Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-08-08

Valér- és üunepnapokon uz élelmiszerek eladass OMI reggel; !' ó/áig engedélyeztetik. 5. §. Országos vásárok alatt sz eladási idő reggel tj-tól este 7 óráig tart. c. §. Klehuiszereket elárusítok tartoznak tűrni, hogy áruikat a rendőrkapitányság orvosrendónleg inegvizsga.t áthassa. 7. |. A zöldségnek, baromfinak, tojásnak, tejnek, tejtelnek, túrónak, vajnak, burgonyának, gyümölcsnek, hüvelyes veteményeknek • etléléknek kicsinyben ismét eladásával foglalkozóknak 'kofáknak) Papa r. t. varos területén május hó 1-töl szept. hó ;jO-ig reggeli 8 óráig, oki. hó 1-tól április hó 90-ig d. e. 'd óráig vásárolniok nem szabad. A megengedett időben is csak a piacon vásárolhatnak. & |. Aki valamely áru felett alkuban all, mindaddig, mig az alku tárgyat ott nem hagyta, előjoggal bir. miból tolyólag tilos kct fél közti alku alatt egv harmadiknak közbeigérni. 9. h Botrányt okozó perlekedés, káromkodás, valamint a jogosan elfoglalt piaci helyekről valakinek erőszakos kiszorítása, vagy az alku tárgyat képező árucikknek máa kezéből való erőszakos kivétele tilos. 10. |. Jeleu szabályrendeletbe ütköző cselekmények, amennyiben törvény, vagy érvényben álló mas szabályrendelet által másként nem minősíttetnek, kihágást képeznek és 1 koronától 40 K pénzbüntetés, vagy ennek megtelelő G órától J napig terjedhető elzárással büuteteudo. A befolyó pénzbüntetések 1901, évi XX. t 0 §-ában megjelölt célra torditandok. 11. §• Ezen szabályrendeletbe ütköző kihágások felett első sóiban a rendőrkapitány, másodfokban az alispán és haruiadtokbau a belügyiniuister bíráskodnak. 12. |. Ezen szabályrendelet a kihirdetést követő 15 uapou iép életbe. Miután a törvény nem tudása senkit az általa elkövetett kihágás következményei alól fel nem ment, Pápa valósának ezen most alkotott szabályrendeletét a nagyközönség tájékoztatása kiuyomata az arcon. A termeszei minden kornak adott valami jó és szépet, az érett ész és tapasztalat az öregeké, de van még öreg szépség is; de visszatérve a fiatalabb korra, az bizouyoB, hogy a lélek szépsége a közép es oreg korban sokkal hatalmasabb erővel mutatkozik, mint az itju korban. Olvaatam valamiből, hogy valaki azt mondta, „legszebb a uG 40 éves korában", > i volt olyan aki öl) évet mondott, miut a női azépeég fejlődéiéaek korát, ezek aligha a test erépiiégét vették tekintetbe, hanem a még teljes egészségében és erejében levő né lelki aaépségét, mely megvilágítja a keveebé azép arcot la I a biztos fellépés, a modoi uieguyerosége, az érzelem gazdagságának változatú éa kifejezeae az aroon és egéaz modorban, megjelenésben, ea bájolta el őket annyira, hogy teljesen háttérbe helyezzék az ifjuaág elrauláaáuak hiányát ezek a lelket látták inkább a kiaeé érettebb nő: testbeu. mely azonban még teljee erőben él. Széf az ártatlan gyerinekaro, ahol minden vonás bájol kioaiuy alakban, ártatlan bizalommal simul hozzánk gyámoltalanságábau, tőlünk várva mindent, mini mi az Istentől, arca majduem imádkozó, ragaszko íaa és szeretet van rajta, a szenvedélyt nem ismeri. Stép a fiatal leány area, miut a májusi rozst üde, eleö fiatalságában, gyönyörködve nézzük, tninthi rajta lenne a reggel harraata is még ; én meg so hasi láttam fiatal leáuyt, aki többé-kevésbé szép ue let Volna; hiazeu mnos két egyenlő lélek, két egyenW are, ket egyenlő falevél sem a tudósok eaeriut, igt két rgyeulő szépstégü itju leány se lehet, de szé| Ujából tettük közzó egéat terjedelme sa, hogy Igy tűinél szélesebb körbei Iterjedhessen. Enuek a szabályrendeletnek a meg [kotásaval azonban a piaci anomáliái dicseitek még megszüntetve. Kell, hugi 5 mindenkivel szemben a legszigorub AH végre is hajtassék, mert ha ez neu irtania, akkor annyit ér, mintha nie« »m volna. 