Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-10-17

és java. Elég g külellenségek ellen való ( védekezés, inert ha egymás között is háhoruzik továbbra a magyar, ugy meg­érdemli pusztuló sorsát. Migelleiiben ha megtanulunk együtt működni, egymásnak segédkezet nyúj­tani, akkor elmondhatjuk mi is gazda­sági téren, amit háborúba induláskor a magyar huszár mondott: „No uram Is­ten, most aztán ne segits se az ellenség­nek, se nekem, esak nézd, hogy mit csinálok ! u Együttműködéssel, összetartással még nagy és erős lesz a magyar, de széthúzásokkal és ellentétekkel elgyen­gül és néhaivá válik. A magyar föld rossz kertészei. A magyar föld méltóságos kartószei. a tíz­ezer holdak urai ezelőtt egy évtizeddel buzgóul nekiláttak, bogy beültetik a magyar földet a MO­rflktöl is meg fogja kívánni, hogy tagjai érvénye­süléséért emelje fel szavait s tegyen érdekükben v-dinn't. Tegyen ugy. mint azt • kisgazdanép megérdemli. Ám a méltóságos kertészek soha meg nem kérdezték közvetlenül a népet, hogy hol mi fáj. magukra hagyták köreiket, nem törődtek velők, — természetes, hogy a mint gondjukat viselték, ugy nem birtak azon egészséges fává növekedni.j Belátta ezt az öntudatra ébredt magyar kisbirtokosság s nehogy egészen magára legyen hagyatva, újból szervezkedik, hogy egészséges eszmékkel eletet adjon a satnya társkáknak, meg­erősítse falusi szervezeteit, ujakkal cseréljo ahol szükséges s önmaga vegye azok ápolgatását a kezeibe. S amikor ezt teszi a fala népe, a magyar fold és a magyar kisgaz laosztály boldogulásáért nemzeti boniiientö munkát végez. A méh mun­kája ez; gyűjtögetés a jövő nemzedék számára, az a munka, amelyet a méltóságos kertészek el­mulasztottak teljesiteni. A falusi kisgazda szervezeteket mai tespe­désükböl ki kell ragadni. Kgészségos gyakorlati SZÍNHÁZ. , i eszmékkel, munkássággal a nép javáért az ujabb ciális eszmék csemetéivel. Ks lelhangzott a jelszó .... , • . . . .111 J l szociális eszmékkel. Érvényesülést, szavat kell a talvakban, hogy tömörüljünk, alkossuk meg eszmékkel. Ervényesülést, szavat ke. .azokban biztosítani a kislőrtokosságnak, hogv el­minden faluban a nep egy-egy kis korét, amely 1 énekeiért is .étessek valami, nemcsak mindig ellene. érdekeinek hűséges védelmezője lesz. S a magyar nép megértette a biztató szót. gazdakörökbe tö­mörült, amelyek munkásságától remélte a saját és földje boldogulását. Baak voltak az elültetett csemeték, amelyek fejlődését mindenki, akinek >/i\ehez van nőve a nép boldogulása, érdeklő­déssel kisérte. Azt variak, hogy a csemeték pár év inulva mind egészsége- !av á BteJ ekednek I niegtermik azokat a gyümölcsöket, amelyek a magyar kisgazdaos/.iály boldogulását táplálják. Evek hosszú sora múlott el azonban, niegis azt látjuk, hogy az elültetett csemeték rosszul ápolva, gondozatlanul nem birtak ugy megerő­södni, hogy egészséges gyümölcsöt is teremjenek, mert hiszen a ialusi gazdakörök ina sem ápolják kellően a nép érdekeit, ma is esak keserű pana­szok és sóhajok gyülhelyei, nem azok az eiös szervezetek, amiket reméltünk I a melyek kife­jezetten a kisgazdák ezernyi bajaira nyújtanának or\ 1 sl.ist. S kutatva az okikat, hovatovább azt tapasz­taljuk, hogy a baj abban van, hogy a kertészek az elültetett csemeték alá szépen kipallérozták. 1 'e rosszul mivelték meg a talajt s lmgy egész­leges eszmék helyett esak a szemnek tetsző disz­. serjeket ültettek a magyar földbe. Nem jutott easttnkbe, hogy a magyar nép lelke csak ideig­1 ráig vésethető agyoutáuiogaiásokkal és nép ígéretekkel s hogy elvégre azoktól a gazdakö­Kzt kívánja biztosítani a maga részére a I kisbirtokosság. Hogy végre ö is meghallgattatásra találjon, neki is sz va legyen BS ország mezögaz daságának intézésében s hogy önalkotta köreiben az ó kezében legyen a vesetél leiéve, nem kon­tár kertészek nyesegessék, hogy belepusztuljon. Ezt a törekvést suttogja ina már a délibá­bos rónatágto] a havasok aljáig kerekedő szellő. 