Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-11-06

Más helyen már kimutatta az építészeti bizottság, hogy a Graf-féle kávéház és a Németh István-féle telek kombinálásával és az ottan szükséges utoaszabá'yozás végrehajtásával, egy monimentális, minden szükségletét kielégitö városházát ópithetünk, mintegy 800.000 korona költséggel. Kifejtette a bizottság, hogy ezen két emeletes épület földszintjének értékesítése és a jelenlegi városházának eladása vagy bérbe adása folytán a befektetendő töke figyelembe alig vehető differenciával meghozná kamatját. Nem is kételkedem abban, hogy bár néhány évre kitoltuk a városháza átalakításával ezen ügyet s ideig-óráig segítettünk a legégetőbb bajokon, mégis rövid időn belül képviselőtestületünk ezen már alig elodázható szükségletünket bölcs belátásával szintén ki fogja elégíteni. A napirend folyamán Löwy dr.-nak a Halász-féle telekvételre vonatkozó indítványa, a Steinberger-fóle házvétel, a gyimófi vám területvétel ügye, a ref. hitközség szinháztéri kérelme ujabb közgyűlés napirendjére tüzetett ki. A hirdetésügy rendezéséről szóló szabályrendeletet elfogadták. Névszerinti szavazással 46-tal 22 ellen elálltak a Pápa -Devecser —Sümeg irányában építendő vasútra megszavazott 100.000 korona mellé kitett kikötésektől (fenn-1 tartván azokat óhajként). A Bezerédy-utca lakó- j sainak kérelmére a világítást bevezetik, de a víz vezetéket egyelőre nem. A városmalom bérleté egyhangúlag elfogadták, a gépgyár ügyét a gyár bizottság jelentésóig levették a napirendről. El határoztak, hogy a pálházai és dörzeményi isko lások számára ideiglenesen a Bánóczy-majorba nyitnak községi iskolát és a tanügyi bízottságc iskolaszék hatáskörével ruházzák fel. Végűi hoz zájárultak Pécs városának a bankszabadalom mej ujitása idejére tervezett feliratához, mely szerbi a városok száraára 200 milliós kötvények kibi. csátására kérelmezfetik. A közgyűlés, melyen egyes ügy-k folyatná igen szép és terjedelmes viták merültek fe egyébként igen szép rendben folyt, le és 5 ór Után véget ért. Városi közgyűlés. — 1910. nov. 3 — Pápa város képviselőtestülete mult csütörtökön délután Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen mintegy 70 városatya vett részt. Elnöklő polgármester pont 3 órakor megnyitván az ülést, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Borsos láván, dr. Herzog Manó, Csillag Károly, Lippert Sándor és Gaál Gvula v. képviselőket, majd a főjegyző felolvasta a mult ülés jegyzőkönyvét. Napirend előtt a polgármester egy kijelentésével megreperálták a pénzügyi bizottság ismeretes személyi ügyét és áttértek az interpellációkra, melyeknek sorát Pados József nyitotta meg, a mezei egerek pusztítása ellen kérvén védekezést; Kellner Vilmos a husdrágaság Kovács József a tűzoltóság hírlap utján való meghui colása, Kovács Sándor pedig az Árpád-utcai ingyen terület adótörlése dolgában interpellált. Polgármester válaszában megígérte, hogy a földmivesekkel megbeszéli az egerek elleni védekezés módozatait, a hírlap elleni panasz nem ide tartozik, ott a sajtóbiróság, az Árpád-utca ügyében meg vetessen tél jegyzökönyvet az illető. Kellnernek a rendőrkapitány válaszolt arról, hogy a közegészségügyi szigorú szabályzatuk kényszerítik öt az előirt követelmények ellenőrzésére. — Megvan ! Megvan ! Nem vágtok mar kutya ember, anyjiikoin! Ismerd be, hogy nein vagyok. Nem teszem koldussá a lányunkat. Meglátod. Na, mosolyogj már rám. Nem mosolyogsz ? Latom, nem hiszel nekem. Hát várj csak Mindjárt látni fogod A beteg nagy erőlködéssel föltápászkodott az ágyból és le lépett a földre. Ugy, ahogy volt hálóköntösben, odiváns/.orgott Bl ablal'hoz és közben folyton a képet nézte. A keze az ablak kilincsét