Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-11-06

* I Pápai Lapok UflO. november (1. íek oka az aszfalt közé kevert bazaltkö, melyről elül lekopik az aszfalt és ott marad kis ideig a ;supasz beton, kevéssel rá pedig egy gödör. Sehol másutt, mint nálunk, gödröt aszfalton átni nem lehet. S a viszonyok az elévülés folytán tertnéizetesen évről-évre rosszabbodnak s mire az asz-1 riltba rakott bazalttól teljesen megszabadulnánk, íjra kezdhetjük ezt a javítási módszert elülröl, ' nert addigra a most kézi erővel felkent anyag og helyéről elmászni és elkopni. Ezen hibán, mely veleszületett aszfaltunkcal, csakis radikálisan segíthetünk. Be kell olvasztani az nnyagot és gőz hengerrel tömitett compriinét kell készitenünk mintI »gy 1000)0 korona kSltaégga] 50 évi letörlesz;ésre és a Jókaiban tartást a vállalkozóra bízni,' gy sokkal olcsóbban állandóan jó úttal rendelkezünk. Egyéb uttesteink részben rosszul, részben lehogyan sincsenek burkolva. Pedig egészségügyi szempontból a por keetkezésének meggátlására és a már meglevő por '•s hulladék lekötésére és feltisztitására ::z öntösésen kivül az uttestek kemény anyaggal való mrkoláaa az egyedüli hathatós eszköz. Uttesteink közül a már részben burkolt 20 kilométerből 17 kilométer alaposan átjavítandó ÍS a fedanyag gözheng-rrel tömítendő, a még egyáltalán nem kavicsozott 12 kilométert kitevő uttestünk pedig alépítménye*, gözhengerrel tömi tett makadámmal elkészítendő. Közutainkon tiz híd is van a Tapolca és a Bakonyér patakok fölé építve; ezek közül négy olyan avult és rozzant állapotban van, hogy ezek átépítése már legközelebb eszközlendö lesz. Mindezek kijavítására és az uj u'.ak készítésére, mint, azt már másutt*! részleteson és tételenként kimutattam, mintegy őOO.OOO koronára lenne szükségünk. Mondanom sem kell, hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönnek vélem megoldhatónak és keresztül vihető nek. Utaink kijavítását és a hiányzó utak elkészítését természetszerűleg az általános csatornázásnak kell megelőznie, mely a mai viszonyok mellett, mint az dr. Forbáth Imre műegyetemi tanát, világszerte elismert szaktekintély kimutatta, célszerűen megépítve, 800.000 koronába kerülne. *) Lásd vámszedési jog elnyeréséhez irt műszaki leírást. IV. Közvágóhíd építése. Eddig arról volt szó, hogy miféle közmű, reink vannak s hogy mik azok a hiányok, amitét előbb-utóbb pótolnunk kell, ha magunkat baoknak es az esetleges nnyagi csődnek kitenni rem akarjuk. Most röviden arról lesz szó, hogy mik azok i már részben tervbe is vett közmüvek, melyek livatva lesznek a már meglevőket kiegészíteni és lyujtandó hasznukkal a magunkra veendő terhek •sökkentéséhez h< z/.ájáiulni. Ilyen a most tárgyalás alatt levő l.özvágóíid, hütökamarák és a már megépített jéggyár. Ezen alkotandó müvek fontosságát és egészségügyi szempontból való elengedhetetlen szükségességét, misem bisonyitja jobban, mint hogy jrszágos törvény kötelezi a 10.000 lelket, meglialadó községeket, üyenek létesítésére. Feleslegesnek tartom közegészségügyi szempontból enuek fontosságát kifejteni, valamint a müvet részletesen ismertetni. Csak azt jegyzem meg. hogy a mintegy 250 ezer koronába kerülő mii meg fogja hozni áldásos hatásán kivül pénzügyileg is gyümölcsét. V. Városháza építése. Ha igaz az, amit már az ókori