8 mind többen és többen értik meg és csatlakoz­nak a kisbirt okosság szervezkedésének kibontott zászlója alá. amelyre az van irva : egészséges ön­kormányzati szervezeteket a magyar kisbirtokot* saguak, amelyek igazaiért síkra szállnak s ame­lyek egyetlen célja a magyar föld megerősítése. Ezen törekvések pedig nem vehetik NStB in''ven a magyar főid méltóságot urai sem, mert ez természetes folyománya az ö rossz, lelkiisme­ret h-n kert észkedésűknek. A beteg föld nem képes egészséges tát s a fán egészséges gyümölcsöt, termelni. Tették volna egészségessé a magyar földet, a beléje ültetett cselii"téket Ugy, hogy azok a nép. a kisbirtok, nemcsak a tízezerből,lakmik te­remjenek, akkor most nem kellene attól télniök. hogy elpusztulnak csemetéik. 1»« a méltóságos kertészek a magyar föld nagyou is rossz ker­tészei. Az idény negyedik hete a siker hete volt. A sasfiók szinrehozatalával és Vero .lanka nagy sikerével emléke­zetes fog maradni e hét a színházláto­gatók korében. Mikor már pótszékeket kell elhelyezni és már két nappal az előadás előtt alig kapni jeg3­et, akkor - nincsen baj, akkor jól megy minden. Nos, hál e héten ez esett meg. Részle­tesen az alábbiakban számolunk be: Szombat. Verő Janka. Ugy illik, hogy e heti referá­dánkat e névvel vezessük be, mert mai szeiep­lése oly annyira állott a művészet magaslatán, hogy szinte fájlaljuk mult heti A somogyi pa­rasztok; rá vonatkozó kritikánk megírását Legyen ez elégtétel. Elismerjük, hogy adott körülmények között, természetes és neki való' szerepkörben műélvezetet nyújt hallgatóinak. Ez esti nagy si­kerét, igaz, noha módfelett fárasztó szerepe volt, aránylag könnyű volt elérni, hisz' a sasfiók, Mos­tam! „A sasfiók 1 * c. verses drámájának, e világ­hírű meslerműnek címszerepe oly népszerű tör­ténelmi alak utánzását kívánja az előadótól, mely­nek puszta megjelenése is formálisan meghódítja a közönséget. A dráma, melynek ö felvonása kerek 4 órát Irata igénybe, a világtörténelem tykorának abból a részéből veszi anyagát, melyben a nagy Napo­leon hát. Eerencet, reichsladti herceg címen nagy­atyja., Kei.-ne ausztriai császár udvarában neve­lik, nevelik pedig oly formán, hogy az ifjú sas­fiókból kiöljenek miudent, ami francia és bele­gyömöszöljék mindazt, ami nemet. Nagyatyja, tnyja (t pármai hercegné', Metternich kancellári t főhercegek, hercegek, hercegnők, az egész ud­var, grófok, bárók, nevelőnő, doktor, mindan}­nvian egy követ fújnak és csak Elambeau Sze­rafin 1 komornyik 1 és Prokeseh lovag révén síke­lül a felserdülő ifjúnak hazája igazi történetét megismerni és álnév alatt becsempészett francia impfli álistak utján hazájával és a francia császárság biveivel az összeköttetést fönntartani. Már min­den előkészület megtörtént arra nézve, hogy a s.tsii.'.k Franciaországba szökik, mikor Metternich» gondozták volna! ,iek sik **'" ul üt abbeli megakadályozni. Gyenge 'szervezete a nagy lelki lelkavarodásnuk áldozata lesz. ott hal meg a s, liönnbruniii kastélyban. A 4 órai elöaclásból legalabli J órán keresztül a sa.s­Bők Verő .lanka beszél és mert személyesitöje ezt a hosszu. fáras/.tó, tehát nemcsak drámai ala­ki'ast igénylő, hanem a fizikumot is erősen igénybe vevő szerepet oly bravúrosan játszotta több ravaszság vcgyuleke. Nálunk a buti é* erény fogalma 1 «szezavarodik homályos káosszá és vak­buzgóságuk beletéved a legsötétebb babona vallás­talatisagáka • . . A Htélcs oi>z.