kereste. Kint fujt, sivított, nyöszörgött a hűvös szél, a tenger neki lendült a szigetnek és mintha agyukat sütöttek volna el, olyan dördüléssel csapkodta a sziklás partot. A bóra dühöngött. Az öreg Szsnthő sugiírző arccal nézett a képre és la/a-:,ii motyogta : — Hát, ide nézz. Minden rendben lesz. Rögtön rendben lesz. Ahá! Már kezdel mosolyogni, igen, tudom, mai sejted a szándékomat. Eltaláltad. Én meg fogok IIHIIIÍ, hogy a pénz megmaradjon. A pénz minden, a beteg apa semmi . . . ltögtöu. .. Az ablak zára nyikorgott s a félszárny kipattant. A szobába élesen, vadul süvített be a szél. nekicsnpott az egy szál ruhában álló, lázas testű embernek. Ar. öreg Száuthő még akart valamit mondani, de a hideg levegő belewivitott a tüdejébe, elakadt a lélekzete, kinyitotta a torkát s a következő pillanuthaii forró, piros zuhatag tört ki a szájából. Eszméletlenül esett össze. Mire Marika bejött a szobába, már áiva volt. Gazdag árva. A háta mögött a francia kisasszony ijedten csapta össze a kezét : l»,,ur le Dieux! Qnelis nalbeurI (Juelle grandé lualheure! . . • SZÍNHÁZ. Színtársulatunk okt. hó 30-áu Bernhard Schaw : Orvosok cimü drámáját mutatta be. mely a közönség tetszését sehogy sem tudta megnyerni, ami a darab filozófiai mélységének tudható be. Szokatlan téma az a színpadokon, amelynek tökéletes megértéséhez bizonyos műveltség szükséges s épen ezért a darabot n magasabb műveltséggel nem bíró eleinek nem tudták eléggé élvezni s innen van, hogy a közönség nagy része éppen ott kacagta el magát, ahol H, legtragikusabb jelenetek játszódnak le. A darab önzéssel és lelkiisnieretlenséggel kezdődik. Ridgeon a tüdövész elleni szérum feltalálója visszautasítja Souis Dubedát művész gyógykezelését, inert tíznél több beteg kezelésére van csak ideje, a művész pedig már ti tizenegyedik. Később mégis elvállalja a kezelést, mert, megszereti a művész feleségét. A művész azonban erkölcstelen, nem érdemes megmenteni. Meg akarja szabadítani a feleségét egy borzasztó kiábrándulástól, elpusztítja tehát R műVásstt, hogy azután az özvegyet feleségül vehesse. De a tudományos gyilkosságot nem Kidgeon hajtja végre, hanem a kezelését olyan orvosra bízza, aki az ö szeréhez nem ért s bizonyos hogy ölni fog vele. Es a művészt minden lelkifurdalás nélkül tényleg a másvilágra küldik. Ezt. a processzust azonban leginkább az teszi drámaivá, hogy a művész haldoklása és kimúlása nyílt színen történik. Ezek után Ridgeon feleségül akarja venni az özvegyet s bevallja neki, hogy ö ölte meg a férjét. Az asszony visszautasítja, mert az orvos már öreg és mert inás már megelőzte, máshoz ment feleségül. Kidgeon elmegy és a darabnak vége. A két bűnös, t. i. az egyik orvos aki megöleti és a másik aki megöli, nem bűnhődik. Hogy tűiért nem? Talán Schaw maga tudná csak megmondani. Az előadás elég unalmas volt és siker nélküli. A közönség kedvetlenül sőt nagy része bosszankodva hagyta el a színházat. Kovács minden igyekezete dacára sem tudott Ridgeon személyesitósében olyat produkálni, mely a szerep intenciójának megfelelt volna. Érckövy azonban a szerepköréhez nem tartozó szerepben egyike volt a legjobbaknak, noha ezek száma semmi esetre sem volt több — háromnál. Sándor Júliáé volt a legnagyobb lélekzetü szerep és sok szépet produkált a négy télvonáson keresztül. Az ötödik felvonásban azonban már kissé fáradtnak látszott. Földváry volt a férfiak másik legjobb alakitója, aki a haldoklási jelenetet igazi drámai erővel adta. Elmondhatjuk róla, hogy szépen tudott meghalni. A többi szereplők is iparkodtak jót produkálni, ami azonban kevésbé sikerült. Vasárnap ismét az Orvosok került színre' E hosszú, filozofáló darabot a szereplők élvezetessé akarták tenni, de nekik sem