Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-06-26

lesz képes • inai kizsákmányoló, nép­ellenét politikának végei vetni i az or­szágot a biztos baladás útjára vezetni. Üdvözöljük a központ kiküldötteit városunkban és bízunk benne, hogy fá­radozásuk nálunk is, mint országszerte mindenfele'' sikerrel fog járni. Minden öntudatos polgárembernek meg kell ér­tenie, be kell látnia bogy az ő helye ott van. az ország összes lakossága ja­váért küzdő választójogi liga táborában. R.-r. Fizetésrendezés és az államsegély felosztása. {*) A városi tisztviselők, de httlŐBŐSBB az ál­latnsegely felosztását teljesítő hatóságok körábra fiánk vita tárgyát képezi orsságssertc a belügymi­niszternek a fizetésiendezes tárgyában kiadott leg­utóbbi rendeletek. Kitekintve attól, hogy • tisztviselők fizetési táblázatánál még mindig iniitatkozttak némi serei­nek, amelvek feltéllenül orvosolandó!;, egyes helye­ven a legnagyobb vita a körfii forog, hogy egyes áastvisclők abban az esetben is besorozhatok.e m»­rasahh fizetési osztályokba, ha az illető város a .isztviselői fizetések végleges rendezése helyett esak elosztja az államsegélyt? Az oszta'lyha-soroz.ás kórul tapasz.ta'.t sérelme­iét megelőzőleg az. államsegély felosztásával kivá­lók foglalkozni, kapcsolatban az/.al a kérdéssel, hogy i segély felosztása alkalmával is besorozhatok - e gyes tisztviselők a magasabb fizetési osztályokba? Erre a kérdésre röviden r nein"-mel kellene elélnem, mert B kormány rendelet leltételként ki­:óti, hogy az államsegély jogerő bevárása nélkül •sak az esetben fizethető KI a városi tiwztviselők­lek, ha a képviselőtestületek a segélv felosztása al­kalmával BSOroSBB a reudéletiiez alkalma/kodnak. Már pedig a belügyminiszter által készített izetési táblázat is a rendelet egy pontját képezi, melyet a k é p v i se I ő t es t ületek esak végrehajthatnak, le szét nem boncolhatnak. 11«r a rendelet a képviselőtestületeknek meg­idja azt a jogot, hogy egyes, arra érdemes tisztvi­ielól. et magasabb fizetési osztályokba is sorozhatnak, •sal.hogv a belügyminiszter ennek a jognak a meg­idásánál bízvást az általános és végleges fizetésren­' dezésre gotnlolt, meri nem tehető fel, hogy a mi­niszter a rendelet, megalkotása alkalmával ae gon­dolt volna arra, hogy ennek a jognak a megállásá­val az államsegély felosztása a legtöbb, főképp :» kisebb tisztviselők anyagi megk árosé ásat vonja isaga után. Szerény véleményem szerint a magasabb fize­tési osztályokba való sorozásnak esak az esetben lehet helye, ha ez a többi tisztviselő anvagi hátrá­nyára nem esik. Mert mig a végleges fizetésreudezéskof a ma­j gasabb fizetéssel való ellátás a többi tisztviselő fizetésénél semmiféle különbözetet nem teremt, ad­dig az államsegély felosztásánál azt a különbözetet amely a magasabb fizetési osztályba sorozás esetén mutatkozik, világos, hogy azoktól a tisztviselőktől vonják el, akik az. eredeti, a belügyminiszter á'tal megállapított fizetési osztályokban meghagyattak. Ez. padig sem nem igazságos, sem nem mél­tányos. Hát a rendeletnek van egy pontja, amely meg­engedi, hogy a város egyik-másik tisztviselőjének a táblázatban megállapítottnál nagyobb fizetést is ad­hat, csakhogy hozzáteszi, hogy ez az államsegély terhére nem eshetik. Ez a pont különben igy hang­zik: „A fizetési osztályokba és fokozatokba soro­zással esak azt kívánóin megállapitaii', hogy mennyi az a legkisebb összeg, amelyre a városi tisztviselők fizetése és lakáspénze, az l'.Hlí). évre kiutalványozott ( államsegély erejéig kiegészítendő. E megállapítás I azonban nem zárja ki, hogy a varos saját erejéből (tehát nem az államsegély