prónay, a Hosti, a gróf Zay, a Nákó családok s mások mind n.gy előszeretettel művelték a klassikuin zenét a nélkül, hogy figyebnök kiterjedt volna a magyar zene ápolására is. Kivételt képezett még is a gróf Fay István in.Sltai lovag csahdja, mely egyediili méltányolója volt kölönősen az idegenből származott Csermák Antal magyar zeneszerzeményeinek. Az alföldön Lavotta János, Erdélyben az oda telepedett Rtizsicska, tul a Dunán pedig a Svasties család élesztette a magyar zene iránti lelkesedés tüzét s ápolva a magyar zenét. De mind ez nagyon kevés volt ahoz, hogy a magyar zene szélesebb tért foglalhatott volna. Minden, a mit tehetett az volt, hogy lerakhatta alapját a nemzeti zene fejleszthető unvagáuak. Jellemző a magyar zene akkori sivár helyzetére az, hogy Kothkrepf, később Mátray Gábor, a „Regélő és honi művész" első magyar szépirodalmi lap kiadója és szerkesztője, a magyar zene lelkes barátja, felkarolója és művelője, hogy felköltse a figyelmet s jobban bele illesze azt az akkor idegen 1 keretébe, ily cimü nyomtatványt bocsátott közre: I „Eredeti magyar nóták" Rossini „Sevillai borbély" I és a „Tolvaj szarka" operáiból vett motívumok jután. Szerkesztette Kothkrepf Gáboi. L'gy gondolta. I liogy ily felirattal jobban megszelídíti a német és I cseh zenetanitókat. Meit abban az időben hazánkban kizárólag idegen nyelvű szellemű zenetauitók működtek, kivéve egyet : Kiroh Jánost, ki idegen hangzású neve dacára jobb magyar Volt s több érzékkel bírt a magyar zene iránt, mint összes kollegái nc egés£ országban Bár a magyar zenére vonatkozólag már a 15-ik század első feléből vaunak adataink csodálatos de mindenek felett sajnálatos is, hogy nemzeti zenénk mind e mai napig nem hogy teljesen kiépítve ninos, de oly hézagok, oly tátongó ürességek vannak még, hogy nem évtizedek de századok szorgos munkája ha ki tudja azt egyenlíteni. Az 1530-ban megjelent Farkas Audrás egyik legrégibb magyar író és zenész, - - Cronica de intraduntione Seyttaruin in Ungariau et Gudeoriim de Aegypto ciiuii szöveges éneke, továbbá Bathizi Andrásnak ., A drága istenfélő Gedeonról," „ Az istenfélő biisaniia asszony históriája," Izsák pátriárka szent házasságáról, valamint Bajnay Gáspárnak David királyról szóló éneki miiidmeganuyi úttörő ugyan a magyar zenének, de a magyar ritmusok összegesitésére mégis legnagyobb befolyást gyakoroltak az egyházi koráink, kivált azok, melyeket hazánkban a protestáns vallás honosított meg, Tituódi Sebestyén az utol-i'i lantos és hegedűs az ő krónikás énekeit leginkább ezek szellemében irta és kótázta le. Az első magyar műformának alapját azonban mint minden más nemzeté ét is a nagy német zene óriás Bach 8e l estyén „Suitjeiben 1 * kell keresni, melyek kiinduló pontját képezték az összes nemzetközi kia — i zeneirodalomnak. Miguem három kiváló lángelme Lavotta, Csermák ési Bhari egészen nemzeti irányba terelték és fejlesztették a zenének magyar jellegű motívumait előkészítvén igy a talajt arra, hogy a zene irodalom oiszágos kertje a magyar dalmű, a magyar opera számára is termékeny talajt nyerjen. Igy jöhetett létre a leguagyobb zene' műforma első magyar terméke az első magyar opera. Címe: Béla futása, szerzője Ruzsicska József katona karmester Kolozsvárott. Először adatott elő 1821 ben, azután több évtizeden keresztül folyton játszották, de n 00-as évek óta nem került színre, pedig az akkori zenevilág egyhangú ítélete szerint ezeu első magyar operai kísérlet távolról sem áll oly primitív színvonalon, hogy későbbi leszorulását a színpadról megérdemelte volna. 1 iv előzmények s főleg az az erős hullámverés, mely az európai zenevilágot hatalmáé mozgásba hozta hazánk tespedt zeneéletét is mintegy uj életre
