Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-08-22

tömlők míndeutitt és hamar tönkremennek és épen azért a Bzertáraaf igen ie

: temeti költségbe kerülnek. 161 községben 182 aiivó-uyomó fecskendő van. a többi helyen padig csuk nyomó, 28 köz•égbet) azért, inert a kutak o't olyan mélyek, hogy szókból vizet szivni teljes tehetetlenség. Leghosszabb tömlŐTel] Pápa városa rendelkezik, ahol a tömlői J(HH) méter hosszúságú. A vármegyei tűzoltóság képzettsége alacsony tokon áll. mert ugy a gyakorlatok, mint pedig az elméleti előadások száma -- kivéve Pápát és talán Veszprém városai siralmasan kevés. Ez az oka, hogy a legtöbb tiizokósuo;

1 nem felel meg annak az emberbaráti feladatnak, amelyei betöltenie kellene. Ennek oka azonban az is lehet, hogy nincsenek alkalmas oktatók, akik a tűzoltóságot kellőleg kiképeznék. Vármegyénknek mintegy 12 ezer tűzoltója van. mely közel 10.555 kötelezett, 731 önkéntes tűzoltó, a többi pedig gyári, községi stb. tűzoltó, akiknek a kiképzését okvetlenül teljesíteni kellene. Az elmúlt évben vármegyénkben a tűzesetek száma szaporodott ugyan, de ha tekintetbe vesszük, hogy ezeknek nagy része jelentéktelen volt, sőt gyakran semmi kárral sem járt, akkor arról győződünk meg, hogy az 1!HIS évben a tttzrendészeti állapot sokkal kedvezőbb volt. mii;' 1907 évben. Ugyanis míg az WO? évben a kárösszeg 841.877 korona volt, addig 1908-ban csak 120.759 K a különbség tehát721.118K. Vármegyénkben az elmúlt é\ folyamán összesen 169 tüzeset fordult elö és a tüz oka volt 27 c.-etben g.ynjtógatás, 2!) esetben gondatlanság, ;}3 esetben gyermekeknek tűzdel vah) játéka, a többi tüz oka pedig ismeretlen maradt. Legtöbb tüz volt június, július és október hónapok hétfői, keddi és pénteki napjain. És pedig a legtöbb (Ilii Pápán és Veszprémben volt (15). A kárösszeg összesen 456.012 kor. volt. melyből azonban 345.258 K bizto-h».. a, a, idő, bogy -,v ^obb é. igazán k.,zsziikséget kapud alkotásra adja anyagi ereját. Nézetünk szerint, lia a Int tVu-k^zetek nein k. pes'ilo társulatok által megtéríttetett ".igy a tényleges kár összege 120.756 kor.-t tesz. A szövetség titkári jelentéséből méo' megállapíthatjuk, hogy n tűzrendészen felügyelet megyeazerte pontosan teljesítve lett. a tttzrendészeti felügyelők községeiket lelkiismeretesen megvizsgálták. Berkes Ágoston tűzoltó főparancsnok és tiizr. felügyelő Bélák Lajos főBzolgabiróval községről-községre jártak s a tűzbiztonság tökélctesbitése céljából előadásokat is tartottak. Mi csak helyeselni tudjuk az ily agilis egyének fáradozását, akiket bizonyáru boldoggá tesz az a tudat, hogy embertársaik javára munkálkodtaks ezeket elmondván, mi ismételten esak azon óhajunknak adunk kifejezést, vajha a vármegyei tüzoltó-szö\ etségmihamarabb eljutna a tűzrendészet tökéletesítésének határkövéhez és hogy ebez a munkálathoz a vármegye minden polgára segédkezet, nyújtana, hogy vármegyénk tűzrendészetét követendő példának állíthatnék embertársaink elé. sek iskolaikat fenntartani, a varos polgárainak indokolatlan megadóztatásával s/.-tnben van egy helyesebb és könnyeid) megoldás, tudniillik az iskolák államosítása, amellyel maguk a hitközségek is megszabadulnak az ískolatonnlartási kiadásoktól s emellett • vallási érzületre az államosítás bellitóllfl nem fog hatni, amint nem hat másutt sem. Sót tovább megyünk: a hitfelekezetek maguk sem tudnak kellően, elfogadhatóan indokolni, hogy miért adja meg a város a hitközségi segélyeket, már pedig a képviselőtestület egy Iliiért sem adhat ki oly célra, mely kellően indokolva nincsen es le ./szükséget nem képez. A költségvetésben az összes szükséglet a jövő 1910 évre 316,179 K IS tillér. a fedezel pedig 210,688 IC 89 lillér • igy a pótadóva] fedezendő hiány 104,640 IC 59 fillérben een előirányozva. A hiáiiycsökkeués tehát 82,921 kor. 1,'J liilért lesz ki. . Az igy összeállított költségvetési előirányzatot, i. hó 3-án a pénzügyi bizottság is letárgyalván, az előirányzatot a képviselőtestületnek azzal a változtatással ajánlja elfogadásra, hogy a szükségleti rész I. címének .">. rovata alatt egy harmadik végrehajtó ulkalmazására előirányzott i III'»? IC SO f., továbbá a szükségleti res« XIV. cim 49. rovata alati népszámlálási köl'ségp. eioiránysott 1400 K töröltessék, miáltal a szükséglet 812(421 K 6b f-re, • pót adóval fedezendő Jövő évi költségvetésünk. Iiá,,v l01