sikerült. Több szerepeikben Kovács Lajos, Vértes, ós Földváry iparkodtak helyrehozni azt, amit a darab nélkülöz. Sándor Julia az aggódó hitvest személyesítve keltett legnagyobb hatást a kis számú közönségre, értelmes, jól átgondolt játékával. Hétfőn Kovács Hanna és Boriss Bianka jutalomjátéka volt, amelyre nem gyűlt össze akkora közönség, amekkorát a jutalmazottak bármelyike megérdemelt volna. Ennek egyedüli oka a rosszul választott darab, n Luxemburg grófja volt. A közönség ugy látszik, már megunta ezt a különben jó operettet és ezért volt számos üresen maradt ülőhely a földszinti padsorokban. Az erkölcsi siker annál impozánsabb volt. A közönség Boriss Biankát is, Kovács Hannát is virágesövel fogadta s minden jelenésük alkalmával viharosan megtapsolta. Természetesen mindkettő játéka olyan volt, hogy azokat a viharos tapsokat meg is érdemelték. Az erkölcsi sikerben nagy része volt Érckövi, Bátori, Ivánt! ós ^liklóssy Margitnak, akik tudásuk teljességével iparkodtak a legjobbat adni. Kedden este „A gyermekrablónö" cimü színműnek elkeresztelt rémdráma ment. A darabról magáról serami jót nem mondhatunk, voltaképen nein egyébb, mint egy egymással alig összefüggő epizódok összetákolása teljesen nickkarteri geurceben. Meséje ugyszólva semmi, csupán csak alakok mozognak a színpadon, legföljebb csak azért, hogy a lehetetlennél lehetetlenebb jelenetekben az ember idegeit a, legnagyobb mértékben próbára tegyék. A főszerep Sándor Julia kezében volt, aki valóságos kabinet alakitásbau mutatta be a gyermeke boldogságáért bármire is kész anyát; fájdalmának kitörései igazak s éppen ezért meghatóak voltak. Már éppen semmi jót sem mondhatunk Pethö Eszti játékáról, szerepében teljesen hidegen hagyott. Bátori mint mindig most is állandó derültségben tartotta a közönséget. Jók voltak Kovács, Földvári és Ivánfi. Episód szerepében igen bájos volt Boriss Bianka. Szerdán délután ifjúsági előadásként a Náui népszínművet adták elég kedvetlenül, este pedig Faragó Jenő ós Feld Mátyás énekes bohózatát a Smokk családot. A közönség jól mulatott a kacagtató bohóságon és Vihar Boldizsáron. Bátori Béla Smokk Samuja ezúttal nem volt olyan alakítás, mint amilyent hasonló szerepekben tőle láttunk. Lónyay Piroska ma is pompásan játszott s a közönségtől sok tapsot kapott. Jók voltak még Ivánfi, Földváry, Sándor Margit és Vértes. Szép közönség előtt folyt le a csütörtöki előadás is. amely Ivánfi Jenő jutalomjátéka volt. Ivánfi egyik legjobb szerepét, az Elvált asszony Lisseweghe titkár szerepót választotta jutalomjátékául, amelyben Ivánfi eddig is nagy volt, ma azonban eddigi sikereit mégjobbau fokozta s a közönség tapsait egész könnyedén vívta ki magának hálás szerepében. Méltó partnere volt Kovács Hanna, akinek a közönség tapsaiból szintén bőven kijutott. Szalkay és Báthory, mint mindig, most is állandó derültségben tartotta a közönséget. Pompás alakítást nyújtott Lónyay Piroska, Boriss Bianka, azonkívül Földváry, Kovács és Vértes, valainiut Radnay. Mary Aun pénteki előadását nagyon csekély számú közönség nézte végig. A darabról már előbb szóltunk. A szereposztás is teljesen azonos volt az előbbi előadásokéval és igy a szereplőkről sem moudhatunk semmi ujat. Lónyay Mai vAnnje kifogástalan volt. Érckövy baritonja szépen érvényesült Laucelot szerepében. Kifogástalanul énekelt és szépen táncolt Ivánfi is, csak arra kell figyelmeztetnünk, hogy egy zeneszerzőnek valamivel még is elegánsabb toiiletteben kellene megjelenni a színpadon, mint Ivánfi az első felvonásban. Parrott hadnagy szerepében Báthory hozott egy kis derűt a színpadra. Jó volt Miklósi Margit. Az Arisson nővérek közül egyedül Boriss Bianka érdemel említést, aki igen szépen táncolt.