Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-12-04

fapai Lapok próféta a maga hazájában" s ime Takács és Rajky aviatikusoknak mégis volt bátorságuk egy ilyen kétes értékű vállalkozáshoz, amilyen a nálunk tervezett fölszállásuk. Aviatikánk rövid, de szenzációkban annál gazdagabb, múltjában igen ismeretes a fenti két név és teljes bizalommal szavazhatunk nekik mi is előzetes bizalmat. Gépük Blériot tipusu monoplán, amelynek azonban minden porcikája eredeti kompozíció és több olyan praktikus bereudezést talál rajta a hozzáértő, amely inás gépeken egyáltalában nem található föl. Szélessége a gépnek 9 m. és hosszúsága 9"20 m. tehát olyan nagy, mint egy középnagyságú Blériot gép. A húzóerőt egy 28 HP-s Adorján és Dedics-féle két. cilinderü léghűtéses 90-95 kiló huzóerejii motor szolgáltatja, amely percenkénti 1200-as fordulat számával 70-75 kilométeres sebeséggel ragadja tovább a 195 kg. sulyu gépet. A motor annyiban érdekelhet bennünket, mert az első aeroplán motor, amely gyakorlatban bevált a magyar gyártmányúak közül s hogy ez milyen lényeges körülmény, azt az tudja igazán, aki látta azokat a 7-10 ezer koronás betegesen köhögő Auzáni és Darack stb. motorokat, amelyek a magyar aviatikusok babérait megtéptek kezdetben. Speciális sajátsága a. Takács és Rajky gépén a magassági kormánynak n motor előtti igen elmés elhelyezése, amelyet eddig csupán a Farinán, Wright, Sommer és más blipáuoknál láthattunk, de tnonoplánoknál egyáltalában nem. Rendkívül fontosságát azonnal fölismerik, akik foglalkoztak valaha aviatikai dolgukkal. Egyrészt igen kitűnő hosszstabilizaforkéiit lehet működtetni a magassági és mélységi kormányzás mellett, másrészt éles, szögbeni lezuhanásoknál egyetlen kézrántással elhárithatóvá teszi a biztos pusztulást. Az oldalstabilizátorok teljesen megegyeznek a Blériot rendszerével, itt ugyanis szintén a külső hátsó szárnyszögletek mozgathatósága biztosítja az egyensúlyt s huzalai a magassági kormány rudjához kapcsolódnak. Az oldal kormány épp ugy, mint a bibplánoknál lábbal mozgatható, amely szintén igen pruktikns berendezés, mert a pilóta kezeit tökéletesen leköti ugy is a UOtor, a magassági kormány és a mindenirányu stabilizáció. Takács Béla és Rajky József neveivel több | ízben találkoztunk már a napilapok hasábjain, a hol néha véres szenzációk, máskor pedig sikeres kísérletek kapcsán emlegették őket. Aki ismeri törekvő munkásságuk komolyságát, akinek tudomása van róla, hogy mennyi katasztróía és csalódás után sikerült eljutniuk a siker kétes értékű koronájához, az igazán őszinte örömmel tapsolna hozzá, ha a szülőváros érdeklődése az őket megillető impozáns mértékben nyilaskozik meg. Nem dőlnek meg Pápán rekordok. A kiscelli gyakorlótér neve bizonyára nem kerül bele az aviatika aranykönyvébe s nem halványodik el Chaveznek, Lathamnak, Graham-Whitének, Paulhamnak, Bleriotuak s a levegő többi nagy nevü fejedelmeinek glóriája, de látunk valamit, ami minden izében a mienk és ami minden izében magyar. BUDAPESTI LEVELEK Rovatvezető: Áldor Vilmos. PESTI ALAKOK. II. Szerelem a ligetbe. „Az anyját, az anyját, Az anyját neki! A szerelembe mi terem Itt a ligetbe ki; Az anyját, az anyját Az anyját neki! En láttam, néztem Kérem elhiheti." Ez kérem a legújabb budapesti „népdal" refrainja. Amint ebből látni méltóztatik, egy ligeti csendéletet énekel itt meg a nótáskedvü budapesti nép. Hátha még az elejét is ismernék ennek a pattogó kis dalnak ! Egy vén asszonyról szól, akinek egy fiatal sutianccal van találkája a Hermina-kápolnánál, kint a ligetben s innen aztán konflissal hajtanak el. Hogyha valaki ezen dal nyomán akar magának fogalmat alkotni