Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-10-30

1910. október 30. fA|>ai Lapok 3. natot kérnek. Fötnagáuvádló képviselője erre vádját visszavonja. — Végzés. — Ezen ügyben a további bűnvádi eljárás megszilntettetik, mert: a cselekmény magán vádra Üldözendő fömagánvádló képviselője pedig vádját kellő idöbeu viszszavonta. — Föiuagáuvádló ezou jkv. másolatának kiadását kéri. — A birósag ezt elrendeli. Ezzel a jkv. lezáratott s aláiratott. Knit't. Füredi s. k. kir. jbiró, dr. Sült József s. k. jegyző mint jkvezetö." Azt hisszük, bog}' ezen sorok oly világosan beszélnek, hogy ahhoz kommentárt tűzni telesleges. A parancsnokság becsületbeli kötelességének fogja ismerni, hogy a város által alrendéit s még folyamatban levő vizsgálat beíejezte után az illető ellen, ki a tűzoltóságot alaptalanul ily hazug vádakkal illeti, meglelelö helyen és módon eljárjon. A fentiek szives közléseért előre is hálás köszönetet nyilvánulva vagyok Pápa, 1910. október 27. Kiváló tisztelettel Berkes Ágoston Buk. tiizoltótest. parancsnok. BUDAPESTI LEVELEK Rovatvezető: Áldor Vilmos. Csatangolasok a színházak körül Most, mikor a színházak már túlestek az első premier lázakon, mikor uz első vállalkozások kisebb-nagyobb sikere végre megadta a fundamentumot, melyre a szinház műsorának további részét építheti. kezd lassanként kidomborodni az idei szezon képe. A szezon első felében, mint rendesen, ugy az idén sem lógják a hazai szerzők a Nemzeti Szinház nagy sikereit kivívni. Csodálatos, hogy éppen u Nemzeti Színház, melyet pedig hazánk legelső mttintéaetének szoktak nevezni, nem tudja a hazai irók darabjait sikerre vinni. Valljuk meg őszintén, hogy talán ebben a dologban még sem a Nemzeti Szinház, az egyedüli bűnös. Talán Íróinkban is van egy kis hiba! Mert kik azok a magyar irók, akik darabjaikat a Nemzetibe nyújtják be? Az úgynevezett komoly irók. akik akadémiai pályadíjat nyernek, akik tagjai a nagyképű iróegyesiileteinkuek stb. stb. Csupa öreg emberekből ált ez a gárda, — amint Ady Endre mondja, — olyanokból, akik harcukat megharcolták már. Ezek aztán rendszerint valami hazafiasságtól pattogó történelmi drámával, álnópiességtöl duzzadó színmüvekkel, vagy pedig erkölcsitultengésben szenvedő hősökkel állanak a közönség elé. Kérem a liazafiasság, az erkölcsösség minden bizonnyal szép és lélekemelő dolog, de már kissé unalmas, a színházak közönségét igazán nem érdekli. Volt idö, mikor az irodalomnak, általában minden művészetnek tanítás volt a célja s akkor joga volt az írónak arra, hogy a színpadról hirdesse a vallásosságot, a hazatiusságot, a morált, de manapság legföljebb az életet taníthatja a reális, kemény barázdás életet, amely mentes minden ideális sallangtól. Ha pedig nem képes erre, akkor hát ne tanitson, hanem mulattasson. A huszadik századba már nem lehet a művészet mankója a frázis puffogtatása. Különben nemcsak ilyen — különben igazán deiék, jóra való — öreg urakból áll a Nemzeti Szinház írógárdája. Vannak ezeken kivül azután még olyanok is, kiknek darabjait adják azért, mert nagy a — protekciójuk. Pl. Wlassics Gyula kultnszminisztersége alatt fiának, ifjabb Wlassics Gyulának Füst cimü hárorafelvonásos szimnüvéthozta színre a Nemzeti Színház. Igaz ugyan, hogy nem merték a premiert a pesti főintézetben megtartani, hanem a Nemzeti Szinház budai fiókintézetébe, a Várszínházba vitték át, de viszont meg megvolt az az elégtételük, hogy a második előadáskor — melyet már a pesti főintézetben tartottak meg — a darab épp oly nagyot bukott, mint Budán. A protekciós irók sorából került ki a Nemzeti