Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-09-19
XXXVI. évfolyam. Pápa, 1909. szeptember 19. 38. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-vidoki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasár n a p. Szerkesztőség es kiadóhivatal lii.i.ii.. • <iy«.la papirkereskcdése. Ké-tér SUk szám. Hirdetéseket efryeziién szerint (elvesz a kiadóhivatal. Szerkeszt".: MOLNÁR KÁLMÁN .Resztésért letelSi laptulajdónee: GOLDBERG GYULA Klflllzoteaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre tl kor., félévre ti k., negyedévre 3 k Nyilt-tér soronként 40 lillér. — Kgyes szám ára 80 fill A városok központi hitelintézetéről. A törvényhatósági joggal felruházott városuk polgármestereinek legutóbb Kassán .tartott kongresszusa alkalmával ismét tárgyaltatott a vámsuk központi hitelintézeti ligyéj amely mindjobban kezű komoly tért hódítani magának. Ks méltán, mert olyan ügye ez a magyar városoknak, amely kihat a városok niiiidenkori fejlődésére és közgazdasági fellendülésére: Az említett kongresszuson dr. Kkes Lajos, Kassa város tanácsosa tartott erről az ügyről igen alapos tanulmányról tanúskodó dó, ithist. amelyéi arra való tekintettel, hogy ez a kérded valemennyi városnak közügyét képezi, kivonatosan mi is ismertetünk. A városoknak - úgymond Kkes Lajos dr. a kapitalisztikns termelés következtében beállott gyors fejlődése ós a küzsz:ikségietokiiok az általános életigények emelkedésévé.] együttjáró rohamos növekedése olyan felállatok elé állították a magyar városokat, amelyeknek megoldása esak nagy tőkebefektetésekkel, tehát hitelműveletek Igénybevételévé] lehetséges. Kzzel szemben az tapasztalható, hogy inig azelőtt a városok külcsönügyejvel foglalkozó bankok szívesen és kedvező feltételű kölcsönök nyujtásávul elégítették ki a városok hiteligényeit, addig ma. amikor a fejlődő kereskedelem és iparreiidkivüli mértékűén veszik igéuyjbe a nagytőkét a bár biztosabb, tle kevésbé jövedelmező községi kölcsönökkel szemben a nagy pénzintézetek tartózkodóbbakká lettek és közhasznú befektetések céljaira folyton ujabb hitelre szoruló városok részére a piacon elég tőke nem áll rendelkezésre. A bankok politikájában a tartózkodás tehát a városokkal szemben éppen akkor következett I.e. amikor a szociális és kuitnrszükséulelek rohamosan megszaporodtak és számos olyan dolog vált elháríthatatlan életszükségletté, a milyenre ezelőtt csak egy évtizeddel a városok vezetőségei még nem is gondoltak. Mivel a bitelmegszoritát ideje történetesen egybeesett a városok hiteligénveinek rohamos emelkedésével, a városok csak igen terhes feltetelek mellett juthattak és juthatnak a nekik szükséges kölcsönökhöz. Ily körülmények között kétségtelen, honv egy olyan intézetnek megalakítása', mely a varosok hiteligényeit van hivatva kielégíteni, országos érdek és pedig annál inkább, mert ma. mikor a községi kölcsönök nyújtásánál foglalkozó nagy pénzintézetek kartellben állanak a hitelre szoruló s amúgy is ezernyi gondtól gyötört városok a kartellben álló nagy pénzintézeteknek óletre-halálra ki vannak szolgáltalva. Egy ilyen intézet nemcsak egyszerűen szaporítaná a községi kölssönök uyujtásával foglalkozó bankok számát, de a kartell megtörésével a többieket is egészséges és reális versenyre kényszerithetné. Egy ily intézet hézagpótló voltát mi sem igazolja jobban, mint az a tény. hogy az annak megalakítása érdekében ez év folyamán megindult mozgalomhoz néhány nap alatt 110 város polgármestere jelentette ki csatlakozását, illetve városa részéről az elvi hozzájárulást. A tervezet szerint a magyar városok központi hitelintézete cég alatt megalakítandó intézet mint részvénytársaság 10 millió korona alaptőkével alakulna 'meg. amely összegnek felét, vagyis 5 millió koronát a városok, másik felét pedig egy erre a célra már is megalakult hitelcsoport jegyezné. Hz i\z intézet kölcsönöket nyújtana a városoknak és ezen az alapon községi kötelezőket bocsátana ki. melyek óvadékképes értékpapírok lennének, a