Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-11-06

Más helyen már kimutatta az építészeti bi­zottság, hogy a Graf-féle kávéház és a Németh István-féle telek kombinálásával és az ottan szük­séges utoaszabá'yozás végrehajtásával, egy mo­nimentális, minden szükségletét kielégitö város­házát ópithetünk, mintegy 800.000 korona költ­séggel. Kifejtette a bizottság, hogy ezen két eme­letes épület földszintjének értékesítése és a je­lenlegi városházának eladása vagy bérbe adása folytán a befektetendő töke figyelembe alig ve­hető differenciával meghozná kamatját. Nem is kételkedem abban, hogy bár néhány évre kitoltuk a városháza átalakításával ezen ügyet s ideig-óráig segítettünk a legégetőbb ba­jokon, mégis rövid időn belül képviselőtestüle­tünk ezen már alig elodázható szükségletünket bölcs belátásával szintén ki fogja elégíteni. A napirend folyamán Löwy dr.-nak a Ha­lász-féle telekvételre vonatkozó indítványa, a Steinberger-fóle házvétel, a gyimófi vám terület­vétel ügye, a ref. hitközség szinháztéri kérelme ujabb közgyűlés napirendjére tüzetett ki. A hirdetésügy rendezéséről szóló szabály­rendeletet elfogadták. Névszerinti szavazással 46-tal 22 ellen elálltak a Pápa -Devecser —Sü­meg irányában építendő vasútra megszavazott 100.000 korona mellé kitett kikötésektől (fenn-1 tartván azokat óhajként). A Bezerédy-utca lakó- j sainak kérelmére a világítást bevezetik, de a víz vezetéket egyelőre nem. A városmalom bérleté egyhangúlag elfogadták, a gépgyár ügyét a gyár bizottság jelentésóig levették a napirendről. El határoztak, hogy a pálházai és dörzeményi isko lások számára ideiglenesen a Bánóczy-majorba nyitnak községi iskolát és a tanügyi bízottságc iskolaszék hatáskörével ruházzák fel. Végűi hoz zájárultak Pécs városának a bankszabadalom mej ujitása idejére tervezett feliratához, mely szerbi a városok száraára 200 milliós kötvények kibi. csátására kérelmezfetik. A közgyűlés, melyen egyes ügy-k folyatná igen szép és terjedelmes viták merültek fe egyébként igen szép rendben folyt, le és 5 ór Után véget ért. Városi közgyűlés. — 1910. nov. 3 — Pápa város képviselőtestülete mult csütör­tökön délután Mészáros Károly polgármester el­nöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, me­lyen mintegy 70 városatya vett részt. Elnöklő polgármester pont 3 órakor meg­nyitván az ülést, a felveendő jegyzőkönyv hite­lesítésére felkéri Borsos láván, dr. Herzog Manó, Csillag Károly, Lippert Sándor és Gaál Gvula v. képviselőket, majd a főjegyző felolvasta a mult ülés jegyzőkönyvét. Napirend előtt a pol­gármester egy kijelentésével megreperálták a pénzügyi bizottság ismeretes személyi ügyét és áttértek az interpellációkra, melyeknek sorát Pa­dos József nyitotta meg, a mezei egerek pusztí­tása ellen kérvén védekezést; Kellner Vilmos a husdrágaság Kovács József a tűzoltóság hírlap utján való meghui colása, Kovács Sándor pedig az Árpád-utcai ingyen terület adótörlése dolgá­ban interpellált. Polgármester válaszában meg­ígérte, hogy a földmivesekkel megbeszéli az ege­rek elleni védekezés módozatait, a hírlap elleni panasz nem ide tartozik, ott a sajtóbiróság, az Árpád-utca ügyében meg vetessen tél jegyzököny­vet az illető. Kellnernek a rendőrkapitány vála­szolt arról, hogy a közegészségügyi szigorú sza­bályzatuk kényszerítik öt az előirt követelmények ellenőrzésére. — Megvan ! Megvan ! Nem vágtok mar kutya ember, anyjiikoin! Ismerd be, hogy nein vagyok. Nem teszem koldussá a lányunkat. Meglátod. Na, mosolyogj már rám. Nem mosolyogsz ? Latom, nem hiszel nekem. Hát várj csak Mindjárt látni fogod A beteg nagy erőlködéssel föltápászkodott az ágyból és le lépett a földre. Ugy, ahogy volt háló­köntösben, odiváns/.orgott Bl ablal'hoz és közben folyton a képet nézte. A keze