Szinház mult heti újdonsága: Woltner Farkas Pál „Ghiberti gróf" citnü történelmi drámája is. Ennek a darabnak oly „horribilis" volt a sikere, hogy kétszer adták a Nemzeti Színházban. T. i. már a második előadás után Nagy Endre cabaréjában is adni kezdték a darab — paródiáját s a Nemzeti bizonyara nem akar Nagy Endrének konknrrenciát csinálni. Nagy Endre fényes ötletessége mindjárt át is látta az eset humorát; ki is íratta a szinlapra, hogy: Ghiberti grót már csak a színházban láthatók. A darab riz olasz szabadságharc előtti időben játszódik le, Pieniontban. A városkában Garibaldit várják, aki diadalmas serege élén közeledik is. A városban bent a titkos forradalmi liga tagjai segítségére akarnak lenni Garibaldinak az osztrák csapatokkal való harcában. A liga élén Ghiberti gróf áll, aki tulajdonképpen a negyvengyujtottak mellette. Gouznno imádkozott sok szent | knltő-esiuálta imát és a kirurgus tréfás pergament- ' jét elégette súlyos átkok között . . . Goiizano negyednapra büszkén állt a ravatal mellé és érces hangon szólt : — Julia, te meg fogsz bocsajtani nékem ! Isten, te nem fogsz engem megverni: Julia életét megtoldom az örökkévalósággal! IV. Ferrario Gonzano nagyméretű görög márványt vágatott a carrarai banyáiul!. A Nzü/.epsée, rózsaszíne virágsziromként lágyan feküdt a kövön és a márvány kőkcménysége lágy volt, mint a flirenzi szerelmeseknek dalai. Gonzano égből származó ajándéknak nézte, ujjongott, mikor meglátta és hálásan imádkozott, a mit pedig csak istensértédkor szokott cselekedni. Száz ember erejével törte a követ, véste iv. i mi acéllal: lassankint lerombolta a durva kőtakarót, a mely Julia lilis-vértestét fedte. Es elkészült Julia sírból visszatért teste, ínemiybeszállt lelke, ott aiudt bánatosan a szarkol'aig márvány vánkosán. Gonzano örültje lett a remekének, napfényben, inéesvilag mellett gyönyörködött benne és magát nagyra tartotta, vésőjet csókolta a kincsért, a mit kieszelt bünüs mulatsága, megtalált | művészete és jól kezelt térne. Gvánzba öltözött egy zord napon Floren* város, vig harang/ligásai temető* konyátokká változtak és fejedelmi hercege siró ember lelt, inert iía meghalt bérceimének fájdalommal sanyargatott hitvese. Gonzanot felhívták a kriptaluuiuulati palotába és a herceg elé térdepelhetett a nemes ötvös. — Fiam Ferrario Conzano! — szólt a boa herceg — készita natyérlékü tetemhüvelyt, szemfödelet az elhunytnak. Benne legyen egész tehetséged, mutatkozzék rajta nappali és éjjeli szorgalmad. Herceged nem lesz fukar: gazdag a herceg és megjutalmazza (ionzanot! Gonzano remegve felelt: — Nagy ur! a szarkofág már készen van. Benne tehetségem, rajta ércsr.orgalmam : méltóbbat szvnt apostolok és *zcnt szüzek nem kívánhatnak! A Julia megmintázott gyilkolása lett a tiszta nagyasszony örök disze, hirdetője. Mellette gyakran tömjénszagú páterek és boldogságos szüz-imádó leánykák mormoljak az imát, éneklik a mennykaput .1 ••• zsoltárokat . . . V. Ferrario Gonzano egy borús napon ugy érezte, hogy meghal) ba meg nem vallja a jős/.ivü hercegnek pokolátkos bűnét. —• Nagylelkű hercegem — szólt hozzá hát ran, tisztulásra készen — én gyilkos mulatozás, dőzsölés, otromba tréfa árán alkottam a műremeket és piszkos történet kövével takartam a legjótékonyabb asszonyt . . . A herceg megcsókolta Gonzano homlokát és igy szólt: — Ferrario Gonzano, te nagy művész vagy: maris megboeaájtott neked at E^ annak szentjei . . • nyolcas szabadságharcunk egyik vezéralakja s most Olaszország fölszabadulásán fáradozik, hogy aztán a szabad Olaszország segítségével szabad Magyarországot