terhérei az összes szám­baveliető viszonyok és szempontok mérlegelésével, egvik vagv másik tisztviselője részére ezentúl is a minimumot meghaladó illetményt nyújthasson.'' Itt tehát a belügyminiszter intenciója csak az volt, hogy a magasabb illetmények nyújtásával a többi tisztviselő illetménye csorbát ne szenved­jen. Ez a helyes, ez. az igazságos felfogás, a miből látszik, sőt kézenfekvő, hogy a magasabb fizetési osztályba sorozásnak egyedül a végleges fizetésren­dezésnél van helye, nein pedig az államsegély fei» osztásánál, amikor a tisztviselői kar az államsegély­ből csak annyit kap, amennyi a fizetése aráuyábau egy-egy tisztviselőre esik. Aki különben a belügyminiszternek erre vo­natkozó rendeletét beható tanulmány targvává teszi, az a fentiek igazságát igen sok esetben tapasztalni fogja. Ami már most a tisztviselők osztályba soro­zása körül észlelt sérelmeket illeti, azok a képvi­selőtestületek által is orvosolhatók, de esak ideig­l'.eiz.' köszönt és elindult a főnök lakása felé s dühösen mormogott. Beszélek vele, beszélek vele. Megmondom neki, hogy én csak az én gépe­men tudok megélni. Nem is megyek fel arra a má­sikra, ha felakasztanak se. Ne nézzen engem olyan embernek, aki egénz nap lót-fut ide-oda azon a ro­zoga strafszekéren, hogy aztán lépten-nyomon a ja­vító műhelybe vigye. En a régihez vagyok szokva, ott is maradok oszt' megvan. A fűtő sértve érezte a hiúságát, hogy eltet­ték a mozdonyról Nagyon imponált neki az. óriási gép, mely óránként 100 kilométert is képes volt megfutni. Aztán meg valami sajátságos kapcsolatot érzett maga meg a gép között. Ösztönszerűleg uem tekintette azt gépnek, hanem valami szellemszerü lenvnek, aki Btoaog, repül s az. ember kezének van alárendelve. Továbbá ö volt az. első fűtő, aki négy­hengeres Compound gépen utazott s aki ilyet fűtött. Kz volt az ö büszkesége s nagyon sokat tartott rá. Végtelenül felháborította hát az a tudat, hogy le kell szállnia a magasból és oda kerül a lomha szórn vet egek mindennapi egy formaságába. Berzi benyitott a főnökhöz és próbálta kér­lelni. A főnök ös«z»«zidta, elmondta korhelynek, iszákosnak, aztán kikergette. Berzi újra bement és annyira könyörgött, hogy a főnök végre megígérte toki, hogyha a másik fűtőnek, akit helyette az. I. a ra helyezett, nem lesz. kifogása, hát nem bánja, ha visszamegy, azonban ez az utolsó eset, ha még agjaaei előfordul, irgalmatlanul és könyörtelenül elcsapja. Berzi megköszönte a kegyet ás behúzta maga után az ajtót. A főnök csodálkozva nézett utáuua Minek koldul ez. az ember? Nem mindegy neki, hogy ezen. vagy azon a mozdonyon i zad nyáron és fázik télen? A másik fűtőnek nem tetszett azonban a do­log. Kijelentette, hogy ö azon a inuzdonyou akar maradni és hiába akarta Berzi szép szóval, Ígérettel kecsegtetni, nem állott kötélnek. Nem volt tehát más bátra, mint a teher moz­donyon elfoglalni a helvét. Ugy látszott, bog,' las­sankínt beletörődik a lielyzelébe, de valahányszor az I. a-t látta, utálattal telt el gepe iránt. Hozzá­járult még az. is, hogy ismerő,ei mind, különösen az. I. a fűtője sokat évődtek vele, hogv oda a pün­kösdi királyság, meg mit osinál a vénasszony V Berzi jő képpel hallgatta, de boszut (orrait az I. a fűtője ellen, aki szerinte oka volt az egész­nek. Karalt* hát az embereket és mérgét jelenlegi gépén töltötte ki. Ks ez a dűli úgyszólván egész mániává fajult benne. Ha csak szerét ejthette, nem adott elég vizet a gépnek, nem tüzelt eléggé, ki akarta éheztetni. S m.kor a mozdonyvezető meg­fedte hanyagságáért, dühösen tömte bele a szenet s magába szitkozódott, .bárcsak megfúlnál.