Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-10-17
XXXVI. évfoly am. Pápa. 1909. október 17. 42. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-udeki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik Binden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Goldber« Oyola pepiikereskedés,.. Kő tér T.-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvess a kiadóhivatal. Szorkes. MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felel' < liiplalajdonos: GOLDBERG GYULA. Klőlizetések és hirdetési ilijak a lap kiadóhivatalahoz kiildendOk. A lap ára: egész évre 13 kor., félévre 6 k., negyedévro I k NyiH-tér soronként 40 lillér. — Kgyes szám ára 110 fiit Széthúzások, ellentétek. Nemcsak városunkban, de széles e hazában a megélhetési viszonyok aap* ról-napra nehezebbek, súlyosabbak lesznek és e miatt a kereseti osztályok között az ellentétek mindjobban kiélesednek. Kétségtelen, hogy ast n diszharmóniát, amely a különböző fontos kereseti,| megélhetési igák között előállott, nagyj részben ez az élettel való küzdelem okozta, amely egyre több terheket ró a vállukra, úgyannyira, hogy ezek a terhek kezdenek már elviselhetetlenekké válni. F.z a kiéhezett és egymásra utazó ellentétesség nagy kárára van az országnak, amelyben különböző kereseti osztályok egymásra vannak titalva. Pedig tudvalevő dolog, hogy csakis ezeknek együttes össztnűködésétől várható eredményes munkálkodás a gazdasági vagyonosod áa és vele az állatnélet terén. A különböző keres, li osztályoknak legfőbb érdeke, hogy segitse egymást, mert esak egymás segítségével boldogulhatnak, mert esak igy birják fenntartani saját házukat, családjukat és hazájukat. Oe ez a közös munka OSak akkor lehet hasznothajtó, ha az ellentétek, a csúnya és káros marakodások, amelyek most a legmagasabb fokra hágtak, elsimulnak és az osztályhaieot mihamarabb az osztálybéke váltja fel. Az iparososztálynak épen olyan nagy szüksége van a hékés együttuiunkálkodásra. mint I kereskedőosztálynak, viszont ez a két osztály sem tud együtt érvényesülni a füldmivesosztálv nélkül. Mit dolgozzon az ipar. hogy viruljon a kereskedelem, ha földmivelés nem ád hozzá őstermelést? Viszont mit érne az őstermelés. III az ipar nem dolgozná fel és a kereskedelem nem értékesítené a földből előállított anyagot? Látnivaló tehát, hogy esak jól meggondolt füldmivelési és kereskedelmi politika bírja a kereseti osztályok közös összműködését egységéé irányba vezetni. Érvényesülésében támogatni kell minden osztályt, mer egyik sem hátrább való, mint a másik, egyik sem jogosult nagyobb előny ikre, mint a másik. Ks amikor arról van szó, hogy az ipar és kereskedelem fejlődése »zUkséges. nein szabad elfeledni, hogy ugyanakkor épen olyan elsőrangú szükség a mezőgazdaság fejlesztése is, tehát egyiket a másik rovására fejleszteni épugy aránytalan, mint céltalan munka. A mezőgazdaság csakis igy bír elegendő anyagól termelni az ipar részére és esak Igy jut abba a helyzetbe, hogy a maga céljaira visszavásárolja az ipari készítményeket. A végcél tehát, hogy iparosnak' ne kelljen a feldolgozandó anyagért a külföldre menni és az általános fogyasztásnak ne kelljen a külföldi ipartermékekre szorulni. Rengeteg iparcikk özönlik be külföldről Magyarországba. Ez a legbiztosabb jele annak, hogy nálunk az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság pang és azoknak sürgős fejlesztése országos érdek. Sajnos azonban, hogy nálunk hiányzik még a szükséges harmónia, mert a kereskedő lenézi az iparost, az iparos a földtnivelőt, pedig szerves egészet csak ez a három együttvéve képez. Különösen nálunk és általában minden kisvárosban divatban van ez a gyűlölködés, ez a széthúzás, holott épen itt vannak a