müveit, nemzetek, a görögök ós rómaiak is tudtak és hirdettek, hogy „ép lélek csak ép testben lakozhatik", akkor annál igazabb azon állítás, hogy egy várost fejleszteni és annak ügyeit jól vezetni csak jól szervezett tisztikarral s az egyes hivataloknak minden hozzá szükséges anyagi erő és mód megadásával lehetséges Az anyagi erő, a gondmentes életet biztosító intézkedés, vagyis „az ép lélek" immár a megvalósulás küszöbén van. Kétségtelen, hogy az adminisztratió lelke „a tisztviselő kar" fizetósrendezése folytán ép lesz. Azonban ezen ép léleknek ép testre is lesz szüksége, ha tökéletes munkát akar végezni. Már pedig azt senki sem állithatja, hogy a mi városházi épületünk ilyen „ép test". Gondoskodnunk kell tehát viszonyainknak és jövő fejlődésünknek megfelelő alkalmas épületről : az ép testről, melyben az ép lélek lakozhatik és egészséges munkát végezhet. Természetes dolog, hogy ez ujabb megterheltetéssel. helyesebben ujabb kölcsön felvétellel jár. megcsókolta a lányát. Marika pedig boldogan rohant ki a szobából és már a pitvarban kezdte kiabálni : — Madomoiselle ! Madntuoiselle ! Kójnissez vous ! Uue grando uouvolle ! Ez az idegen szó olyan furcsán hangzott ebben a mestergereudás, egyszerű házban. Hanem a sorsnak kegyetlen ötletei vannak. Amíg az öreg Szánthó éjt-napot együvé téve dolgozott, bogy vagyont gyűjtsön a lányának, addig esodaerős, kemény embernek bizonyult, de amikor elkezdett piheuui, egyszerre összeroppant. Megcsapta valami bolond hideg őszi szél - ettől ágynak dőlt. Láza lett, köhögött a egy napon köhögés közben véres lett a váukosa. Az orvos, a városból hívott tudós orvos azt mondta rá: tüdővérzés. Búcsúzáskor pedig halkan megsúgta Marikának: — Ha azt akarja a kisasszony, bogy az uratyja inagérje a tavaszt, akkor sietve vigye a délvidékre. — Hova'.' — kérdezte Mariska szepegve. — Vigye el Lussmba, Niucs messze és kitűnő iiely. Marika az orvos tárnicsát óvatosan közölte az apjával. Az öreg Szánthó hallani sem akart róla. Ugyan! bolondság! Majd reudbejön ilyen szamárság nélkül is. Pedig érezte, bogy csakugyan elkelne a meleg napsütés, a más levegő. De gondolt valamire és ettől unassaSOmlt a szive. Nem, nem és nem! Bs konokul rázta a fejét. Hanem egy eiősebb roham után, aniikcr pius, meleg vér ömlött ki a száján, mégis belenyugodott az utazásba. És elutazott Marikával. A nevelőnőt is magukkal vitték, hadd legyen Marikának még valakije. A tengeri levegő, a meleugetö tüzes nap mintha használtak volna az öreg Száuthónak. Az első hét végén kezdte jobban érezni magát. Kerekes széken kivitette magát a tengerpartra és félnapot átszunyókált a napon. Utána szinte újra erősnek érezte magát. Mikor visszatért a hotelbe, jókedvűen mondta a hoteltulajdonosnak, akivel a hallban találkozott: — Küldje fel kérem a heti számlát! A iiotelier felküldte a számlát. Az öreg Szánt lm. amikur megpillantotta a drága költségjegyzéket, majd elájult. Rettenti) pénzt emésztett fel ez a fürdőzés. Nagyon levert lett. Nem szólt senkinek semmit, de másnap ismét rosszul érezte magát. A második héten az idő sem kedvezett annyira, a tengeren bóra volt; hűvös szelek borzongatták meg a part pálmafáit - a betegnek a szobában kellett tartózkodnia. A hét vécén pedig megint kérte n számlát és aznap este újra tüdövérzése támadt. Az orvos azt mondta, hogy