Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-06-26

lenesen, mert a városi törvény megalkotása alkalma'val az »m<ggyulss feladata lesz, hogy azokat R bántó én méltánytalan kdbkeeáeokat, amelyek • ja. lesJogi imsdeletbae, még találhatok, végképpen megaiünteeee. Hiszem, hogy ha a városok koagreisanaa a törvénytervezet elkészítem, alkalmával székre a bajokra is reá fog mutat, az or<zág törvény hozd testületa H magyar varosok ezen óhajtását a legaagyoltb mértékben respektálni fogja. Aratás küszöbén. Egy-kél nap még • az sranjrkalászoz róuaaágon, hol az érett gabona felett nié^. esak az éneken madarak zenéje hallatszik, megcsillan as élei kassá, bog» learassa azt a termést, azt • gyfmiö esőt, mit majd egy etetendő' véres-verejtékei munkája te rémlett meg. Aratunk! Minő bűvösen hangzik c izó. Benne • munka j.italm.i, .1 fáradalmak, kínlódások ellenérteke. Van-e ssebb muzsika, össthi ae iltsbh zene a kasz.aoseitgésnél. lsmerhetiink-e szeld, dan-it :iz aratók vidám énekénél s gyönyörködhetik-e a szem gyönyörűbb látványban, mint az .élettel- meg terhelt szekerek !,.•-•- látványosságában?! Mégis esak a termeszét az ö mindenhatóságaban nyújtja a lécesebb, a legutánozhaUtlanabb képét, semmi sem pótolhatja, semmi sem helyettesitheti ót. Az ő eagyaxeruségének pária nincsen, az fl atyai gondoskodása felülmúl minden -ziilöi ssere* letet. 8 mégis. Ebben .1 szent nercben, mikor szemünket eégiglegeltetjük • terangaltomttó! terhes aranykalászos rónákon, most, mikor SS élei aarjadyik 11 fekete hiiiuiishöi * barátságossá bajladosnak • terhei keJássok az őket simogató langy szellő iilat 1, inéyis olyan furesa, olyan bántó goiitlohitok támadnak agyunkban, melvei; nmesének össsbangzii-liiiu azokkal a szép képzetekké!, melyekkel a természet nekünk kinálkozik. Kszüukhe jut mindaz a haj, mindaz a sok e' 'tel és liáuat, amit a gazdának 1 mai napig szenvednie és eltörnie kelletett. Hányssor került válaágoa belysetbe saját hibáján kivid. Hányszor rettegett a jég«sők. :i késői zivatarok alatt. Hanw.r rimánkodott tehetetlenségélten ai egek Uráboi, hogy mentse meg munkája gyümölcsét az elemik lékezlietetlen iliihétöl s t iig-dje pillanatok alatt elpii-ztulni azt, mit llo-KZII hónap >k verejtékes mintA fiilíi mélyei sóhajtott e» agyat esiiiail uiiigáiiak luiitilájaból a kazannjló elölt. Boldoggá tette SS n indát, hogv közeiéhen van a szeretett

1 lénynek, most arról ulmoilhatik, hogy megint az j ove s reggel hí felélrtred első pillantása a régi osinerős helyre esik. K« a gep t.ltötte l>e egész lelkét, (íyulölte a masikat és h..s/iiii törte a lejét, a SOK hiiutaloiuért a ma-i Á fiit! részéről. Este amin? le./a.t a g-p-i .1 és Inz.i'ele igyekezett találkozott a riváliséval. Nem akarta öt köszönteni de a másik megszólított* Na thrzi I1. hogy erzi SMgál a vén asszonyon. — Jól eesem jól — szólt inagaha folyt va ke«eni-eget A másik hunyorított és ravaszul moeolyegva kérdezte: — Nines hazugság nélkül? — Kilehet a nélkül. — Ben] btfeai mondok valamit béküljünk ' ki. — I»e eejájan Se nem hl haragudtam. — Ke tegye magát. Bál beiátaágltdl vágta a malikor boaláza a izenes lapátot" l>e en nem akaró* kenddel haragot tartani, jöjjön el este .de a Nyakrahö oszt majd megisszuk uz áldom Set Bersl homloka ram ha bnsddott, de aztau markába seapotl a máziksek. — Jól van olt leszek . . . Herzi szórakozott méreggel haladt a • .' lelő s „en, ,s vette ésirc. hogy egészen mái oai.yhau tévedt. Mire uira uKgtal.illa a helyes iranvl. igésasa beeetetedeu es esstbs jutott a koros ma Kgyenesen oda nt hat es azután .tt ittak éjfélig, amikor kölcsönös gegyez.es utau hazafelé indultak BefSJ ..valósan ItTOM - " 1- ifM érezte de a másiknak alaposan a fjébe szállott es |kája alkotott. KH