a ligeti szerelmekről, hát bizony ez a fogalom ne.ni lesz teljes. Mert. nemcsak ilyen „az anyját neki" szerelmek vannak ám itt a ligetben. Tessék csak kinézni a fasorba szép holdsütéses estén : itt ül kint a Juliska a Sándorral a padon és nevetnek. Sugdolódznak, aztán ha egyegy tél percre nem sétálnak közelükben senki sem, akkor ez a Sándor olyan szemtelen lesz, hogy az embernek eláll a szeme szója! Képzeljék csak, megcsókolja a kézzel lábbal védekező Julist. Jaj ! És akkor a Julis rögtöu kijelenti a keltette, ugv, lio,'v a kezdetleges népdal formák együgyű keretén felül magasabb mű fonuák utáo vágyakozott a magyar zenét kedvelő hazai közönség is. Különböző sikerű kísérletezések után végre megjelent az első számot tevő magyar dalmű : Bátori Mária, zenéjét szer/.ette Erkel Fereucz, a ki született 1810 nov. 7-én Békés-Gyulán, hoi atyja a gróf Venkheim család urodahui tisztje volt. A Hollaudiátkil származott Erkel osalád minden tagja nagy zenekedvelő és kiváló zeneművein volt. Ferencbeu is már gyermekkorában erős zenei hajlam mutatkozott, ugy. hogy 12 éves korában már kitűnő orgona játszó volt. Később Pozsonyba kerülvén középiskolára a zongora játékban annyira tökéletesítette magát, hogy nem sokára koráuuK egyik elsőrangú zongora művésze lett. Bár az exekutiv művészet terén kiváló volt még is minket, hazai zenénket mint színházi karnagy s főkép mint magyar opera szerző vitt előbbre a tökéletesedés utján, megalkot — lángelméjével olyan II magyar operát, melyhez foghatót, de csak hasonlót is magyar elme nem teremtett. 0 operája közül legismertebb a Hunyady László meg a Bánkbán, melyek legkiválóbb alkotásai is. Mindenikből lesz alkalmunk ez estéiy folyamán egy-egv kiváló rés letet hallani. Bánkbánhől Melinda árváját, Hunyadi Lászlóból a nyitványt, ezt a kiváló szépségű és tökéletességű zeneművet, mely egymagában is elegendő volna arra, hogy a Nyitvány elnevezés nem megnyitó, vagy bekezdő zenét jelent, hanem egy zenei műfaj ez, mely a .Sonata első tételének formájában van kidolgozva. Ha valamely operával kapcsolatban van, akkor tartalmi lényegét az opera főmotiviimai képetik, mint egv bemutatva előre rövid ösazcfoglala'Hban az egész műnek zenei alaptélelét. Ez esetben az opera megkezdése előtt szokott többnyire előadatui, de előfordul az is, hogy közben, mint például Beethovennek hires Eleonóra nyitánya. Különben pedig mint önálló zemü egy programmal bármelyik pontját képezheti. A két említett opera azért legkiválóbb alkotása Erkel Ferencnek mert leggazdagahhan megvan rakva magyar nemzeti zene elemekkel, de oly fényes művészi kidolgozásban éa oly tökéletes össze illesztésben, hogy az egész ugy hat a hallgatóra, mintha egyetlen fenséges dal volna az, mely meg ihlet, magas régiókba emel, tüzel, lelkesit és vigasztal. Erkelnek többi operái Báthory Marin, Dózsa György, Erzsébet, Szent, István, Névtelen hősök sem nélkülözik a nemzeti elemet, de az inventió bősége, meg a kidolgozás tökéletessége egyikben sem érte el azt a fokot, mint a Hunyady László és Bánkbán. Sarolta oimü vig operája inkább Imjlik a kozmopolita, Brankovics György pedig a Vagner teremtette uj irányzat felé, holott is a dallamnak alárendelt szerep jutván, a művészien összekombinált harmóniákból fejleszti ki az eszmét, goudolatot kifejező zenei képleteket. Esőnek kel'ctt volna megemlítenem nemzeti imádságunkat a Himnuszt, melynek 1847-ben köriétett kiadványa azt az érdekes jelenséget tünteti fel, hogy rajta három kiváló Ferenc név ragyog. Ugyanis a szöveget irta Kölcsey Ferenc, zenéjét Erkel Ferenc, dedikátu pedig Deák Ferencnek szól. A Bartay András által kitűzött pályadijat azakbirálat és