»

782 K 7<J 1 '-*•> • r***®**» v** 46.8 %-tm apadna. A harmadik végrehajtó alkalAz elmúlt hét folyamán került, ki a s-jto„gv anis a bizottság nem látja ZZükségesalol varosunk jövő évi költségvetési előirányzata- j „

ek> m

ig a népszámlálási költségeket azért kellett nak javaslata, melyből kitűnik, hogy az átlagos! ,,„,,;„; mell , „épszamlaiás az 1910 december pótadó százalék, a folyó évi összes aílami ad, •,

|J

,.

1 [2 ()ritkor [

#tog0 a

l|

a

,,

l)tl

,,l készül s alapul v.;tele mellett számítva, a folyó 1909 évre ,gy az « cimen előálló szüks-glet csakis az I911-ik 618 5*-kai s/emoen az 1910 évre -17 %-oi tesz fo^ felmerülni. ki, vagyis a pót adó százalékú 14 S % csökkenési Miként az elözö évben, ugy ezu'tal is szükmi.tat. A mutatkozó szökkenésnél azonban figye-1 ségesnek tartja annak kimondas.it, bogy amenyleini.e veendő azon körülmény, hogy a felekezeti • nyibeu a tisztviselők tizetése állami segítséggel iskolák fenntartására eiídeig előirányzott JO..'>74 meg ez évben rendeztetnék, az esetben a ko.t.K segély z jövő évi előirányzatból kihagy at ott. ségvetéebe drágasági pótlék címén felvett összeg mely 11.9 pótadó csökkenést jelent. visszatartandó s a városi pótadó a drágasagi Khez a tételhez vau néhány szavunk, de pótlék levonása után fennmaradó szükségleteknek azt hissy.uk, lesz másoknak is. A hitközségi se-1megfelelő összeg után vetendő ki. Ha pedig a gélyek adására nem lehet a várost kötelezni ak- | rendezés a jövő év folyamán történnék meg s a kor, amidőn varosunk auiugy il mlyos anyagi gon I ikkal küzd. A képviselőtestületnek kötelessége, bogy goiulo«k< djék ariol. miszerint a vanegyodávea részletekben folyósítandó drágeeágí pótlék réeaben mar kiadatott volna, az azon időre visszamenőleg vieeietét itendö, amely időtől a ros polgáréi, akiknek amúgy U uagy »TOmegie-' tisztviselők a fizet ésrendozést megkapjak, szitesükbe, kerül, hogy adéizási kötelezettségeiknek 1 A szükséglet V. cim 2">. roi ataban eloiranymegfelelhesseiiok, — lölösleges adókkal meg ne j zott 860 K eilen, mint a városi nöegyesület álrovassatiak, különösen akkor, amidőn nem m^-w al I.az vételre t ordított összeg kamattérítése ellen Ks n nos is jogunk máshoz, ha esak ueni akarnnl. ... x r lm a/ t ii, bell i oiinottsag ama i'ivi iepeaöjére, amelyen ők állnak, vagyis ha kilogasolm merés/.el'id. a meglevő állítólag igen jő laisadalun rendet. KI kell Ítélni őket és legfeljebb az elitélés n.o. sajnálhatjuk meg őket. I.- nitie« a világnak az. a Skakespeare-je, aki olyan drámaírói biztossággal tudná a bőseit oda pörgetni a kalaeztröta eie. inait ahogy ezek a szcreacsétleaek ássak meg nap-nap utan a maguk sírját, igy van és nem lehet rajta segíteni. Minek is segíteni — szolt kösbe a katona. Igy .s lokail vagyunk. Mi lenne, na legalább '. • \i emberiségnek nem pusztulna ei gyorsan és biztosan. • Ds persze, te nem szeretaél az emberiségnek e;,ez a pusztuló feléhez tartozni. Nem, í, im II, akit