ig«« lokszui I. al.i könyörgött A .jégeső' etpaakolta, a késői zivatar leverte lábáról a vetést s a töukretitt gazda * vihar után mit tehetett egyebet, aiiat födetlen ov-|, levett kalappal busgéj imát küldött fel ah../, kinek kiszámíthatatlan jósága és előrelátása ezzel a hiilyos esapa'ssiil I látogatta meg öt. S itt nines segítség. A legnagyobb munkabiráz, a h-gkitartóbb zzorgalom hiábavaló. Az elemek vad dühéi UMgflfkesni, de még esak védekezni ellenük nein all módjában a tehetetlen emhernek. B ezért fakaszt beli lünk az aranykalászos róna, az ö rengő-riiigó kinozez erdejével szomorú Igondolatokat. Szomorúkat még akkor is, mikor a földmirelési miniszter, körülfogva nemes és tudós gardájától, a gazdasági tudósítóktól azt az öt ven-, jdeies hírt hozza, hogy nz idei búzatermés QO millió métermássát tesz ki s így az idei termés a tavalyinál majd :">») százalékkal többet boa, a mi jó egy par száz. millió korona nemzeti gazdagodást jelent. A tavalyi rossz termé- után minden bizonnyal elkel az idei ió közepesnek mutatkosd eredmény. S valószínűleg lábra segiti * mult évi veszteséget I még mindig érző birtokos ozztályt. Nem siránkozunk 11/italian, hiszen mert a Ztalisztikai adutok mutatják, a uiiigviir kőzliirtokososztály fejlődését. A mezőgazdaság fellendülése is. ha lassan, de meeis fokozatosan konstatálható s! az fitt es é- 60-ea évek peeszimizmnaál zzegoáíolják Negyedfél milliárd ma már Magyarorsság mezőgazdasági erdőművelési bruttó hozama s mint a slati-zlikaliól a hozzáértői; kis/áinitjak az utóbbi évtizedben kúrűlhelűl relmilliárdnyi növekedést tapasztalhatunk Kz. az eredmény kiilonheu kitejeZéel talál a in ez/gazdaság rövd iejiir.it 11 kölesöneinek csökkenésében, inásiés/i a vidéki tnuaré .pénztárak növekedő lietétetbéti, lölee p.dig a gaz.dakozönseg fokozódó, vásárlóképessé gelten. A gazdatársadalom tehát helyzetében fokozódó javuláal mtltal 1 ehbeá a törvényhozás kedvelése i- szerepet la'al, auennyil.eu az igen sokat lett znrs nésve, hogy me/ógazdaságuiiknt talpraállits.-. - • \ -teneiaj.oiak feltétetett a lehető legszelenehl. határokig bistOsitSS. Aggályaink i.íiit uem ehbea a/, irányban mozognak. Mert hiszen a természeti károk lett legyeink azok még olyan eieuii esapa-ok is, esak bizonyos százalékában karo-itiiatjiik meg nz. orsz ig jövedelmet Végeredmény bee ssoabea mégis eltartják íz i>rsiág népét aszal, mire szuksége van. De hogv neki ne menjen valami fának llerzi karoulogta és agy haladtak beledalolva » sötét éjszakába. \ fűtőbe feltámadt a szenvedély. Most itt van mellette az BS ember aki neki annyi keserű pereet okozott, aí.i annyiszor lette gúny tárgyává és ski tőle elrabolni szerelmesét a mozdonyét. Egeik gondolat a másikat hajtotta. Fe'korbáeeolta I.,mié 1 vért és izgatottan kereste a módot hogy boMZBvágyél kitöhhesse. Azt már ludla. hogy meglógja ölni esak azon gondolkozott, hogy mi módon ., tss régre. Sohl nem,üli meg embert. Nem 1t,.| d.tt a gyilkossággá, esak saját boldogságát látta elérve. Kkko/.uen kiértek • Tisza partjára. A terv késsen volt. A folyd itt jobbra kanyarodik tehát itt a baloldalon magas es meredek 11 part. Lihegve cipelte a duhaj ordítozd embert a partra a beletaszította a vizlie. A \iz R Ifyot locsant. A duhaj nóta elnémult fa ilyetti 1/ fkát akard amberi állat örült bőmtoiese halwtaaott. De nemsoká lebírta a vis. Lassan Inalt az. ordítozás, esak a víz gyors bngyboiékoasa tört! meg a eseiidel. Bersi wég tf& peroig belebámult a sötét pillogd hullámokba aztán rohanni kezd-tt az. állo„,s felé. Izzadva lihegve érte el a fűtőházat. < )d:i•ohant a géphez, lejei a hajl.irudra lektette és ,evi'« esukia-.k közt suttogva eimeselte neki, hogy nar most Végleg BI már nem válnak meg többé •gvmástol. Aztán reszketve a gyönyörtől gügyögette. Iteoéégette zimogattl a moz.dulatian, élettelen, lideg vastotneget. viszont uem essdszd insgunkat eltántorítani engedni azoktól a körülményektől, melyek a gazdasági élet fejlődésével országunk foglalkozását egyoldalúvá fejlesztik. A mezőgazdasággal való foglalkozás, helterjes gazdálkodást veve alapul a kedvező gazdaság-politikai konjunktúrákat mindeneseire sikeres műkő* d.