kötvények biztositékául szolgáló alapot pedig a városok jegyzéséből és a jegyzések fedezéséül átbocsátott értékpapírokból MRCÄ» tudatosan, de te vagy oka minden liajnak. Ks epeu ! luktetése. Aztán emelt hoinlokktl, szikrázó szemmel Egy asszony . . . — A L j a — .Pápai I. apok" eredeti tár Irta f, Farkas Qizi. Összegörnyedve fitt az aiduk mellett, halavaiiy lejét kezére hajtotta. Ott künn szakadt az MŐ. (>i ült táncot jart a szel s egy-egy kövér vizescppet oda csapott a durván megzörgetett üvegtáblákra. Zokogott. Hosszú, halálon lelki tusakodással. Nehéz könnyei elárasztottak karját, ruháját. A lean uieg-megra'iidull a/ izmok küzdelmes játéka. Elismételte magában tizs/.er-sz.ázszor az ura dermesztő, fagyon szavait: — Ne siij ! Ne nehezítsd meg vallomásomat. Miért álltatjuk egymást? Mire vezet, ez a oél nélküli élet? Napról-napra fogyni, haldokolni érzem • tehetségeméi. Közösen gyilkoljuk meg a jövőt... Mi utat tévesztettünk. Egymáshoz laucoll sorsunk maga a káihozat A művész lelkének szárnyidásra vau azüksége, lelki viharra, melv tép, ver ostoroz, de a megmaradt erőt lényeg diadalra segiti. Megöl • te uyugalmad. Igénytelen, leáuyos szerelmed nem elégíti ki erős szenvedélyekre vágyéi művész lelkemet. A profán HimiiléKonyság, csendes gyengédség elhizlalja a testet, tespedésbe dönti a lelket. Nem a jóságod. A változatlan egy formaságod, mely lebiliuesel oda, hol a többi köznapi lélek senyved. Kopogtattak. Magas tiatal ember lépett a szobába. Egész teste reszketett, amint finotu, keskeny kezét bizalmasait nyújtotta az asszony felé. — Maga sirt. Megint airt Martha. Vajon lesz-e irántam valaha annyi bizalommal, hogv megnevezi ennek a sok, titoidian hullatott kömivnek az. okát ?! Az a-sZ'.IIV ll.e/n-' te szemeit. Mo-..,\.>_;ii| próbált, de még jobban eltorzította arcát az. izmok kiuos tánca. Lehajtotta fejéi és egy ideig hallgatott. Aztán oly halk beszédbe kezdett, hogy esak egy szerelmei, hű lélek érthette meg a szavait. — Az fáj, hogy napjaim legnagyobb részét egyedül kell töltenem. Elhallgatott. Bétába jutott, hogy neki nem szabad igy, ez előtt az ember előtt nem szabad ezen a hangon beszélni. Nagy erőfeszítéssel' elnyomta föllázadt keservet nyájas szelídséggel mutatott a szemközti p.tiee lakásra. — lrigvlem azokat ott, ni | Az ember fiir-farag s az. aasziinv napestig mellette mos. vasal. A férfi rá siögezle Mitél tekintetét és inzte az asszonyt, nézte merő ; s kigyulladt arccal. Szeme leiivelien ott vibrált gyulladt vérének lázas majdnem durván kiáltotta: — Maga hazudik, Martha. Hazudik, miut a hogy hazudott mindannyiaaor, valahányszor az ura nevét az ajkára vette. Ne védekezzen. Belátok a lelkébe. Takargatja az ura bűnét. Védelmezi azt az embert, aki nyomorúban lent fetreng az nt porában és nem erti meg a leukolt. finom lelkét. Szenvedélyt keres magánál, mely izgat, perzsel, de feledi, hogy ar. érzékiség forró lavinája elsepri a családi tűzhely szentségei s azét rombolja a tiszta asszony csendes hűséget szerelmét. A szoba csendjeben ugy hangzottak el ezek a szavak, mint egy szivbclátő, igaz biró vádjai. Ar asszony összetörve ült helyen. Ib^szu, nehéz sóhaj szállt fel a melléből. Sz.áiaz, könnytelen szemeit rá-rá emelte a férfira, aki odaborult a lábai elé. — Ne nmitsn magát, Mártiin. Hiizeu szenvedett már eleget. Be kell látnia, hogy maguk közt áthidalhatatlan örvény van, melyet át nem hidal semmi emberi hatalom. Boldogtalan maga. Boldogtalan az ma is. Házas élettik ueiu egyéb erkölesi. nyomornál, kínnal, gyötrelemnél . . . Martha, utolszor kérem, az égre kérem, tegye szabaddá az urát. Szabadítsa fel rabhiliiicseiból önmagát. Három »ze- , reiic-etlen emberre derül lel az élet . . . Martha, nézzen a szemembe . . . Éu leszek a harmadik. — Vagy nem én vagyok-e az egyedüli, aki Csermák Gusztáv. Gőzmü-ruhafestö és vegyészeti ruhatisztító. Elfogadok bár- * milyen diszes ruhákat ugy vegytisztitásra, mint müfestésre minta után világos színekre is. Felvételi üzlet: Pápa, Fö-utca. tinta |