Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-10-30
HZ önkóntesi év A t, a darab pedig szerencsétlen emlékű Rudolf tróuöró,<össel foglalkozik, a maierlitigi tragédiával kapcsoltban. Ennek hántorgatását pedig bizonyosan nem fogják katonáóknál Jó szemmel nézni. SZÍNHÁZ. Színházunkban Folyó hó 22-én szombaton ismét egy magyar operett került bemutatóra. A „Mary-Ann" nem a tárgyánál fogva, hanem szerzőinél fogva magvar, ami a darabon kétségkívül meglátszott és pedig, tartalmát illetőleg, előnyösen. Hajó Sándor, a librettó szerzője, bár nem ered-ti, nem a saját gondolataiból, hanem egy angol vígjáték ötletéből épitette föl a darabját, még sem tért el a magyar szerzőknek attól a dicséretre méltó tulajdonságától, hogy a darabba ne csak össze-vissza, üres fecsegéseket, hanem némi komoly tartalmat is vigyenek be. Mary-Aun •(Lónyay Piroska), egy szállodai cseléd, szerelmes egy nyomorgó zeneszerzőbe, aki a szerelem helyett sokkal szivesebben venne egy kis keresetet, hogy a szállóbeli „kovártélyt" (mint Mary-Ann mondja i lakásadöjáuak; Mrs. Leadbetternak kifizethetné. N3oinorusága má r olyan fokra ér, hogy « lakásból kilakoltatják, de Mar3'-Ann, a szutykos, piszkos, de őrülten szerelmes cselédleány, fölajánl neki egy kis összeget kölcsönképpen, a mit Lancelot i'Erczkövy), a nyomorgó művész el is fogad s annyira meghatja az egyszerű leánynak ez a nemesszivüsége, hogy melegséget, szerelmet érez a leánj' iránt, s együtt akarnak kimenni a nagyvilágba. Mary-Ann azzal vigasztalja Lancelotot. hogy ők egykor még gazdagok lesznek, inert neki. Mary-Annak egy bátyja van Amerikában, aki azzal ment ki az uj világba, hogy sok-sok pénzt keres és akkor húgának sem kell cselédnek lenni. Már éppen menni akarnak, mikor Mary-Ann táviratot kap, hogy bátyja meghalt. • egy milliónál jóvá] nagyobb vagyonát Mary-Annra hagyta. A lány boldog, hogy Lancelotuak nem kell többé nyomorognia, de az önérzetes művész nem akar igy gazdag lenni, gondtalan életet élűi a ott hag3Ja Mary-Annt az ö milliójával. A második felvonás színhelye egy főúri szalon, ahol jótékonysági estély van. Ennek az estélynek a fénypontja Mary-Ann, a pazarul öltöző, csodaszép milliomos nö és egy világhírű zeneszerző, aki legújabb Mary-Ann című operájával meghódította az egész zenei világot. A férfiak Mary-Ann titt már más nevet hasznáéi kegyeibe szeretnének jutni, a nők Lancelotéba. Mary-Ann meg akarja hódítani Lancelotot, mert felismerte, de a nagy művész hü marad első szerelméhez, a szutykos ruhájú, de tiszta, szerető szívű cselédleányhoz: Mary-Annhoz, akit a csillogó pompával öltöző gazdag nőben sehogy sem képes felismerni. Mary-Ann minél jobban hozzá akar férkőzni Lancelet szivéhez, a művészben annál jobban felébreszti a régi szerelmet s szive sugallatát, követve, ott, hagyja az egész féi^-es világot s e.indul a régi kedves leány fölkeresésére. A harmadik felvonás ismét a régi szálloda, amelyben a művész lakott egykor. Itt akar tudakozódni Mary-Ann után. A gazdag, milliomos Mary-Ann azonban előbb megérkezik s miután ig3% ragyogó pompában nem sikerült magát telismertetni, ötletszerűen átöltözik abba a piszkos cselédleány-ruhába, amelyet akkor hordott, mikor megszerették egymást. A hatás nem is marad el, egymásra ismernek s boldogan egymás nyakába borulnak. A darabot Gábor Andor bravúros verseire Kacsóh Pongrác dr., a legnagyobb magyar operett zeneszerző látta el zenével. Kacsóh zeneszerzői nagyságából semmit sem veszünk el, ha erről a darabjáról őszintén megírjuk, hogy nem olyan sikerült alkotás, mint amilyent a János vitéz után a közönség Kacsoktól várt. A zenei rész egyes tételei határozottan szépek, egészben azonban Kacsóh eddigi alkotásainak jóval mögötte marad. A zsúfolt közönség által végignézett előadásról csak jót mondhatunk, kivéve a kart, mely egy izben fülsértően