az ablak kilincsét kereste. Kint fujt, sivított, nyöszörgött a hűvös szél, a tenger neki lendült a szigetnek és mintha agyukat sütöttek volna el, olyan dördüléssel csap­kodta a sziklás partot. A bóra dühöngött. Az öreg Szsnthő sugiírző arccal nézett a képre és la/a-:,ii motyogta : — Hát, ide nézz. Minden rendben lesz. Rög­tön rendben lesz. Ahá! Már kezdel mosolyogni, igen, tudom, mai sejted a szándékomat. Eltaláltad. Én meg fogok IIHIIIÍ, hogy a pénz megmaradjon. A pénz minden, a beteg apa semmi . . . ltögtöu. .. Az ablak zára nyikorgott s a félszárny ki­pattant. A szobába élesen, vadul süvített be a szél. nekicsnpott az egy szál ruhában álló, lázas testű embernek. Ar. öreg Száuthő még akart valamit mondani, de a hideg levegő belewivitott a tüdejébe, elakadt a lélekzete, kinyitotta a torkát s a követ­kező pillanuthaii forró, piros zuhatag tört ki a szá­jából. Eszméletlenül esett össze. Mire Marika bejött a szobába, már áiva volt. Gazdag árva. A háta mögött a francia kisasszony ijedten csapta össze a kezét : l»,,ur le Dieux! Qnelis nalbeurI (Juelle grandé lualheure! . . • SZÍNHÁZ. Színtársulatunk okt. hó 30-áu Bernhard Schaw : Orvosok cimü drámáját mutatta be. mely a közönség tetszését sehogy sem tudta meg­nyerni, ami a darab filozófiai mélységének tud­ható be. Szokatlan téma az a színpadokon, amely­nek tökéletes megértéséhez bizonyos műveltség szükséges s épen ezért a darabot n magasabb műveltséggel nem bíró eleinek nem tudták eléggé élvezni s innen van, hogy a közönség nagy ré­sze éppen ott kacagta el magát, ahol H, legtra­gikusabb jelenetek játszódnak le. A darab ön­zéssel és lelkiisnieretlenséggel kezdődik. Ridgeon a tüdövész elleni szérum feltalálója visszautasítja Souis Dubedát művész gyógykezelését, inert tíz­nél több beteg kezelésére van csak ideje, a mű­vész pedig már ti tizenegyedik. Később mégis elvállalja a kezelést, mert, megszereti a művész feleségét. A művész azonban erkölcstelen, nem érdemes megmenteni. Meg akarja szabadítani a feleségét egy borzasztó kiábrándulástól, elpusz­títja tehát R műVásstt, hogy azután az özvegyet feleségül vehesse. De a tudományos gyilkosságot nem Kidgeon hajtja végre, hanem a kezelését olyan orvosra bízza, aki az ö szeréhez nem ért s bizonyos hogy ölni fog vele. Es a művészt minden lelkifurdalás nélkül tényleg a másvilágra küldik. Ezt. a processzust azonban leginkább az teszi drámaivá, hogy a művész haldoklása és kimúlása nyílt színen történik. Ezek után Rid­geon feleségül akarja venni az özvegyet s be­vallja neki, hogy ö ölte meg a férjét. Az asszony visszautasítja, mert az orvos már öreg és mert inás már megelőzte, máshoz ment feleségül. Kidgeon elmegy és a darabnak vége. A két bű­nös, t. i. az egyik orvos aki megöleti és a má­sik aki megöli, nem bűnhődik. Hogy tűiért nem? Talán Schaw maga tudná csak megmondani. Az előadás elég unalmas volt és siker nélküli. A közönség kedvetlenül sőt nagy része bosszan­kodva hagyta el a színházat. Kovács minden igyekezete dacára sem tudott Ridgeon személye­sitósében olyat produkálni, mely a szerep inten­ciójának megfelelt volna. Érckövy azonban a szerepköréhez nem tartozó szerepben egyike volt a legjobbaknak, noha ezek száma semmi esetre sem volt több — háromnál. Sándor Júliáé volt a legnagyobb lélekzetü szerep és sok szépet produkált a négy télvonáson keresztül. Az ötödik felvonásban azonban már kissé fáradtnak látszott. Földváry volt a férfiak másik legjobb alakitója, aki a haldoklási jelenetet igazi drámai erővel adta. Elmondhatjuk róla, hogy szépen tudott meghalni. A többi szereplők is iparkodtak jót produkálni, ami azonban kevésbé sikerült. Vasárnap ismét az Orvosok került színre' E hosszú, filozofáló darabot a szereplők élveze­tessé akarták tenni, de nekik sem