-sei keeeegtethet minden gazda tmhert. De l.a az egész orsz.ig nagy százaléka gazdasági ágak kultiválásával keresi kenyerét, akkor bízvást leszámolhatunk azzal a reménységünkkel, hogy országunk fejlődése rohanvást baladjon előre s meg kell elégednünk azzal a esigalassusiiggal, vagy egyenes Stagnálással, mely mar évtizedek étin jellemzi hasánkati S itt nyer beigssolddiist sggodalmnnk. Ha országunk 1 kereskedelmi, dl főleg ipari élet terén mutatna haladást, ha gazdasági gyárak * ipát i vállalatok füstölgő kéményei piszkának be az aranykalászos rónák illatos téréit akkor nyugodtabban, remegés nélkül tekintettük abba a szép. abba az örvendetes jövendőhcn, melyet mint jó. magvar hazaiak hazánknak kiváltunk s képzeletünkben oly fényeere kirajzottnak. Kozmopolitizmus. Régi dolog hogy ini mindig l-ó lépései hátrább ballagunk mint a többi nyugati nemzetek. Történelmünk eseményeit nyomon követre csakhamar be kell látnia nzt még annak is, aki vaktalián tagadásba venné. A keresstény vallás felvételétói kezdve egész a Francia forradalom szent eszmeinek eilogadasáig minden dologban, minden irányban iieoy-üf lépessél késéssel haladónk tovább MBU Uton, liiélyet a többi müveit iiemzelék tűinkét megelőzve, véoijr tiportuk. II. ••.inéikedüuk e tény tölótt nein jut hatunk inas magyarázatra, niiiit arra, hogy a magyar nép Inasan gondolkoenk. J61 meggondolja azt a mit a többi népek találna inycsiklandoztat.óan nyújtanak feléje. Jól megrúgja és csak azután nyeli le. Itt u késés oka. — Azt mondhatna valaki, hogy ez nem igaz, a mennyiben a magyar nép szive olyan mint a szalma : könnyen lobbot vet. Hamar tellelkesiil. Nos hát ez vsuk látassólagol jelenség. A magyar nép pszihologiajáhofJ tartozik, hogy ulóbb lelkesül, aztán gondolkozik. Kz a/ oka annak, hogy nálunk a hirtelen magasra emelt térthikiit gyorsan eléri a bukás. Mert csak akkor kezdjük latolgatni valakinek értéket, a mikor már könnyű lelkesültségüukbeii dttpkin megjutalmaztuk, sot gyakran érdemtelenül is. Szerencse meg hogy egyáltalán gondolkozunk, ha kéeöu is. A történelem ama taniisága. hogy mindig elkésve baktatok a többi nemzetek után, megnyilatkozik napjainkban is. Itt van például a kozuiopolitizmui uralkodása, mert nálunk még bárhogy tagadjak egyre tart. Franciaországban 8*9 év óta folyton ébred a nemzeti szellem, koporsójából kitör es eget k-i .1 tiszta francia génieea és egyre nagyobb inéi' ékben hódit a/, ébredés szülötte : a sovinizmus. A francia irodalom, művésset, társadalmi élet, mind mind, a sovinizmust fogadja el istenasszonyának. S vájjon a Cran ,.. de Itergerac „a I Aigh.ii," nem a Iranern sovinizmus szülötte-ei* Ea k hatás, mely okét kasért* nem ugyanannak, eros bizonysága-e ? Ks nálunk meg mindig a kozmopolitizmus Uralkodik. Persz* titokban elrejtőzve. Magunk is tagndjuk. magunk sem hisszük, sót gyakran vakságunkban magunk sem latjuk. Kgyik fójelensége az az óriási rokonszenv, mellyel a küilöldi irodalmát kultiváljuk, a miénknek elhanyagolásával. K vadra valaki az.t válás/...1hatná. hogy persze, mert a mi irodalmunk sokkal gyöngébb, ni'nd a külföldié, lebe" hogy ngy van. 1 >e mar a telelet is kozniopolitizinus jegyében ssQletett, Az igazi eros szovinista magyar még a gyatrább magyar műveket is fölébe helyezi a jobb külföldi munkáknak, abból az egy okból.