hamis volt. A darab cimszerepét Lónyay Piroska (Mary-Ann) játszta kedvesen, temperamentumosán. Partnere Érczkövy {Lanoelot) volt s ebban a darabban neki való szerephez jutott, melyet értékes művészettel töltött be. Érezkövy ez estén nemcsak énekművészetérői, hanem játszóképességeiröl is tanúságot tett, melyet, a közönség több izben viharos tapssal honorált. Ivánfi (Péter) és Boriss Bianka is szép sikerhez jutott, különösen utóbbi, aki szép táncával ragadta el a közönséget. Kovács Hanna szintén sok megérdemelt tapshoz jutott, Bátori pedig ügyes kiszólásaival kacagtatta meg a hálás publikumot. Vasárnap délután az Obsitos cimü magyar operett került szinre immár negyedszer a régi alakításban és szereposztással, lantolt ház előtt, este pedig a Mary-Ann operettet adták másodszor szintén zsúfolt házzal. A címszerepet ezúttal is Lónyay Piroska játszta, ki meglehetős nehéz szerepét, temperamentumos kedvességgel könnyen megjátszotta Kedves zenéjü dalai mély hatást gyakoroltak a közönségre, hát ha még nem lett volna berekedve. Partnere Érckövy (Lancelotj valósággal remekelt. Ez a szerep egyike a neki alkalmas szerepeknek. Az alkotás vágytól ós ihlettől áthatott művészt, ki amellett szerelmes is, a lehető legjobban személyesítette. Ivánti szép táncával aratott sikert. Bájos volt Kovács Hanna kisebb, de hálás szerepében Ivántival előadott énekük sok tapsot aratott, Boriss Bianka ismét brillírozott, táncaival. Báthory bohókás játéka és ügyes kiszólásai bálás publikumra talált. Hétfőre hirdetett, „Muzsikus leány" közbejött akadályaik miatt elmaradt, elő vették hát az „Obsitos" c. darabot, mit mar mindenki látott. Ez oka az üres színháznak is ós ez befolyással volt a szereplök játékára. Azonban Erckövi, Báthory, Ivánfi, Hidvéghyné, Boriss Bianka a régi jók voltak. Kazalitzky Antal társadalmi színmüvét „A kard b;*csületé u-t mutatta be kedden társulatunk. A darab alapgondolata az, hogy nincs több, csak egy téle becsület, mig a katonáknál, ahol, különösen a becsületbeli dolgok köt ül, sok olyan túltengő felfogás van, amely alól feltétlenül fel kell szabadulni az egyenruha viselőinek, mert azok is emberek, azok is éreznek és semmivel sem különbek a legegyszerűbb becsületes polgárembernél, csupán a ruhája és az életpályája más E helyett azonban a katonát arra nevelik, hogy külön becsülete van a kardnak is, a zsiuórzatnak is, amelyellyel ruhájokat díszítik és küiöu az embernek is. Ha pl. a katona feldúl egy családi boldogságot; ha becstelennek nyilvánít olyan egyéneket, akiket nem ismer; ha legyilkol egy embert, aki ferdén nézett tisztes ábrázatára, azért becsiiletes marad, de az, akivel ezeket megteszi nem az többé. Ezek közül a ferde felfogások közül ragadott ki egyet Kazaltzky : a polgári és katonai becsület szembeállítását. Egy rosszakaratú információ alapján a tiszti értekezlet nem fart erkölcsileg oiyannak egy leányt, akit soha sem ismert, hogy az egy katonatiszt neje lehessen, ez ezredes feleségét azonban kitüntetné a becsületrenddel, holott az egész élete a házaság szentségtörésének egész láncolata. Ezt a gondolatot ügyesen állította be darabja keretébe a szerző s a bonyodalom és a megoldás is sikerültnek mondható, de az első felvonás kissé hosszú és unalmas. A darab vége igen hatásos, bár olyasmi látszik rajta, miutha a szerző sokat küzdött volna magával, mig a helyes kibontakozást sikerült magtalálnia. A darab a szerző elgondolásában került előadásra, melynek egyik nagy szerepét Kovács Lajos játszotta meg. A tölszarvazott ezredes alakját Kovács igazi művészettel rajzolta meg. amivel ugyan uem mondunk ujat, mert Kovács Lajos a neki megfelelő szerepekben, mint ebben ig, rendszerint kifogástalan szokott lenni. Vilma személyesitöje: Sándor Julia finoman kidolgozott alakításával aratott jelentékeny sikert. Hidvéghyné