közönség egyhangúlag Erkel Hymnuszáuak ítélte oda nagy lelkesedéssel. [(Vége köv.) Sándornak, hogy „örök harag" — vagy öt percig: t. i. a ravasz kis Julis caak addig tart haragot a Sándorral, amig emberek vannak a közelben ; mikor aztáu nincs senki a környéken vagy egy fél percig, akkor a ravasz Julis megint — kibékül a Sándorral. És a Sáudor? Istenem, a Sándor megkockáztatja, hogy a Julis megint megharagudjék vele vagy öt peroig. Ugy-e helyes kis játék ez a Julis ós a Sándor játéka. És hogyha az olvasót még közelebbről érdeklik ezek a Julisok és Sándorok, hát én szolgálhatok még egy más felvilágositassal: A Julis az masamód, a Sándor pedig vagy diák, vagy valami kisebb bankhivatalnok, esetleg borzas hajú bohénigyerek. Valami csodás bájosság, könnyedség és kacagó jókedv öleli át ezeket a mi budapesti masamód Juliskáinkat. Én nem tudom, egészen mások ezek, mint a párisi kis Juli tr.-k és a német Lieschenek. Pedig ezek is bájos kis lányok és ök is szeretnek csókolózni a Sándorokkal. De mégis, amikor egy kis párisi Juliettével álltam szemközt, nem tehetek róla, de mindig eszembe jutottak a Boulvárdok nagystílű sokotiejai az éjjeli kávéházak kissé beabsinthezett hölgyei; valami kiszámított, ravasz élvhajhászat van ezekbeu a nevető szemű párisi Juliettekben : „Ha akarom igen, ha akarom nem. En azonban mindig ugy akarom, hogy igen." O nála a szerelein tulajdouképpen csak szeszély. És a német Jutcheuek, Elschenek, Lottcheuek, Grettchenek í Ok is szeretnek nevetni, de a szemükben mindig ott csillog a köny. Az a nagy német örökszentimentális köny, ami ott csillogott Faust Grettchenjének a szemében mikor ölelt, mikor szeretett és ott csillogott, mikor megölte a kis gyermekét. A mi Juliskáink ? Nem szeszélyesek de uemis szentimentálisak. A budapesti kis Juliskáknak kell szeretni ós ök szeretnek is. És mikor vége a szerelemnek s az a borzas hajú fiu elmegy? Akkor a kis Juliska nem keres revolvert, sem vitriolt, uemis akar öngyilkos lenni mint a német sorstársai, viszont uemis kacag az egész fölött, mint a párisi kollégái. Csak szépen csendesen minden feltűnés nélkül, szomorú. Nem várja ugyan az uj Sándort, de az eljön mindig magától, hogy megvigasztalja a kis Julist. Végre aztán férjhez megy a kis Juliska valami becsületes hentes mesterhez, vagy pékhez. S lesz három-négy gyereke és aztán vége. Semmi hatalmas hullámzást! finálé, csak enyhe, hellyel közzel ugyan egy kissé darabos végkadenciák. Csak most veszem észre, hogy mennyire szaladt el a tollam a kitűzött céltól, a ligeti szerelem megrajzolásától. De szolgáljon mentségemre az a körülmény, hogy a mi kis Juliskáink mellett nem lehet csak ugy elsiklani. Itt meg kell állni, ha csak egy pillanatra is. VEGYES HÍREK. — Az állandó választmány folyó hó 2-án ülést tartott, mely alkalommal a holnapi közgyűlés elé kerülő ügyeket tárgyalta le. A legélénkebb vita a színház és ref. templom ügyénél volt, mely a holnipi tárgysorozatnak egyik legfontosabb pontját képezi. — Mennyi lakosa van Pápának P A legutóbbi népszámlálás alkalmával Pápa városának tudvalevőleg 17.421) lakosa volt, kíváncsi volt tehát igen sok ember, hogy azóta a város lakosainak száma mennyivel emelkedett? Ezt megtudandó, városunk polgármestere próba népszámlálást rendelt el, mely ugyan még befejezve nincsen, de eddig 20 755 lelket már összeszámláltak. Eszerint városunknak jelenleg mintegy 21 ezer lakosa van. — Mezölaki róm. kath. templom épitése. Gróf Esterházy Sándor marcaltöi lakos a niegrozzaut mezölaki r. k. templomot mindannak dacára, hogy nem tartoz'k a kegyurasága alá, jövő évi tavasszal restauráltatni fogja. Ezen cselekedet dicséretre nem szorul.