kereskedők, az iparosok és a földmívelők egymásra ráutalva, mert tagadhatatlan, hogy az egészséges vidék kereskedelme, ipara és földmivelése képezi az ország legnagyobb gazdasági erejét él ha ez az erő szétforgácsolódik, elemekre oszlik, akkor az ország is koldus marad és gazdasági téren tehetetlenné válik. Kzért életbevágóan kívánatos, hogy a nemzet kereső osztályai, melyeken az állaniiénntartás legnagyobb anyagi terhe nyugszik, ne egymás ellen, hanem egy üt lesen dolgozzanak ügyeikéri és javaikért, mely egyszersmind az országnak is ügye TÄRCA Üres ágyak. Jestvéreim, ti sápadt alakok, Jfem láfhatjáfolc soha a napot! JJz élet nektek hosszú éjszaka, €s nincs üdve, fénye, sugara, S mire a hajnal lomhán felragyog, Üres, üres az ágyafok. jQlig pihentek, máris talpra int JI gyár félelmes kürtje odakint, €s mentek sorra á.mosan, tunyán J 1 } sötétségbe — a sötétség után. Jtfás még párnáján álmokat dadog, Jfektek üres már ágyatok. jYem látjátok a fenséges nyarat, JYem érzitek a napsugaradat, ó, csak az őszt is azt is betegen, Xeresztül a kis ablaküvegen. S mire az uj nyár ismét felragyog: Üres, üres az ágyatok . . . Peterili Andor. w Brcnte. {Catteüo di Maniace.) — A J' Á p n i Lapok* eredeti t á r • á j a. — Irta : Grof Vay Péter. Scylla ••- Chnryl i - között szerencséssé at\itorlaztuiik 1 A reggeli nap Taurmitia márváuv iiszlopait ragyogva világította be, a derült nvári égboltra vinlás fellegeket lehelt a feliéi Aetna és a .lóni tenger sötéten kekilt messze a végtelenig, midőn jachtunk L'lysses hajdani éblébeti horgonyt vetett. Csupa tény és meleg árny mozaikszerűen öszczekeverve és az egész káprázatos partvidék, amelynek sötét iiaiauca erdeit, nizsalligásait, ezüstös olaj berkeit fanokkal és nyiuphakkal uepesitette be régen mult idők uaiv fantáziája, halandókat nem tartott éi demcsuek ilyen paradicsomra. * • Pár éráve! később SUaéeeeo düledező falaihoz ertünk a rozoga paetekoesi atoe, Limite felé, hová látogatóba mentei,i a kastély urához. Af. aránylag tAvié ido alatt a Lep csodalatosán változott és a mint az Aetna lejtőit megkerültük volna, alig pár ineittold távolságra mar inas az ég, inas a napsugár: itt lUtSSWf lábnyi magasan a tenger szilié felett. Aztán más a világ is, sót maga a kor es a kis város szüK nteáiii áthaladva, amint finom faragású oszlopos norinaii vagy góthikns ablakaiból kivánesi szemek nézik az idevetődött utazót — az általános benyomás, a díszlet ugyan az, amilyen akkor b-hetett amikor Nagy Károly erre járt. Az iménti inithologikus hangulat a Virgiliustől megénekelt sziklák emléke elhomályosul, a szürke láva-paloták, sötét sikátorok között, hol a nagv vaslakatos tölgykapuk mintha megőrizték volna a feudális középkor nyomasztó légkörét is. Mert iiii erőd volt ltandazzó akkor nagyon és a hajdani l'alazzo Ducale előtt még ott meredeznek a vas lándzsák, hová a bűnösük fejét szúrták. A városon tul kezdődik az úgynevezett Bronte hercegség területe és a határon régi szokás szerint maga a szíves házigazda tógád. Első percre szinte meglepnek a Bronte egyenruhás (kék és vörös) puskás compieri kik lóháton követnek, elfeledvén, hogy Skieilia egyik hirhed „Brigantagio'-nak vidékén járok, Csak alig pár éve akarták magát az oreg herceget i jelenlegi háziúr atyjáti fogságba ejteni. Az újságokban, emlékszem egész részletesei! le volt irva a vakmerő támadás, mely alkalommá! valóságos kis esata folyt le a kastély közelében. Csodálatos a szicíliaiak temperamentuma mely reudesen t-ok természetes intelligent ia és mé * Csermák Gusztáv. Gözmü-ruhafestó és vegyészeti ruhatisztító. = Elfogadok bár- f milyen diszes ruhákat ugy vegytisztitásra, mint müfestésre minta után világos színekre is. = Felvételi üzlet: Pápa, Fö-utca. =