1 >e szükséges az is, hogy a ren Jrség mindenkor éber figyelemmel ki Írje, hogy az árusito közönség ne csal szabályrendeletben adott jogokat él ?zze, hanem a reájuk rótt kötelessé íket is pontosan betartsák. Ellenkező esetben egészséges piac et n;eg nem teremthető. i magyar kis- és középei rtokosság szervezkedése Nem ma. nem is két éve, hogy a magva s- és középbirtokosság körében megérett az eggyözödés, hogy csakis az erők töiuöritésévt sznek képesek hivatásukat a nemzeti jólét s mizef megerősödése érdekében kifejteni. Törekvésük azonban evek hosszú során i eddö maradt, mert hiszen csak kísérletezései ik nevezhetők egyrészt azok a szociális irány ervezkedések. amelyek mindenütt, de küiönöse Alföldön leltek melegágyra, úgyszintén nei etképes tömörítések azok, amiket a nagybirto ipviselői létesítettek a kiabirtokoeeág körébei indásak légvárak, amelyeknek már alapja sszul van megrakva. Mert tevés felfogás szocialista alanyt láti magyar kisbirtokosságban, viszont azonban t< a kit, hogy a mi kisbirtokosságunk megeléj :ik a gyámkodással s az ügyes vezetéssel, auie! Eonbau oda vezeti ot, ahol a nagybirtok érdél indrtiiekelott. A magyar kisbirtokossag érzi öi agában az erőt s jól tudja, hogy a nép fáján: vökére. Tudja azt. hogy ó van hivatva a töb •ztályoknál a létért való küzdelemben tárna* lányokat pótolni, viszont azonban megvan gy jdve arról, hogy hivatását csakia független* -vei, jogai előbb rat olaaával es gazdasági me, rósödósével fejezheti ki sikeresen. Es ezek azok a momentumok, a miket laga az itjuság miudig mindenben. De az a férfi, aki azt irta, hogy a nő legszel 0 éves és f>0 éves korában, az már tud olvat 1 arcról, az már látja a szépségét; ezt a szépség tt a szépséget igyekezzék megszerezni az a fiai lány. A szenvedélyek, az indulatok, aki zsémbelőc követelő, tiszteletlen a sziliéivel szemb« z nem vábk széppé a későbbi korban, inert ez t indulatok nyomot hagynak az arcon és bevéső ek abba; soknak az é'etrajza arcara van Írva cs Ivaini kell tudni az areokról, azok ritkán hazu ak. De vannak, akik a hanglétrát nem isméi •I hallásukkal, ugy vaunak atinvakok is; vann ztán sokan, akik az arcról olvasni nom tudni iizont vannak ezeknek ellenkezői is az ember őzéit. A lelki azépeég hatalmaeabb a teeti atépal él, mely utóbbi állati szépségnek is mondható, elki azépeég as öntudatos jóság, az öuludatna i ölciiiég, a hitveai ée anyai ezeretet, a szülők irá álái szeretet, a felebaráti ezeretet, jó indulat, ékonyiág, önfeláldozó és ápoló ezeretet, a hold« ág ée szenvedések tudatának feleőbb rendű kife éae és ezeknek harmóniája, mely megvilágítja root éi hol egyik, hol maiik kifejezés üt rajta rösebben, ugy, hogy tanalgáe közben gyönyörköd ézzük ezeknek változatát, a lélek ezépiégét a in reon, melynek öntudata nyílt él őszinte, m iinos elrejteni valója, muci oka elzárkózni az a terek elöl. En még a ráueoi arcú nagymamát n izépt szervezkedés eddigi iránya nem vett figyelembe. Idok hosszú során azonban az irány is kitejlödött az öntudatra ébredt kisbirtokosság körében s ma inár azt mondhatjuk, hogy a