Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-09-19

XXXVI. évfolyam. Pápa, 1909. szeptember 19. 38. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-vidoki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasár n a p. Szerkesztőség es kiadóhivatal lii.i.ii.. • <iy«.la papirkereskcdése. Ké-tér SUk szám. Hirdetéseket efryeziién szerint (elvesz a kiadóhivatal. Szerkeszt".: MOLNÁR KÁLMÁN .Resztésért letelSi laptulajdónee: GOLDBERG GYULA Klflllzoteaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre tl kor., félévre ti k., negyedévre 3 k Nyilt-tér soronként 40 lillér. — Kgyes szám ára 80 fill A városok központi hitel­intézetéről. A törvényhatósági joggal felruházott városuk polgármestereinek legutóbb Kas­sán .tartott kongresszusa alkalmával is­mét tárgyaltatott a vámsuk központi hi­telintézeti ligyéj amely mindjobban kezű komoly tért hódítani magának. Ks mél­tán, mert olyan ügye ez a magyar vá­rosoknak, amely kihat a városok niiii­denkori fejlődésére és közgazdasági fel­lendülésére: Az említett kongresszuson dr. Kkes Lajos, Kassa város tanácsosa tartott er­ről az ügyről igen alapos tanulmányról tanúskodó dó, ithist. amelyéi arra való tekintettel, hogy ez a kérded valemennyi városnak közügyét képezi, kivonatosan mi is ismertetünk. A városoknak - úgymond Kkes Lajos dr. a kapitalisztikns termelés következtében beállott gyors fejlődése ós a küzsz:ikségietokiiok az általános életigények emelkedésévé.] együttjáró ro­hamos növekedése olyan felállatok elé állították a magyar városokat, amelyek­nek megoldása esak nagy tőkebefekteté­sekkel, tehát hitelműveletek Igénybevé­telévé] lehetséges. Kzzel szemben az tapasztalható, hogy inig azelőtt a városok külcsön­ügyejvel foglalkozó bankok szívesen és kedvező feltételű kölcsönök nyujtásávul elégítették ki a városok hiteligényeit, ad­dig ma. amikor a fejlődő kereskedelem és iparreiidkivüli mértékűén veszik igéuyjbe a nagytőkét a bár biztosabb, tle kevésbé jövedelmező községi kölcsönökkel szem­ben a nagy pénzintézetek tartózkodób­bakká lettek és közhasznú befektetések céljaira folyton ujabb hitelre szoruló vá­rosok részére a piacon elég tőke nem áll rendelkezésre. A bankok politikájában a tartózko­dás tehát a városokkal szemben éppen akkor következett I.e. amikor a szociá­lis és kuitnrszükséulelek rohamosan megszaporodtak és számos olyan dolog vált elháríthatatlan életszükségletté, a milyenre ezelőtt csak egy évtizeddel a városok vezetőségei még nem is gon­doltak. Mivel a bitelmegszoritát ideje tör­ténetesen egybeesett a városok hiteligé­nveinek rohamos emelkedésével, a vá­rosok csak igen terhes feltetelek mellett juthattak és juthatnak a nekik szüksé­ges kölcsönökhöz. Ily körülmények között kétségtelen, honv egy olyan intézetnek megalakítása', mely a varosok hiteligényeit van hivatva kielégíteni, országos érdek és pedig an­nál inkább, mert ma. mikor a községi kölcsönök nyújtásánál foglalkozó nagy pénzintézetek kartellben állanak a hitelre szoruló s amúgy is ezernyi gondtól gyö­tört városok a kartellben álló nagy pénz­intézeteknek óletre-halálra ki vannak szolgáltalva. Egy ilyen intézet nemcsak egysze­rűen szaporítaná a községi kölssönök uyujtásával foglalkozó bankok számát, de a kartell megtörésével a többieket is egészséges és reális versenyre kény­szerithetné. Egy ily intézet hézagpótló voltát mi sem igazolja jobban, mint az a tény. hogy az annak megalakítása érdekében ez év folyamán megindult mozgalomhoz néhány nap alatt 110 város polgármes­tere jelentette ki csatlakozását, illetve városa részéről az elvi hozzájárulást. A tervezet szerint a magyar váro­sok központi hitelintézete cég alatt meg­alakítandó intézet mint részvénytársaság 10 millió korona alaptőkével alakulna 'meg. amely összegnek felét, vagyis 5 millió koronát a városok, másik felét pedig egy erre a célra már is megala­kult hitelcsoport jegyezné. Hz i\z intézet kölcsönöket nyújtana a városoknak és ezen az alapon községi kötelezőket bocsátana ki. melyek óvadék­képes értékpapírok lennének, a kötvé­nyek