Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-10-17

XXXVI. évfoly am. Pápa. 1909. október 17. 42. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-udeki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik Binden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Goldber« Oyola pepiikereskedés,.. Kő tér T.-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvess a kiadóhivatal. Szorkes. MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felel' < liiplalajdonos: GOLDBERG GYULA. Klőlizetések és hirdetési ilijak a lap kiadóhivatalahoz kiildendOk. A lap ára: egész évre 13 kor., félévre 6 k., negyedévro I k NyiH-tér soronként 40 lillér. — Kgyes szám ára 110 fiit Széthúzások, ellentétek. Nemcsak városunkban, de széles e hazában a megélhetési viszonyok aap* ról-napra nehezebbek, súlyosabbak lesz­nek és e miatt a kereseti osztályok kö­zött az ellentétek mindjobban kiélesed­nek. Kétségtelen, hogy ast n diszharmó­niát, amely a különböző fontos kereseti,| megélhetési igák között előállott, nagyj részben ez az élettel való küzdelem okozta, amely egyre több terheket ró a vállukra, úgyannyira, hogy ezek a ter­hek kezdenek már elviselhetetlenekké válni. F.z a kiéhezett és egymásra utazó ellentétesség nagy kárára van az ország­nak, amelyben különböző kereseti osz­tályok egymásra vannak titalva. Pedig tudvalevő dolog, hogy csakis ezeknek együttes össztnűködésétől várható ered­ményes munkálkodás a gazdasági va­gyonosod áa és vele az állatnélet terén. A különböző keres, li osztályoknak legfőbb érdeke, hogy segitse egymást, mert esak egymás segítségével boldo­gulhatnak, mert esak igy birják fenn­tartani saját házukat, családjukat és ha­zájukat. Oe ez a közös munka OSak akkor lehet hasznothajtó, ha az ellentétek, a csúnya és káros marakodások, amelyek most a legmagasabb fokra hágtak, elsi­mulnak és az osztályhaieot mihamarabb az osztálybéke váltja fel. Az iparososztálynak épen olyan nagy szüksége van a hékés együttuiun­kálkodásra. mint I kereskedőosztály­nak, viszont ez a két osztály sem tud együtt érvényesülni a füldmivesosztálv nélkül. Mit dolgozzon az ipar. hogy vi­ruljon a kereskedelem, ha földmivelés nem ád hozzá őstermelést? Viszont mit érne az őstermelés. III az ipar nem dol­gozná fel és a kereskedelem nem érté­kesítené a földből előállított anyagot? Látnivaló tehát, hogy esak jól meg­gondolt füldmivelési és kereskedelmi po­litika bírja a kereseti osztályok közös összműködését egységéé irányba ve­zetni. Érvényesülésében támogatni kell minden osztályt, mer egyik sem hát­rább való, mint a másik, egyik sem jo­gosult nagyobb előny ikre, mint a má­sik. Ks amikor arról van szó, hogy az ipar és kereskedelem fejlődése »zUksé­ges. nein szabad elfeledni, hogy ugyan­akkor épen olyan elsőrangú szükség a mezőgazdaság fejlesztése is, tehát egyi­ket a másik rovására fejleszteni épugy aránytalan, mint céltalan munka. A mezőgazdaság csakis igy bír ele­gendő anyagól termelni az ipar részére és esak Igy jut abba a helyzetbe, hogy a maga céljaira visszavásárolja az ipari készítményeket. A végcél tehát, hogy iparosnak' ne kelljen a feldolgozandó anyagért a külföldre menni és az álta­lános fogyasztásnak ne kelljen a külföldi ipartermékekre szorulni. Rengeteg ipar­cikk özönlik be külföldről Magyaror­szágba. Ez a legbiztosabb jele annak, hogy nálunk az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság pang és azoknak sürgős fejlesztése országos érdek. Sajnos azonban, hogy nálunk hiány­zik még a szükséges harmónia, mert a kereskedő lenézi az iparost, az iparos a földtnivelőt, pedig szerves egészet csak ez a három együttvéve képez. Különö­sen nálunk és általában minden kisvá­rosban divatban van ez a gyűlölködés, ez a széthúzás, holott épen itt vannak a kereskedők, az