Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-12-04

XXXVII. évfolya ni. Pápa, 1910. december 4. 49. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Gyula pnpirkereskeilése, K8-tér 23-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a Kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért feleié* la|'tulajdonos GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre 11 kor., félévre 6 k., negyedévre 'I k Nyilt-tér soronként 40 lillér. — Egyes szám ára 30 HU Városok kongresszusa. A XIX. század első leiében nagyon fellendült az egyesületi élet. Ennek természetes fejlődése lett a kongresszusokká való kialakulás. Európa majdnem minden országában az orvosok voltuk az elsők, akik évenként más-más városban gyűllek össze, tisztán tudományos célból. Ezen gyűléseken lettek előadva az uj felfedezések; a modern javítások; nj gyógyszerek és műszerek lettek bemutatva. Sokára reá a tornászok és versenyevezők tartottak látványos gyűléseket és pár év múlva a dalegyesületek gyűltek össze versenyre. A mult század második felében, midőn minden országban sok vasút épült; miáltal a közlekedés mindinkább könynyebb lett, más tudományos és ipari foglalkozúsbeliek szintén hívtak össze kongresszusokat saját szakmájuk fejlesztése céljából. A különféle tudományos nemzeti és országos kongresszusok internaciouális.fkká fejlődlek, ng,v, hogy a tudomány számtalan sok ágának már alig van egy kis része, mely időnként nemzetközi gyűléseket ne tartana. Ezek közé sorakoztak azután a vallási kongresszusok is, melyek legrégebbike az összes német nyelvüekre kiterjedő Gusztáv Adolf egylet. Minden ország városainak igen sek közös érdekük van; ezért természetes, hogy ők is tartanak közös érdekük előbbrevitele végett időnként gyűléseket. A külföldön már régóta vannak városi kongresszusok. Ausztriában jó későn ébredtek a városok azon tudatra, hogy őnekik is kell gyűléseket tartani közös bajaik gyógyítása végett. Csak most, október végén lett megtarlva a minden 3 évben összegyűlő 7-ik osztrák városi kongresszus. Hazánkban csak ezelőtt 3-4 évvel lett összehiva az első városi kongresszus, mely azóta évenként többször tanácskozott. C-sakhogy roppant nagy különbség van a magyar és a külföldi városok kongresszusa között. Ez utóbbiak mindiga városok közös ügyeiről, a városi berendezkedések javításáról és előbbreviteléről tanácskoznak. A kongresszus bezárása előtt már kitűznek 2-3 ügyet, mely fölött a 3 év múlva összehívandó városi kongresszus fog tanácskozni, ezen ügyek a hozzáértő és ügyes hivatalnokoknak lesznek kiadva, hogy ferro! annak inején referáljanak és utánna megindul a vita, mely mindig igen tanulságos. Igy pl. a 3 hét előtti osztrák kongresszuson tanácskoztak egy villamos törvény létesítése végett és megbeszélték annak módozatait. Egy további tárgy volt a hazák megadóztatása. Egy régebbi gyűlésben beszéltek arról, hogyan kell jó aszfaltot készíteni, egy másik ügy volt a vasbeton használata és egyszer tanácskoztak nyilvános sétaterek ről. A magyar városi kongresszusnak eddig csak egyetlen egy tárgya volt: a városi hivatalnokok fizetésének felemelése. Eddig másról nem is beszéltek. Senki sem fogja tagadni, hogy ezen felette fontos ügy megérdemli a legbehatóbb tanácskozást, amikor a jelenlegi drágaság mellett sok helyen nyomorult sőt megszégyenítő kevés a hivatalnokok fizetése. De ezt ennyire túlságba vinni, mint a magyar városok teszik, hogy más egyébről nem is beszélnek, ezt már nem szabad. Nem illő a hires jezsuita morál szerint eljárni, mely igy hangzik: először jövök én, másodszor is én, harmadszor ismét én és azután még soká senki más. Ez valójában nem városi kongresszus, hanem a városi hivatalnokok gyűlése, helyzetük javitása céljából. Pedig sok-sok fontos ügy vár a városi kongresszus tárgyalására. Ezért bizony néni érdemes a városoknak a kongreszszust még évi járulékkal támogatni, holott Ausztriában és valószínűleg más országokban is, nem exisztál évi támogatás. n

e a magyarnak egyik tulajdonsága, hogy mindig szeret uj hivatalnokokat kreálni, hogy az összes munkát, ez végezze. Be kell hozni nálunk is a | külföldi rendszert, hogy a megbeszélendő TÁRCA. Erkel Ferencről. Irta és a pipái Jókai-kúrnek 1910 nov. 27-én Urtottt Er. kul-ünnop61yén fölolvasta : G.ity Zoltán. Jólesik jeleznem, hogy a pápai Jókai-kör ezidei estélyeinek sorozatát egy kegyeletes ténnyel nyitja meg, mikor egy nagy embernek, egy kiváló magyar ember emlékének szenteli ezen estét. De még sokkal nagyobb a lölött való örömöm, bogy ezen kegyeletes ünnepélyen Papa város előkelőségének dyen fényes tábora jelent meg. Mert nem keves

u

bbet jelent ez mint azt a vigasztaló éa reményt keltő téuyt, hogy nemzeti nagyjaink törekvése, küzdelme, önfeláldozása s minden szenvedése nem kősziklára esett mag volt, hanem olyan, hogy a parlagon heveiő talajt gazdagon megtermékenyítette. A szellemi élet mezeje bizony parlagon hevert századokon keresztül. Ha fel is tinit itt-ott valamelves biztató fény, mostoha földrajzi helyzetünk olyan áldatlan viszonyba kényszerilett idegen né pékkel, hogy nemzeti fejlődésünk, előbbre haladásunk minduntalan o'yan akadályokba ütközött, melyeken áttörni sok fizikai és szellemi erőnek feláldozásával leheteti esak. De a Mindenhatónak atyai gondoskodása adott a küdelemher. erőt, kitartást agy, hogy sok századoknak vér-zivatarja után is él Magyar, áll Buda még! A l'.)-ik század, mintha egyszerre kárpótolni akart volna a sok nagyon sok veszteségért, mely ar. előző századokban nemzetünket érte, mintha soksok századnak hibánkon kivül való mulasztását akarta volna egyszerre helyre hozni, a szellemi nagyságoknak olyan bőségévei ajándékozott meg bennünket, hogy csakhamar az európai kultur államok sorába emelkedtünk. A tudomány, irodalom héroszai mellé a művészeteknek is olyan apostolai csatlakoztak, kik közül nem egy-egy messze az ország határain tul is hirt, nevet, dicsőséget szerzett magának, nemzetének pedig elismerést, becsületet. Ezekről azonban most nem szólok, liánom egyről, egyről a legnagyobbak közül lesz rövid megemlékezés, aki bár szellemének szárnyaival az egész világot átrepülhette vala, hazájának szűk határain tul soha nem vágyakozott. Itt született, itt munkálódott áldásosán és itt hunyta le örökre szemeit. De bár porhüvelyét hideg hant takarja, szelleme itt van közöttülik s élni fog mig csak magyar lesz ki naponkéut igy fohászkodik az Egek urához: Isten álld meg a magyart ! 1875-ben mikor a magyar kir. orsz. Zeneakadémia megnyílt, három név dominált főképpen a hazai renzeszet terén : Id. Ábrányi Kornél, az előkelő Kördög családból származó művész, zeneszerző, iró, az első magyar zenei szaklapnak, a Zenészeli

1 Lapoknak megalapítója és 10 évig szerkesztője. Huher Károly, a varasdi tanítónak fia, kiváló hegedű művész, operai karnagy, tanár sok szép férfi karuak és több magyar operának a szerzője. Erkel Ferenc, a magyar opera atya mestere, kinek emlékezetét ünnepelni most e helyen össze gyűltünk. O róla lesz néhány sző, művészetét, költészetét és egyéniségét méltató. Mielőtt azonban Erkel Ferencről érdemlegesen szólnék szükségesnek vélem az előbbi századok zenei állapotát röviden vázolni, különös tekintettel a magyarországi viszonyokra. A magyaroszági zene életet három főkorszakra lehet osztani. Az első a keresztyénség felvételélői a iő ik századig terjed. Ebben a zene hazánkban kizárólag az egyház szolgálatában állott. Világi nemzeties színezetet a vándor lantosok és hegedűsök öntöttek az énekekbe. A második korszak a cigányzenészek meg telepeilésével s a reformált vallás tcmploméiiekei és szokásaival válik ki. A katholikus liturgiába és antifonális zöngelmektől eltérően a Luther és Kálvin féle korátok jutnak túlsúlyra, melyekbe a magyar népdalelemek is belevegyültek, ugy, hogy egyház és nép kölosönös szövetkezésre léptek. E második korszakból maradt ránk SOK, még ma is élő népdal. A hnrmaI Reggelizés előtt fél pohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben. I keserűvíz Kj. elrontott iryomrot'2-ttóia alatt teljesen rendhi lio/./a. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fi'i. ; - Ion