biztositékául szolgáló alapot pedig a városok jegyzéséből és a jegyzések fedezéséül átbocsátott értékpapírokból MRCÄ» tudatosan, de te vagy oka minden liajnak. Ks epeu ! luktetése. Aztán emelt hoinlokktl, szikrázó szemmel Egy asszony . . . — A L j a — .Pápai I. apok" eredeti tár Irta f, Farkas Qizi. Összegörnyedve fitt az aiduk mellett, halavaiiy lejét kezére hajtotta. Ott künn szakadt az MŐ. (>i ült táncot jart a szel s egy-egy kövér vizescppet oda csapott a durván megzörgetett üvegtáblákra. Zokogott. Hosszú, halálon lelki tusakodással. Nehéz könnyei elárasztottak karját, ruháját. A lean uieg-megra'iidull a/ izmok küzdelmes játéka. Elis­mételte magában tizs/.er-sz.ázszor az ura dermesztő, fagyon szavait: — Ne siij ! Ne nehezítsd meg vallomásomat. Miért álltatjuk egymást? Mire vezet, ez a oél nél­küli élet? Napról-napra fogyni, haldokolni érzem • tehetségeméi. Közösen gyilkoljuk meg a jövőt... Mi utat tévesztettünk. Egymáshoz laucoll sorsunk maga a káihozat A művész lelkének szárnyidásra vau azüksége, lelki viharra, melv tép, ver ostoroz, de a megmaradt erőt lényeg diadalra segiti. Megöl • te uyugalmad. Igénytelen, leáuyos szerelmed nem elégíti ki erős szenvedélyekre vágyéi művész lelke­met. A profán HimiiléKonyság, csendes gyengédség elhizlalja a testet, tespedésbe dönti a lelket. Nem a jóságod. A változatlan egy formaságod, mely lebi­liuesel oda, hol a többi köznapi lélek senyved. Kopogtattak. Magas tiatal ember lépett a szobába. Egész teste reszketett, amint finotu, keskeny kezét bizal­masait nyújtotta az asszony felé. — Maga sirt. Megint airt Martha. Vajon lesz-e irántam valaha annyi bizalommal, hogv meg­nevezi ennek a sok, titoidian hullatott kömivnek az. okát ?! Az a-sZ'.IIV ll.e/n-' te szemeit. Mo-..,\.>_;ii| próbált, de még jobban eltorzította arcát az. izmok kiuos tánca. Lehajtotta fejéi és egy ideig hallgatott. Aztán oly halk beszédbe kezdett, hogy esak egy szerelmei, hű lélek érthette meg a szavait. — Az fáj, hogy napjaim legnagyobb részét egyedül kell töltenem. Elhallgatott. Bétába jutott, hogy neki nem szabad igy, ez előtt az ember előtt nem szabad ezen a hangon beszélni. Nagy erőfeszítéssel' elnyomta föllázadt keservet nyájas szelídséggel mutatott a szemközti p.tiee lakásra. — lrigvlem azokat ott, ni | Az ember fiir-fa­rag s az. aasziinv napestig mellette mos. vasal. A férfi rá siögezle Mitél tekintetét és inzte az asszonyt, nézte merő ; s kigyulladt arccal. Szeme leiivelien ott vibrált gyulladt vérének lázas majdnem durván kiáltotta: — Maga hazudik, Martha. Hazudik, miut a hogy hazudott mindannyiaaor, valahányszor az ura nevét az ajkára vette. Ne védekezzen. Belátok a lelkébe. Takargatja az ura bűnét. Védelmezi azt az embert, aki nyomorúban lent fetreng az nt porában és nem erti meg a leukolt. finom lelkét. Szenvedélyt keres magánál, mely izgat, perzsel, de feledi, hogy ar. érzékiség forró lavinája elsepri a családi tűzhely szentségei s azét rombolja a tiszta asszony csendes hűséget szerelmét. A szoba csendjeben ugy hangzottak el ezek a szavak, mint egy szivbclátő, igaz biró vádjai. Ar asszony összetörve ült helyen. Ib^szu, nehéz sóhaj szállt fel a melléből. Sz.áiaz, könnytelen szemeit rá-rá emelte a férfira, aki odaborult a lábai elé. — Ne nmitsn magát, Mártiin. Hiizeu szenve­dett már eleget. Be kell látnia, hogy maguk közt áthidalhatatlan örvény van, melyet át nem hidal semmi emberi hatalom. Boldogtalan maga. Boldog­talan az ma is. Házas élettik ueiu egyéb erkölesi. nyomornál, kínnal, gyötrelemnél . . . Martha, utol­szor kérem, az égre kérem, tegye szabaddá az urát. Szabadítsa fel rabhiliiicseiból önmagát. Három »ze- , reiic-etlen emberre derül lel az élet . . . Martha, nézzen a szemembe . . . Éu leszek a harmadik. — Vagy nem én vagyok-e az egyedüli, aki Csermák Gusztáv. Gőzmü-ruhafestö és vegyészeti ruhatisztító. Elfogadok bár- * milyen diszes ruhákat ugy vegytisztitásra, mint müfestésre minta után világos színekre is. Felvételi üzlet: Pápa, Fö-utca. tinta |

Next

/
Thumbnails
Contents