az ezredes nejét természetes alakításban mutatta be, leghatásosabbak azonban az utolsó felvonásbeli jelenetei voltak. Erckövi Károlyt (Rocgonyij ma uj szerepkörben láttuk, amely elé érthető kíváncsisággal tekintettünk, mert hiszen Erckövi bariton éneke.:, de mostani alakításával azt is megmutatta, hvgy nem egyoldalú színész. Földváry Sándor (Herteleudy főhadnagy) különösen a két első felvonásbeli jeleneteit játszotta megrázó erővel, mig kisebb szerepeikben Vértes, Báthory és Nyikos szolgáltak rá a méltó elismerésre. A szereplöket a közönség sokszor kitapsolta. A dicséret különben a su^ót. is megilleti, aki ezúttal oly szép hangosan súgott, mintha a szereplök a kakasülőn, nem pedig a színpadon lett«k volna. F. hó 26-áu a Kard becsülete sznimüvet adáák nagyon csekély számú közönség jelenlétében ; a mi az előadás eléggé kurta kezdetén is észrevehető volt. Csuk a második felvonásban vett bizonyos lendületet az előadás, amidőn a jobb erők ügyes elkotása feledteti a gyenge kezdetet. Kuhn ezredes szerepét Kovács Lajos játszotta, ki a szigorú, elienmondást nem ismerő katonát híven adta vissza. Hidvéghyné, mint Pálma. Sándor Julia, mint Vilma arattak sikert bizonyos keltemmel párosult, megjelenésükkel. Átérezte szerepét Földváry és Erckövi kik Herteleudy és Rozgouyi szerepében alakítottak elég ügyesen. Mint mindig, kedves és mulatságos volt Báthory, ki útravalóul, szokása sz-rint most is jókedvvel látta el a közönséget. A csütörtöki előadás Bátori Bélának, a társulat kitűnő komikusának a jutalom játéka volt. Mondhatjuk, szerencsés darabot választott erre a célra. A Náni népszínmű a régi darabok közül való és mégis olyan fényes publikumot vonzott a színházba, amilyent a jelen szezonban még uem láttunk. A színházban minden talpalattuyi hely el volt foglalva ; jegyet az előadás napján kapni sem lehetett. Oe olyan fényes sikerű előadás sem vjlt még ebben az évadban, mint a mostani. Mondhatjuk, valamennyi szereplő remekelt ezen az estén. Olyan előadás volt ez, amelynél különbet a fővárosi színházakban sem igen látni. Bátori kitűnő sváb paiasztja sokáig felejthetetlen lesz a közönség előtt, amely a jeles művészt minden jelenete alkalmával tüntetésszerüon ünnepelte. Sőt az első felvouásban egy dobozban egy kis értéket is nyújtott át, a művésznek, mely jó néhány csengő pénzdarabot tartalmazott. Remek alakítást produkált Lónyay Piroska (Náni), aki vidám jeleneténél megkacagtatta, a drámai jeleneteivel pedig könnj-ekig meghatotta a közönséget. Ez a dicséret illeti meg Erczkövyt is, aki épp ugy, mint Ivánfi, elsőrendű játékával a legnagyobb elismerést vivta ki magának. Kiforrott művészetről adott bizottságot, amelyet a közönség állandóan viharos tapssal honorált. Földváry Sándor jogászánál jobbat szintén keveset látott még közönségünk. Már a színpadon való megjelenéseit is kész siker követte. Az általános sikerben jelentékeny része volt még Miklósi Margitnak ós Kovács Lajosnak, akiknek a közönség tapsaiból szintén bőven kijutott. De kis szerepében nagyon jó volt még Békelfy is. Pénteken, okt. 28-án „A muzsikus leányit adták. A darabról magáról már nyilatkoztunk. Kellemes zenéjével alkalmas arra, hogy telt házat varázsoljon és mégis a pénteki előadás gyér közönség előtt folyt le. Pedig a szereplök mind megálltak a helyüket. VEGYES HÍREK. — Polgármesterek értekezlete. A rendezett tanácsú városok országos egyesületének állandó tanácsa tegnap Budapesten értekezletet tartott. A bizottság ezúttal a városok segélyével foglalkozott leginkább s azon fáradozik, hogy a belügyminiszter által az állami költségvetésbe a város részére beállított 3 millió korona államsegély 4 millióra felemeltessék, hogy végre valahára a városi tisztviselők fizetése rendezhető legyen. Az értekezleten városunk részéről Mészáros Károly polgármester volt ielen.