ág ut két oldalán régen kihűlt, megkövesedett kfvwtteg terjed; a színtelen sziklák •giM a közeli völgyig lenyúlnak, hol a zavaios SyniaetiH pántlikázva tör magának utat. Ks 1 meni vidék meg mind kOfltOTabbá válik, •Maakiot a lak is elaiaradnak es mindössze ItooaarC'alaadi meg Maletta tépeti korvonalai vet­nél; sóiét foltot a távoli látókörre. Az tt.kouy mar reg letűnt, mikor végre M oii­icc udvarán berobogtunk. A kivilágított ablakok derengő fényt hoztak a holdas éjbe és a nyi tott >»zlopns kapualjban, fáklyákkal váró őrség világá­nál, a hires Cattello hajdaici pompájába* ragyogott. Története étinek */. elhagyott kastélynak nagyon érdekes es uiájMt sréphangzásii nevét Michael Iii­BBB " Itattál ll 1 •- b I I veséi ét"l (ieorgius Maniaee­t .i veszi, ki e :.elyen czci harminckettőben döntő •satát nyert a MaftotnnoktSi BgJ laáltdds i-'ö'iten Margit királyné hen­-1 • • n• 1 i 1 apátsággá alakitatta át a jelentékeny erő­dít e. a monda még ma is él Broute lakosai kö­zött, IIOL'V ar ájtatos királyné ékszerei a szomszéd barlangban vaunak elrejtve. Ar. első nevezetesebb apát a hires 1*. de l'.lois testvére 15lesen.se volt. ele rajta kivin a kró­11 kak sok más meiio ütődről tesznek einiitent, kik éhtiiket a leiig barbár nép művelődésének sz.cn­ttlték. Ira bealo (iuialiuo-ről sok c.odás legendái örökített meg a kegyelet; sírja a kastély templo­mában van. A Mépeo faragott, primitiv felfogású euilek egyszerűen baratköntösben mutatja a hős apátot, ki Maniacet csodálatos uiődon védte nng a pogányok támadása elöl. Az egyszerű laluk Itgérdekewclili lakója azon­t.un mégis a hírhedt llorgia volt. de a-zketikus celláját csakhamar a \"atikau loggiájával OteNltt fel, liol mint VI. .Sándor pápa fejezte be változa­tos életét. At lli'J3-ik sr.onioru emlékű földrengés ar. egész csendes vidéket inegseminisitettt és a bfitskl CatttUo di Mamaee, mint kártyvár elült össze. Hajdani nagyságú összes emlékéül taunsá a lempl >m i,eic.|i i.'»ze maradt meg, épen a t-zctit sírja felelt, ahol máig százával térdelnek vasárnap iiikint a un ss/.efoldröl jövő hívek, Egyébb artisztikus építészed emlék alig ma­radt meg, kivéve a magas portalet, szépen faragott p.Illái! díszítésével. * • A kastély a/.őta ismét lélepnlt .lobbara haj­daiii alakjában es iimnit ott áll a magános cloinh­tctiín, in-redek lástyaitól kerítve, tornyai, vigan loliogő zászlajával, -zintc azt kiütik, hogy hcino­botodott fedele lelett nyomtalanul folytak le a szá­zadok. Még a kis virágos kert 1» olyan lerrassze­riic 11 nyúlik BgAtt a fodros folyó partjáig, mint amikor a baritok ápoltak tarka virágait és szinte liianvzanak a csendes, sötét ciprus allék körül a Miét csuhás szótalan alakok. l)e ha múltja hires volt Maniacea-uak, jele­néhez nem kevesebb érdekes emlék fűződik és öreg betűs aniiálesz.eibeii egy-egy sárguló lapot, mintha a legújabb korig lele akarta volna irni a történe­lem, a hajdúul tejezetek méltó folytatásául. Mert hiszen ez az egész, nagy kiterjedésű loid. kastélyával együtt az a bizonyos „Broute hercegség•• amelyet 1 .<0< 1 .Nelsonnak adományozott 1 V. Ferdinand, amidőn a Ints admirális országába visszavezette az. elűzött király Nelson különben sohase láthatta meg uj birtokát, hanem hajórajával l'alernióba jal va, meghívta cissz.es munkásait, tiszt­juit és megvendégelte őket ugy, hogy a hajdani fejedelmi lakomáról ma is beszélnek az unokák. BfOnttl ma a népszerű örököse l.trd Ibid port buja. kinek távollétében a va'óságos kis or­s/..ig kormányzásál. lia vezeti. Ha az angol nép kitüuö kolonizálónak bizo­nyult, ez a pár százezer hold uradalom csak egy példával lobb, hogy meggyőződjünk, munkával éa kitartással mit lehel elörin, tekiutclbe véve, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents