Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-10-10
XXXVI. évfolyam. Pápa, 1909. október 10. 41. szám. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának es több pápai 8 pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség 4» kiadóhivatal: Goldberg Oyula papirkereskedésc, Kfi-tér 23-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkeszti: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptulajdonos GOLDBERG GYULA Klíifltetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához killdetidSk. A lap ára : egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre .! fc Nyilt-tér soronként 40 Bllér. — ügyes szám ára 30 fill „Néma város". Minden városnak van valami olyan ügye. amit nemesük egyesek, vagyis privát személyek, de maga a sajtó sem igen mer, vagy akar megbolygatni, holott épen a sajtó kötelessége volna, — már tudniillik ha a sajtó független, — hogy a város gazdasága, minden téren való fejlődése és szellemi élete fölött őrködjék, ujabb és ujabb tervekkel, megvalósítandó hasznos és üdvös eszmékkel lássa el a városok intéző köreit. A sajtó irányszerepet játszik manapság mindenütt, vagy legalább is akar irányítani, de sajnos, a közvéleménynek még igen sok olyan álszócsöve van, a mely minden oly ügy ellen síkra száll, legyen az bármily üdvös, bármily jó, amelyet nem ő vetett felszínre. Hálistennek, nálunk ma már megvan a harmonikus viszony ezen a téren. Mindenik sajtó orgánum halad a maga tisztességes és becsületes utján, csupán egy hiányzik még. t. L hogy egyik a másik eszméjét magáévá tegye, tőle telamely a Pápai Hirlap mult heti száma- amely a főokot képviseli, a haute volóe ban megjelent s „A néma város" cimet viselő cikkre vonatkozik. Nem válasz ez Oy. Gy. urnák, (akiben azt hiszem Győri Gyulát, városunk önzetlen és tevékeny polgárát sikerült felfedeznem), hanem az általa megírt cikk folytatása, mert olyan ügyről van szó, amely mellett már mi is nem egy cikket irtuuk és amelyről épen lapunk mai számában kívántunk szólani, laptársunk azonban megelőzött bennünket, de ez az ügy rovására nem esik, mert ez mindnyájunk ügye. sőt leplezetlenül ki merjük mondani, hogy az egész város szégyene is. Majd minden valamirevaló kis városban vau zene- vagy dalegyesület, csupán nálunk nincsen, ahol annyi alkalmas egyén volna erre, mint igen kevés helyen másutt. És igaz i van Gy. I iy. urnák, hogy mindazonáltal szeretünk hencegni vele, hogy Pipa a Dunántúl Athénje, holott ebben si szóban forgó esetben egy kis nagyközség is tul tesz rajtunk. A többek között azt mondja Gy. < iy. felé vezet, a másik pedig, mely már jelentéktelenebb, abban az irányban halad, ahol azok táboroznak, akik társadalmi életünkben vezető szerepet szoktak és szeretnek játszani. Az utóbbin könnyű segíteni, az előbb in már nehezebb, merj. ott a nevelési rendszerrel is szembe kell helyezkednünk, de mindegy, kezdjük az elsőnél. Az úgynevezett előkelő osztály épít magának egy korlátot, amelyen tul senkivel még csak szóba sem áll s valamennyi azt hiszi, hogy ezzel válik előkelővé, pedig ha tutinak azok a sokak, hogy a lenézéssel, fennhéjázással épen az előkelőség ellenkezőjét árulják el magukról, én hiszem, hogy egy nap alatt átváltoznának, csakhogy előkelőknek látszassanak, mert sajnos, a hiúság manapság sokkal jobban hajtja, ösztönzi az embereket, mint az életfenntartás gondja. Számos esetet tudnék felsorolni, amikor a baute volée teljesen vissza vonult valamitől, mert abban nálánál alacsonyabb rangú egyének is szerepeltek. Aki etőtl hitetlennek látszik ez az hetőleg támogassa, ha az a város hasz-' ur, hogy nem akarja kutatni mélyebben nára és javára szolgál. Pedig régi igaz- |e fogyatkozásunk okait. Mi szintén nem |állítás, próbálja csak meg egy névsort összeállítani s azon névsorban levőket kérje fel valami szereplésre, azonnal tapasztalni íogja. hogy az előkelőség szívesei, megtenne mindent, ha ugyanott és azok nem szerepelnének. Nem ság. hogy az összetartásban rejlik az kutatjuk, meri »-z annyi volna, mint azt erő. széthúzással, ellenségeskedéssel i a lovat keresni, amelyen rajta Ultink. eredményt elérni soha sem lebet Annak, hogy nálunk mindezideig nem Kz • kis elmefuttatás bevezetése sikerült egy dalegyletet létre hozni, oka akart lenni tulajdonképeni cikkünknek, két irányban keresendő. Az első irány.|ezek TÄRCÄ, — A .Pápai a j a. — I. a p o k" eredeti t i r Irta Fehér Armand. A vendégek eltávoztak és a nehéz, forró levegőben ittmaradt utánuk a parfomillat, a mely a gyaTtyaszasigal és a virágok bőditó leheletével valami átható, nemimhez -ein hasonlítható) illattá keverődött óissze. tizenhét éves hajadon lett es az Anna feje felelt elrepült a l's-ik esztendő <g: . én leány lett. Nem. mégsem! Vén leány nem lett belőle, esak épen, huszonnyolc éves elmúlt. Most már természetesen nem volt nevelőnő, hanem társalkodónő, vagy a ház asszonyának támasza. De hiszen ez olyan természetes is volt. Az apja esak egy szegény falusi tanító Volt a kain arás valamelyik birtokán s ugyszóivan a uagy ur nevelte ! öl fel. Ii küldte a fcstöakadémiára is és esak azóta hívják meg a fiatal művészt a társaságba, mióta nevét a hír szárnyára vette. Kzek ben a termekben a fiatal mester eddig mindig megőrizte azt a szeA szép leány gépiesen oltogatta ki a gyer-' rény, szinte alázatos modort, a mellyel jóltevőjének tvákat ; esak egyet hagyott égve. Aztán félretette , tartozott. a gycrtyaoltogatót és leült egy kis bársonyszékem- Ma este azonban minden másként v>lt. Mintha kére, a pálmagrupp alá. Ott beszelt vele egy órával ezelőtt, ott akart A zongorához támaszkodva egy magas, karcsú ! hát felőle álmodozni, visszaidézni lelkébe, hogy nöulak állott. Arca sápadt, de nemes metszésű, taian egy kissé túlélés is volt. Kgvszerüen visszasimított dus hajában egy nagy sárga rózsa volt tűzve H ugyanolyan virág fogta össze elegáns selyemruhája baloldalán a gazdag csipkediszt, a mely niég jobban kiemelte arca hiilováiivságát. Kgész éuvéii valami szűzies hidegség ömlött el. Olyan volt. mial egy i lern ruhákba öltöztetett Minerva szobor s hogy a hasonlóság még teljesebb legyen, kezében egy dárdához hasonló gyertyaoltogató rudat tartott. uiit mondott, mi mindent -nttogott neki egész este Az a forró, nehéz illatos levegő szinte kényszeritett úgyis az álmodozásra. Mikor még ö is itt volt. nem érzett más, csak az. illat: a partom és a virág; a gyertya füstje nem. Ott ültek közel egvináshoz, a pálmák félhomályt adó árnyékában. K_'v hólgy bámulatos művészi tökéletességgel verte a zongorái, de Anna nem hallotta a zenét, esak őt, igazában azonban egyszerre levetette volna az. alareot, hogy i_ egyéniségében bemutatkozzék. Nagy fekete szemei valami különös, lázas tuz.ben égtek és klasszikusan formait gyönyörű lejét büszkén magasra emelte. Talán azért látszott olyan boldognak, mert elérte a hivatalos elismerést is. A Koriuánv utazni küldi a fiatal mestert a művészetük igazi hazájába, BMMM délre, hogy tehetségét a világhírű nagy művészik halhatatlan remekműveinek tanulmányozásával uiegnemesitse. Holnap elutazik és ma este a nagy ur őt köszöntötte fel a vacsoránál. Lehet, hogy ez volt az oka nagy boldogsaőt sem, mert nem értelte, hogy mit mondott, csak a hangját hallotta, csak a tekintetének melegét j gának. Dehát lehetséges uz, hogy egy olyan ha Szűcs Anna. igy hívták a szép sápadt leányt, érezte. Ks ezen az estén olvan különösnek látta ót; talmas müvészlelket ilyen kicsinyes apróságok hol egészen fiatal korában került a kamarás házába, mintha megváltozott volna. Máskor olyan csendes, j dugítsanak ? Nem! Nem! Neki valami más oka le mint a kis Margit nevelőnője s azóta sok-sok esz- olyan hallgatag volt a fiulal művész ezekebn a fétendöt töltött el e házban. A kis Margitból viruló, nyes termekben. hett uz orom re. Hiszen olyan különös dolgot mondott neki, mikor kezét, bizalmasan a karján nyűgCsermák Gusztáv. Gőzmü-ruhafestö és vegyészeti ruhatisztító. = Elfogadok bár- t milyen díszes ruhákat ugy vegytisztitásra, mint müfestésre minta után világos színekre is. = Felvételi üzlet: Pápa, Fö-utca. SSS I