Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-06-26

XXX VIT. évfolyam. Pápa, 1910. június 20. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának ós több papai s pápa-vi<1cki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden \ a « á r n a p. Szerkesztős*;, és , ,t . . ,• , Q«Mberg Qjrula papirkereafcedéM, ffi-tér 89 jk szám Hirdetéseket egyesséf nerial retten a kiadóbítaUl. A választójog ligája. A választások okozta zaj elült. Most tartós rendet, nyugalmai és békél óhajt teremteni a kormány és a törvényhozás normális működését szeretné hosszn Műre biztosítani. I »*- minderre kevés kilátás van. Uj, hatalmas eszmék döngetik a magyar alkotmánynak kinai fallal körülzárt sáncait: a d e um k rá c i a nagy, becsületes eszméi s bajosan lesz itt addig rend és nyugalom, mig ezek hasonlatosan a nyugoti előrehalad! államokhoz - iiáliink is diadalra nem jutnak. Az utóbbi néhány esztendő Magyarország történetében örvendetes fordulópontot jelent; a nemzet közvéleménye tökéletesen átalakult. írók, társadalomtudósoknak szóval és tollal folytatva kitártéi agitáoiója lassan-lassan, lépésrőllépésre haladva, de mélyrehatóan átfúrta százezreknek a demokrácia kérdésében vallott felfogását, amelyet az osztálynralom élősdijei mesterségesen plántáltak beléjük és hazug teóriákkal igyekeztek fenntartani. Mamára polgári társadalom minden eleme tisztán látja a legközelebbi jövő feladatait. Szomorú tanulságok: a kivándorlás, a tüdővész rettenetes pusztításai, az óriási gyermekhalandóság, a gentry közigazgatás ezer fogyatékossága és hibája vezették jobb meggyőződésre a gondolkodni tudókat. Ks szerencsére még nem későn. A nemzet szorosan érzi bár azt a vérveszteséget, a mely egyedül a mai feudális uralom következménye s hosszú időre van szükség, bogy az elgyengült szervezet megerősödjék, de bizonyos radikális intézkedései; igénybe t/étele Ss becsületes végrehajtása meg jókor jönnének, hogy ezt az elgyötört országot a gazdasági és társadalmi megélne ődós vágányára tereljék. Ks a jobb JÖVŐ iránt bizalmat, rejiiiénvt támasztó jelenség, hogy a köztudatba mindinkább átmegy az a meggyőződés, hogy az ország minden irányú fellendülésének legelső eszköze: a par-j lamenl pelyhüdl I legzetének, lanyha vérkeringésének felfrissítése uj anyag által, az igazi 11 é p 1. é p v i s e I e t megteremtése az általános, egyenlő titkos vá(