sikerült. Több szerepeikben Kovács Lajos, Vértes, ós Földváry iparkodtak helyrehozni azt, amit a darab nélkü­löz. Sándor Julia az aggódó hitvest személye­sítve keltett legnagyobb hatást a kis számú kö­zönségre, értelmes, jól átgondolt játékával. Hétfőn Kovács Hanna és Boriss Bianka jutalomjátéka volt, amelyre nem gyűlt össze akkora közönség, amekkorát a jutalmazottak bár­melyike megérdemelt volna. Ennek egyedüli oka a rosszul választott darab, n Luxemburg grófja volt. A közönség ugy látszik, már megunta ezt a különben jó operettet és ezért volt számos üresen maradt ülőhely a földszinti padsorokban. Az erkölcsi siker annál impozánsabb volt. A kö­zönség Boriss Biankát is, Kovács Hannát is vi­rágesövel fogadta s minden jelenésük alkalmával viharosan megtapsolta. Természetesen mindkettő játéka olyan volt, hogy azokat a viharos tapso­kat meg is érdemelték. Az erkölcsi sikerben nagy része volt Érckövi, Bátori, Ivánt! ós ^liklóssy Margitnak, akik tudásuk teljességével iparkodtak a legjobbat adni. Kedden este „A gyermekrablónö" cimü színműnek elkeresztelt rémdráma ment. A da­rabról magáról serami jót nem mondhatunk, voltaképen nein egyébb, mint egy egymással alig összefüggő epizódok összetákolása teljesen nickkarteri geurceben. Meséje ugyszólva semmi, csupán csak alakok mozognak a színpadon, leg­följebb csak azért, hogy a lehetetlennél lehetet­lenebb jelenetekben az ember idegeit a, legna­gyobb mértékben próbára tegyék. A főszerep Sándor Julia kezében volt, aki valóságos kabinet alakitásbau mutatta be a gyermeke boldogságáért bármire is kész anyát; fájdalmának kitörései igazak s éppen ezért meghatóak voltak. Már éppen semmi jót sem mondhatunk Pethö Eszti játékáról, szerepében teljesen hidegen hagyott. Bátori mint mindig most is állandó derültségben tartotta a közönséget. Jók voltak Kovács, Föld­vári és Ivánfi. Episód szerepében igen bájos volt Boriss Bianka. Szerdán délután ifjúsági előadásként a Náui népszínművet adták elég kedvetlenül, este pedig Faragó Jenő ós Feld Mátyás énekes bohózatát a Smokk családot. A közönség jól mulatott a kacagtató bohóságon és Vihar Boldizsáron. Bá­tori Béla Smokk Samuja ezúttal nem volt olyan alakítás, mint amilyent hasonló szerepekben tőle láttunk. Lónyay Piroska ma is pompásan játszott s a közönségtől sok tapsot kapott. Jók voltak még Ivánfi, Földváry, Sándor Margit és Vértes. Szép közönség előtt folyt le a csütörtöki előadás is. amely Ivánfi Jenő jutalomjátéka volt. Ivánfi egyik legjobb szerepét, az Elvált asszony Lisseweghe titkár szerepót választotta jutalom­játékául, amelyben Ivánfi eddig is nagy volt, ma azonban eddigi sikereit mégjobbau fokozta s a közönség tapsait egész könnyedén vívta ki ma­gának hálás szerepében. Méltó partnere volt Ko­vács Hanna, akinek a közönség tapsaiból szintén bőven kijutott. Szalkay és Báthory, mint min­dig, most is állandó derültségben tartotta a kö­zönséget. Pompás alakítást nyújtott Lónyay Pi­roska, Boriss Bianka, azonkívül Földváry, Kovács és Vértes, valainiut Radnay. Mary Aun pénteki előadását nagyon csekély számú közönség nézte végig. A darabról már előbb szóltunk. A szereposztás is teljesen azonos volt az előbbi előadásokéval és igy a szereplők­ről sem moudhatunk semmi ujat. Lónyay Mai v­Annje kifogástalan volt. Érckövy baritonja szé­pen érvényesült Laucelot szerepében. Kifogás­talanul énekelt és szépen táncolt Ivánfi is, csak arra kell figyelmeztetnünk, hogy egy zeneszer­zőnek valamivel még is elegánsabb toiiletteben kellene megjelenni a színpadon, mint Ivánfi az első felvonásban. Parrott hadnagy szerepében Báthory hozott egy kis derűt a színpadra. Jó volt Miklósi Margit. Az Arisson nővérek közül egyedül Boriss Bianka érdemel említést, aki igen szépen táncolt.

Next

/
Thumbnails
Contents