valami nagy belső felindulás miatt. Nagyon rossz éjszakát töltött rá. Másnap reggel aztán a következő különös parancsot adta Marikának : — Írd meg a Trezsinek, hogy csomagolja be gondosan az édesanyád olajfestésü képét és küldje el ide! A harmadik hétnek is vegére járt, amikor a kép megérkezett. Éppen a heti számlát forgatta kezében a beteg. A képet odafüggesztette az ágyával szemközt és mindenkit kiküldött a szobából. Láza lehetett, mert rögtön elkezdett a képpel fenhaugon vitatkozni. — Beláthatod anyjukom édes, hogy nem tehetek róla. Ez a komisz betegség levert a lábamról. Öttizáz pengő forintot költöttem el három hét alatt. Sok ugy e, nagyon sok

9 Ar. édes lányunktól veszem el. Dc hát mit csináljak? Mondd, mit csináljak? A beteg makacsul nézte a képet és egyre jobban elborult az area, Aztán keserűen tört Ki : — Látom, jól látom, hogy haragszol rám. Igazad vau. Meglopom a lányomat. Ks mi leer, még, Istenem mi lesz még'.' Evekig elhúzhatom 'igy és lassanként elfogom hordáim a lányunk minden pénzét. Nem lesz majd sem mije. Koldus lesz ugy marad, mint az ujjam. A mi édes gyermeküuk, a mi szép virágszálunk . . . Jaj ! . . . Kint hevesen zörgette a bóra az ablakot. Nagyon viharos csúnya idő járt a tengerinél b Un A beteg felnyögött és tovább beszélt. A szavai egyre zavarosabbak lettek és könnyek peregtek végig öreg, megviselt arcán: — Kosz, kutya ember vagyok, anyjukom. Ne nézz i .ím miau szemrehányóan Rossz, kutya ember vagyok. Elhalgatott. A képet nézte sokáig, éles vércsetekintettel. Egyszerre valami furcsa gondolata támadhatott, mert az arca kifényesült nz örömtől éa levegő utáu kapkodva tördelte a szavakat: Az Államnak tehát az volna a legnagyobb és a legsürgősebb teendője, hogy az állattenyésztés elhanyagolt állapotán segítsen. A segítésre pedig legalkalmasabb volna az állami állattenyésztés. Az állatni birtokokon tenyésztett állatok azután kikerülkelnének a kisgazdákhoz, ahol az elszaporodásra sokkal több gondot fordítanak. Ha az állam ilyen állattenyésztést, folytatna, akkor sohasem kerülne abba a kellemetlen helyzetbe, amelybe most

1 a hnsdrágaság és a mindinkább lenj'e1 gető husinség hozta. A husdragaság megszüntetésére hiába tartanak szakértekezleteket, azok a magas árak mindaddig megmaradnak, amig az országnak (»Ivan szegényes állatállománya lesz, mint a mostani. A tiltakozó gyűlésekkel tehát vajmi kevés eredményt tudunk elérni, mert a gyomorral dacolni nem lehet, annak táplálékra van szüksége, bármibe kerül is az. Közmüveinkről. — Révész Arnold v. mérnök. — III Közutaink. Fejlődésünk legelső lépése volt mintegy 15 évvel ezelőtt, hogy közlekedési fö utvonalunkat i aszfalt-makadám burkolattal láttuk el. A városnak ezen ténykedése fö'téiler.ül dicséretet érdemel, de a keresztül vitelnél tanúsított körül nem tekintés megérdemelt gáncsot von maga után. Mert megengedte, hogy egy még gyakorlatilag ki nem próbált, elméletileg pedig már az «M8Ö pillanattól rossznak látszó módszer szerint készíttessék az asztalt burkolat. „Kísérleti állomást" csináltak a városból, a melyen mindenki láthatja és lapasztalhatja, hogyan nem kell és hogyan nem szabad aszfalt burkolatot csinálni! A jókarbau tartási költségek évről-évre emelkednek s ezek mellett is alig látszik meg a kora tavasztól késő őszig tartó foltozgatás. ami-