magyar kiebirtoboeeág szervezkedése biztos révekbe ért s teltartózhatatlauul halad előre. S ebez nem volt egyébre szükség, mint egv-két józan gondolkodású, a nép bajait lanierö üuzctlen egyénre. Egy Szabó Istvánra, aki mint a kisbirtokosok vére a nagyatádi választókerület megértéséből képviseli odafent az országházában • kisbirtokosság érdekeit s aki a maga józan gondolkodásával eddig is tekintélyt és súlyt adott, a kisbirtokosság törekvéseinek. Vagy mondjuk egy Herczegh Sándorra volt szükség, aki mint tehehetös kisbirtokos kész mindenét feláldozni a kisbirtokos érdekek elöbbrevit elére, mert legszentebb meggyőződése, hogy csupán a független, jogait megvédelmező s gazdasági megerősödését szivén viselő kisbirtokos osztállyal lehet megmenteni a magyarság szuprematiájat. Mégis azt látjuk, hogy ezen törekvések, a nemes célok elé bizonyos oldalról gáncsot vetnek. Tanúi lehettünk a közelmúltban is, hogy áldatlan támadások érték a magy.-.r kisbirtokosságot és azok vezetőit; gyanúsításokkal, intrikákkal akartak elidegeníteni a kisbirtokosságot vezetőitől és a szervezkedés eszméjétől. Hát ezek a támadások legékesebb bizonyítékai annak, hogy a kisbirtokosok törekvéseivel számolni lehet és kell s az bizonyítja azt is, hogy szervezkedésük immár helyes mederbe terelődött. Megijedni azonban nem lehet ettől, löt mint (

természetes, nemes törekvést a társadalom részéiről osak üdvözölni kell. A parasztság, a falu i népe, a népesség fájának gyökere. S elhalhat a | fa koronája, virágjai, leveli, sőt maga a törzs is | elhalhat, de ha a gyökérzet egészséges, ismét megifjodhat s gyümölcsöt terinethet. A fa is. a nép is. Tudja, érzi azt a kisbirtokos magyarság a .azért küzd függetlenségéért, jobbulásáért éagaa> í dasági megerősödéséért. S ezeu törekvését nem fogja tudni megakadályozni semmiféle intrika, a helyesut megjelölése után halad vezéreivel és utja diadalmas lesz. A magyar Livius. Az irói jubileumnak divatja legújabban, ugy látszik, előszeretettel keresi lel az élonagyiagolátom. mikor unokájára, vagy dédunokájára mosolyog; hát meg a kis unoka háuyszor mondja: „jaj de ir.ép vagy nagymamám", mert a gyermek tud Ielesned az arcról, a nagy szeretet is leolvassa, uémely arctól fél, sokszor a iziilök aroáről leolvassa a büntetett. Ki nem latti népnek az édea anyját. Száaz Károly kitüuő írónk is azt irta az anyjáról: „szép öregaiszouy, 75 évei haján az ölének ezüit dere bár.' Aki a jót, szépet és igazat izereti ée gyönyór. ködni tud benne, auuak a izépsége elévülhetetlen. ; A gazdag lélek örök ifjuva teazi a teltet ia. Gróf Vay Sándor HU évei korában ii vig él ifjú kedélyű , volt, a többek között egyizer azt mondta: „milyen hitváuy ez a mai fiataliág, alig 70 évei él már meghal". A jó kedélyű szellemes ember, mosolyogva fogadja az ezüst hajnalikat él az aro redőit. Hány öregnek látszó t in iimerhetünk él megfordítva, a i léleknek nagy hatalma van teltünkön; mintha a - lelkek társaságában élnénk, ugy kiül az az arcra a - legtöbbször. « A műveletlen ember arcáu látunk aemmitt mondó, vagy vad, dacol, kihívó, tiszteletlen, önhitt i kifejezést; vannak azonban köztük ii gondolkodó 3 lelkek, okoi, izeréoy, értelmei kifejezéuel; vannak t tavart lekintetüek, akik elleniégea indulatot lápt láloak mások iránt, ezek kerülik tekintetünket. A művelődés a lélek köszörűkévé, nem oiak a tudás gyarapodik, de a lélek finomabb, élesebb i lesz. fogékonyabb a izépre, jóra.