Isten oda soroz be, m nyugodjék bele a vaiiuztiatatlanua. — Bele is nyugszik a legtöbb! Ks az áldozató* nagy része, in jd • !. valóságos hősiességgel Zalig Iura I küzdelmet. Mi. akiket az élet kissé mégis elkényeztetett, tni, azt hiszem, nagyon kévéé ideig birnók ki ezt a uapről-uapra megújuló küzdést a létezésért; ezt a küzdelmet az ébenlialás tagy a »egboloadubts ellen. No, ba uem akarok i. általános dokrtoakat fejtegetni előttetek, csak egv seegeny seereoeeétlearöl akarok elmondani cg\.; inast, egy olyanról, a' .nek jó eleve meg vöt irva, bogy az életbea oeoful «i keli bakaié, Ki elei ayoasorolt proletárja volt, akit a végzet tragédiájának utol kell érni. el kuli buknia és nekünk kelleti S| ei bak tatának, — aekitiik, akik sajiiuitiiiik, de hiába, nem lebetetl rajta segíteni. Ti tulau ei scn. hiszitek, hogy vannak bec-uletet gazemberek is. akiket szívből sajnálunk c, kiket mégia ei ke;', .telnunk. Valamint azt is aligha hiszitek el. hogy néha az az elitéit nyomorult rab nemesebben gondolkozik, mint egv csomó méltóságos vagv kegyelmez nr. Az az elitéit rab is ilyeu volt, akiről beszélni ekei ok. Bálám Janóénak bivták, valami fuféezgyárben vi .1 alku n.azva : a .-vnr ii/eine tossz- volt, elbocsátottak egy esoBső munkást, köztük ezt is. Napról napra .iari az igazgató nvakaia, de u.aba voit. Nem voll mar betevő falatjuk som e* ekkor elment utoljára és ekkor megint kikergették. Mikor kijött az igazgató szobijából, a mellette való szoba asztalán ott találta az igazgatómé arany láncát. Ellopta, megtaláltak n.il.i. nem is tagadott el semmit, elítélték ll hónapra. Azért lopuun, bogy ítéljenek el, mondta z végtaTgyaláa befejeztével es azután moeelyogva jelentette ki, megnyugszik sz ítéletben. M solygotl a szegény emberek alattomos, ravasz s mégis kilnvó mosolyával, melyből SOK-Z. r aunvi g'iuvt megvetést lehet kiolvasni mer: i I társadalmi rend és minden jé, kabatu un ember ' iránt. Kn legalább ilyesmit olvastam ki a mosó t i-o.f. pedig hát ezt a mosolyt nem a megvetés kerge'.* m. ii akkor arra a fakult arcra, hanem a közel JÖV( bietOl tudata. Mosolygott rajta, hogy ől mi elítéltük, holott tudta. Iiogv másnapra már oly szabad lesz, iinut a legaaabadabb madár, amely a felhők kost ssár, uvalliat. Iláeaepra (elakasztotta magát, börtönében, a | prieeeee egy ceruzával irt levél bevert. Kiég érdekes, mert os/ante A halai előtt közvetlen nem igen U iktak aiudni. Itt a levél is. majd felolvasom. — Nem tudósa, miért hiszem, de hiszem, hogy a biró urnák jő szive van. Kgv par jó szavából ..-."in. Hat azért kérem, tegyen v alaiuit az en ntuiaiadottjaimért. Az asszonyért uieg a gyerekekért, í Szegény nyomorult porontyok! Földhöz kellett volna vagdosni, mikor megszülettek, de most mar késő. Az. ember buta es szereti a kölykeit, mint as állat. l'edig az állatnak könnyebb a fiait megtartási, meg aztán azok hamarébb is szereznek maguknak is. Igaza volt annak a fekete kabátos uruak, liogy