lasztójog utján. \ mai magyar törvényhozás össze-1 I tételénél fogva t

ermés

zetszerűleg osztály; érdeket juttat kifej(zésre. A törvenyintezkedesek csupán néhány ezer kiváltságos javára szolgálnak, az iparosság, kereskedőosztály, a szedetni és fizikai ! munkásság millióinakvilágos hátrányára, jsől kárára. K tekintetben talán elég. ha csupán az adótörvényekre utalok, amelyek az állani óriási bevételeinél a nagyIbirtokosságot és nagytőkéi a legigazságtalanabb módon kímélik, a dolgozó, tehát legproduktivabb elemet azonban aránytalanul sújtják. Kiuiek az adórendszernek a megváltoztatásai a az egyedül helyes adózási rendszer: a progreszszí vitás megteremtését, az ipar és kereskedelem fejlesztését, intenzív mezőgazdasági politikát, a közegészségügy és közoktatásügy gyökeres reform álását azonban várbajtjuk-e attól a képviselőháztól, amelyben \42 földbirtokos, 50 mágnás, 114 ügyvéd, <><> hivatalnok és 22 pap ül. de az ipar és kereskedelemnek s a kultúra igazi munkásainak, tanároknak, tanítóknak alig egy-két expo* tiense, a munkásosztálynak pedig egyetlenegy képviselője sem foglal helyet! A törvényhozás másik része: a főrendiház kilenctized részben mágnások és főpapok gyülekezete, amely, lia mai szervezetében megmarad, mindenkor kerékkötője lesz a liberális gazdasági és egyéb reformtörekvéseknek. Ezt a nyomasztó uralmat tartotta fenn a mai választójogi rendszer mellett a polgárság és tizedeken át világosan a saját érdekei ellenére. Bele kellelt tehát nevelni a polgárságba annak tudatát, hogy az Ö javát előmozdító intézkedéseket hiába várja a mágnásokból, főpapokból és azok kreatúráiból álló törvényhozástól. A szocialisták már régen vallják ezt és uton-utféleii hirdetik. T A R C A LIRA. \ áruk epedve, magam te tudom mit? Várok — és s isi vem majd eleped, Taliin egy jó szót'.' Talán egv virágot? Talán egy röviil halvány k-k h-veh-t ? Pedig mai rég hervadtak a virágok Ks elmaradlak rég a levelek . . . S éri váruk inégi-, — magam sem tudom mit Tan egy virágot, — tán egy levelei . . . Nem kívánlak meg a k iromhi zárni, tiyönvörrel uiegeviknlti' ajkadat, <'snk igy akarlak messziről imádni. Ilyen esendeHi'ii, ilyen hallgatag. Ne aaapjoa meg s szenvedély lehe, H« tudd meg még: a mámor unt jelentf Maradj a/, almok halvány gyermeke, Maradj tovélibra is ilyen tiasta -zent . . . lláosnkoltam egy hervadó virágra Az én Ii g-zentehh vallomásomat Bus sz.erelniein, nyíló rn/-a*/.ihttn, Kzt a virágot oli fogadd, logadit. Van egv fin eeoatfedelfl imaköoyted, benne a Szent sstts Kepe, mis tedd, — Ugy sem volt még e szótlan vallomásnál Imádság sons tisstább, sohs ssebh • . • Ahogy kívántad, im a tiizhe dobtam A «"k halványkék, keskenv levelet, Melyeket irtai lázasan, titokhan, Mikor szenttel és szerettelek. Csal, egytől nem indok megválni még sem, Kz volt az első . . . Egy pár «zó csupán... Hogy »lallt akkor lázas szívverésem: .loijón el hozzánk i olnap délután . . . Farkai Irnre. S z exs-^r e d. é l'y. - A .Pépei I. » p i> k" e r e il e t i t i r e ú j ». — In i Wéa Jenó. Mikor líerzi. a fut., az. állomáshoz, él kezeit a 'gyorsvonatnak már esak a hólt helyét látta. Megállt egv kiesit, félrehúzta a száját, aztán elindult a fűtőház felé Az állomáson el.nl, volt az élet. A tolató mozdonyok süni füttyentések közt jártak előre és hátra, a s/enrakodó he'ven pedig a munkások élénk polémiát lo'vtait i. a p.óya túlsói télén dolgozói komi vesékkel otíoinlia , ie,•,.Illéssel fiiszerezve a tár salgást. Berzi keresztül haladt a pályatesten, esendeeea köesöatőtte a váltóőrt, aki sgy teberkooai előtt haladva eUiiken inlegei a vörös zászlóval fel és le, jelt adva a mozdnuvv • •/ -t iuek H közhe-közhe hoszSSukal sípolt a togai ko/t levő jelző síppal. Herzi gondolkozva Közeledett a fűtőház felö. Az alkozotl éjszaka miatt megint lekeselt a mozilonvról, pedig a fütölutzi főnök megmondta neki, ha megegvhZ.er lekésik, áthelyezi valamelyik tolató mozdonyra. Pedig ettől nagyon félt. Gyűlölte ezeket a ven asszonyokat — amin

1 ö nevezte lassan d, 1 eőgős járásukért és iraédtS az <"• génét, melynek oldalán feuyes r-zoei ükkel pompáz az az I -so uestály felírás Nagvu szítt s |«:|>.-ijai,>I, még nagyobbakat köpött e» helépett a gépháziul, ahol a komája szorI gosan igyekezett egy esapot lieköszöriilui. Szorongva köszönt, mint aki tudja, hogy rossz fát tett a tiizre. — Jó reggelt koma . . . — Adjon Isten még jobbal koma, mi as újság ? — Az. az újság, hogy lekéstem a gépemről. — K mán nem ujs.ig megtelte ezt kend már máskor is, hanem éti mondok kendnek újságot. — No mi a? — A', hogy kendet áttették egy tolató mozdonyra .'>7l-re, néaae kend ott ssalsd la M miket teli kinéztek a kormos alóakon s hittak, hogy a régi masina nagyokat kajiolva rángat egv kne-i-urt. Berzíaek msjd leesett as álls • laesaa dünnyögte: — ('»ak nem ette meg B lene ' — Be hiz iga/, a'. A fonok ur szidta kendet, mint a liokrot. De. ugy kendnek. Hát muszáj kendnek minden e-te egy esatára 10 krigii sort loihajtani?! Itetz.i némán tűrte a óeigatór uniót, ti másik | pedig napirendre térve a dolog 1,1 tt, neki állott a pröhae*ap it köszörülni. — Bemegyek a főnök urho'. — l'róhalja meg - s/.ólt amaz, próbálgatva a >a| ot, hogy pás/ol-c ? Szerkeszt.": ..J40LNAR KAI,MÁN á •serkasztéaM felelí.s la; tulajdonos: GOLUBERG GYULA KISIiz..|i.».k és Milmil dijak a tn[> kiadóhivatalához zuliliMidök. A lan eyteaa fivrp || kor. fAleirre 6 k.. no(f yeil*vre .'! k Nvilt-tér Koronként 40 (Mór. — Kgjrea aaiai ára :io fill