teremtsen. Azonban Ghiberti, aki magánál hordja a titkos liga tagjainak névjegyzekét, elárulják s most már abban összpontosul minden igyekezete, hogy ezt a jegyzéket biztos kezekbe juttassa. At is adja a jegyzéket Bianca grófnőnek, akiről tudja, hogy az osztrák hadbíróság elnökének volt a szeretője. Bianca el is fogadja a jegyzéket, de szándékosan ugy intézkedik, hogy a hatóságok elfogják s az írások is hatósági kezekbe kerüljenek Az a terve, hogy volt szeretője, az osztrák hadbíróság elnöke legyen kénytelen öt halálra ítélni. A hadbíróság össze is ül, de csak Ghibertit Ítélik halálra. Bianca fölött azonban nem itélkezhetik volt szeretője, mert időközben egy tábornok érkezik, aki az egész törvénykezést elhalasztja. Ez a darabnak rövidre fogott tartalma. Wolfner Farkas Pál irt ugyan már néhány rossz regényt, kiadásra is talált, mert hiszen az apja az öreg Wolfner, a Singer és Wolfner cég 1 beltagja ; hihetetlen könnyelműséggel megírta a szocializmus történetét, ezek azok az „írói múltok", melyek öt a Nemzeti Szinház igazgatósága szerint arra predesztinálják, hogy azon színházban jusson szóhoz, melyet Magyarország legelső müintézetének neveznek. Hogy Wolfner Farkas Pál „írói múltjával" egész tisztába legyünk, nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy az illusztris férfin tagja a Petőfi-társaságnak. Hogy került idei

1 Protekció által: a Petőfi-társaság elnöke Herczeg Ferenc, Herczeg kiadója pedig a Singer és Wolfner cég. Igy csináljak nálunk a „nagy Írókat". Azt a csorbát, melyet a Nemzetin az ilyen hazai szerzők ütnek, bizonyára helyre fogja pótolni Henri Bataille, akinek e héten fogják adui „A balga szűz" cimü darabját. Batiiillnak ezt a darabját Parisban már körülbelül JoO-szer adták és az idei szezonnak ez lesz a fő vonzó ereje. A Figaró kritikusa azt irja a darab premierjéről, hogy Henri Bataille ezzel a darabjával helyet biztosított magának a francia irodalom történetbe. Már régen nem vártak oly érdeklődéssel premiert, mint a péntekit. A pesti művészkörökben nincs most másról szó, mint „A balga szűz" premierjéről. A darab cime a szentírásnak egy helyére utal. Ugyanis szent Lukács Írásaiban egy helyütt azt mondja, hogy a szüzek várták a vőlegényeiket, de a szüzek közül öt okos volt, öt pedig balga, mert mikor a vőlegényeik elé mentek, bogy világítsanak nekik, öt vitt magával lámpába való olajat, öt pedig elfelejtette a legfőbb dolgot, az olajat. Bataille ba'ga szüze is elfelejtette, hogy ;i házasságban is minden nőnek el kell vinnie a legfőbb dolgot: a nő legnagyobb kincsét, az érintetlenséget. Erről a premierről különben — tekintve annak fontos voltát, — külön cikkben fogok beszámolni. A Vigszinházban is lesz a héten premier: Fényes Samunak -Kormánybiztos" cimü darabját fogják bemutatni. Hegedűn fogja a főszere.et játszani s ez már félsikert'jelent; időközben pedig Bródy Sándornak a ..Medika" cimü darabjáról folynak a próbák. A szinház nagy apparátussal készül erre a premierre. A beavatottak szerint a „Medika" sikere fölül fogja szárnyalni még a „Tanítónő" sikerét is. Bródy ezt a darabját egy régebbi novellájából irta. Próbákat, maga a szerző véseti, A Magyar Színházban még nem tudják, bogy mi lesz a legközelebbi premier. Annyi bizonyos, hogy vagy Hajó Sándornak „Fiuk és lányok" vagy Vajda Ernőnek a „Trónörökös" cimü darabja fog legközelebb menni. Mind a két darab körül bajok vannak. Hajó Sándor állítólag összeveszett Beöthvve] és darabját a Vígszínháznak akrrja átadni, Vajda pedig azért nem akarja egyelőre darabját átadni, mert most szolgálja le \