­Sokszor csendes pillanatban visszagondolt a régi jó időkre, mikor magas töltéseken, alagutakon, hidakon rohant át a géppel és hogy ügyelt arra, hogy az I. a mindig tiszta legyen?! Ugy őrült, mikor reggclenkint kivezette a géphátból, hogy vi­zet vegyeu és végig nézett rajta. Ugy nézett ki, miiit egy kacéran kiöltözött delnő, aki lenézi a töb­bieket és ö maga is bizonyos aristokratikus aliura­ökkel bánt a gépétel. Csillogtak rajta a csapok, az. acél hajtőrudak. a keresztfej s a Westinghouse fék­hengerén levő felírás vakítóan verte vissza a nap­sugarat. Aztán elvezette a vonathoz és repültek miit a szél. Az volt csak az élet ! Akkor aztán végig nézett mostani gépén és ráköpött. Hogy áll ez ? Micsoda formája vau ? Még Westiug sincs rajta, a csapok fúnak, a tömés rossz a hengerkarikák zötögnek. Pfuj. Nem is tisztogatta, nem i- törődött vele, egyszerűen megvetette Napról napra ujabb meg ujabb jó tulajdon­ságot fedezett fel az. I. a-n és egyre több hibát a ,'ITl-esen s a régihez való vágya napról-napra erö­sebb lett és hatalmas szenvedéllyé érle'ödött, melyet az emberektől való tartózkodás még lángolóbbá I lett. Ugy érezte, mintha a szeretőjét ütötte volna el a kezéről a/, a másik. Féltékennyé valt és örült gyűlölettel lelt el iránta s törte a fejét valami boszu félén. Estéiikint ha bent állott az I a a gépházban, lábujliegyen odaosont a géphez, kócot vett a kezébe és törölgette a lefolyt olajat s olyan lágyan gyön­géden bánt vele, mint. egv kis gyermekkel. Meg­nézte iuues-e valami hutz.solás a heugerekeu s ha volt. óvatosan bekente kátránnyal és szidta a fűtőt, akinek nem való a kezébe az. ilyen drága jószág. Aztán leiment a gép házacskájába ás olt leülve a tüzszekieny előtt, eliuotvogtu a néma vasunk azt a nagy bánatot ami a lelkét nyomja, aztán biztatatla, hogy ne féljen vissza jöu még ö s mindeléle t"rvei kovácsolt hogy visszukerülheseu. hogy a középosztály csak velük egy sorban haladva küzdhet! ki a jobb jövő feltételeit. De a polgárságnak nehezen nyílt fel a szeme. Csak most, amikor a beszélő számokat, a statisztika sötét ada­tait sorakoztatják fel előtte és látja, hogy az üres közjogi kérdések miatt folyta­tott négy évi meddő obstrukciő az or­tsziigot majdnem a teljes gazdasági bu­kás örvényébe sodorta s amikor látja, hogy a koalieió dicstelen kormányzása s tehetetlensége milyen károkat eredmé­nyezett minden téren, szóval látja egy rideg osztályuralom minden igazságta­lanságát, hibáját és tarthatatlanságát, mindezek láttára kezd végre feleszmélni s tudatára jönni a helyes ntnak. A felvilágosítás nehéz munkáját a hatalmon levők tudatos elhomályositá­sával szemben néhány évvel ezelőtt kezdte meg oly lelkes kis esapat, amely­nek az igaz értelemben vett polgári M a gy a r orsz á g az ideálja. Ez a kis­ded esapat azonban ma már óriási tá­borrá nőtt a polgárok ezreinek az ország minden vidékéről történt bátor csatlako­zása által. Hatalmas az a sereg, amik az általános, egyenlő, titkos választójog jelszava alatt tömörült mindennemű párt­politika kizárásával oly országos szövet­ségbe, hogy szervezett öntudatos tömeg­gel induljon harcba az agrár-feudálisok uralmának megdöntésére. A választójog' liga vidéki szerve­zése most vau folyamatban. Arad, Me­zőtúr, Szatmár. Sopron, Győr, Pécs stb. városok után nálunk Pápán is megala­kul a liga helyi Bókja. Az eddigi tag­gyüjtés eredményeképpen máris tekin­télyes azok száma, akik csatlakozástlkat jelentették be. A mai népgyűlésre a köz-| ponti vezetőség több kiváló tagját küldte körünkbe, hogy hirdessék az eszmét: egyedül az általános titkos választójogj s az ennek alapján összeülő parlamentj

Next

/
Thumbnails
Contents