iparosok és a földmí­velők egymásra ráutalva, mert tagadha­tatlan, hogy az egészséges vidék keres­kedelme, ipara és földmivelése képezi az ország legnagyobb gazdasági erejét él ha ez az erő szétforgácsolódik, ele­mekre oszlik, akkor az ország is koldus marad és gazdasági téren tehetetlenné válik. Kzért életbevágóan kívánatos, hogy a nemzet kereső osztályai, melyeken az állaniiénntartás legnagyobb anyagi terhe nyugszik, ne egymás ellen, hanem egy üt lesen dolgozzanak ügyeikéri és javaikért, mely egyszersmind az országnak is ügye TÄRCA Üres ágyak. Jestvéreim, ti sápadt alakok, Jfem láfhatjáfolc soha a napot! JJz élet nektek hosszú éjszaka, €s nincs üdve, fénye, sugara, S mire a hajnal lomhán felragyog, Üres, üres az ágyafok. jQlig pihentek, máris talpra int JI gyár félelmes kürtje odakint, €s mentek sorra á.mosan, tunyán J 1 } sötétségbe — a sötétség után. Jtfás még párnáján álmokat dadog, Jfektek üres már ágyatok. jYem látjátok a fenséges nyarat, JYem érzitek a napsugaradat, ó, csak az őszt is azt is betegen, Xeresztül a kis ablaküvegen. S mire az uj nyár ismét felragyog: Üres, üres az ágyatok . . . Peterili Andor. w Brcnte. {Catteüo di Maniace.) — A J' Á p n i Lapok* eredeti t á r • á j a. — Irta : Grof Vay Péter. Scylla ••- Chnryl i - között szerencséssé at­\itorlaztuiik 1 A reggeli nap Taurmitia márváuv iiszlopait ragyogva világította be, a derült nvári égboltra vinlás fellegeket lehelt a feliéi Aetna és a .lóni tenger sötéten kekilt messze a végtelenig, midőn jachtunk L'lysses hajdani éblébeti horgonyt vetett. Csupa tény és meleg árny mozaikszerűen ösz­czekeverve és az egész káprázatos partvidék, amely­nek sötét iiaiauca erdeit, nizsalligásait, ezüstös olaj berkeit fanokkal és nyiuphakkal uepesitette be ré­gen mult idők uaiv fantáziája, halandókat nem tartott éi demcsuek ilyen paradicsomra. * • Pár éráve! később SUaéeeeo düledező falai­hoz ertünk a rozoga paetekoesi atoe, Limite felé, hová látogatóba mentei,i a kastély urához. Af. aránylag tAvié ido alatt a Lep csodalatosán válto­zott és a mint az Aetna lejtőit megkerültük volna, alig pár ineittold távolságra mar inas az ég, inas a napsugár: itt lUtSSWf lábnyi magasan a tenger szilié felett. Aztán más a világ is, sót maga a kor es a kis város szüK nteáiii áthaladva, amint finom fa­ragású oszlopos norinaii vagy góthikns ablakaiból kivánesi szemek nézik az idevetődött utazót — az általános benyomás, a díszlet ugyan az, amilyen akkor b-hetett amikor Nagy Károly erre járt. Az iménti inithologikus hangulat a Virgili­ustől megénekelt sziklák emléke elhomályosul, a szürke láva-paloták, sötét sikátorok között, hol a nagv vaslakatos tölgykapuk mintha megőrizték volna a feudális középkor nyomasztó légkörét is. Mert iiii erőd volt ltandazzó akkor nagyon és a haj­dani l'alazzo Ducale előtt még ott meredeznek a vas lándzsák, hová a bűnösük fejét szúrták. A városon tul kezdődik az úgynevezett Bronte hercegség területe és a határon régi szokás szerint maga a szíves házigazda tógád. Első percre szinte meglepnek a Bronte egyen­ruhás (kék és vörös) puskás compieri kik lóháton követnek, elfeledvén, hogy Skieilia egyik hirhed „Brigantagio'-nak vidékén járok, Csak alig pár éve akarták magát az oreg herceget i jelenlegi háziúr atyjáti fogságba ejteni. Az újságokban, em­lékszem egész részletesei! le volt irva a vakmerő támadás, mely alkalommá! valóságos kis esata folyt le a kastély közelében. Csodálatos a szicíliaiak temperamentuma mely reudesen t-ok természetes intelligent ia és mé * Csermák Gusztáv. Gözmü-ruhafestó és vegyészeti ruhatisztító. = Elfogadok bár- f milyen diszes ruhákat ugy vegytisztitásra, mint müfestésre minta után világos színekre is. = Felvételi üzlet: Pápa, Fö-utca. =

Next

/
Thumbnails
Contents