Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-08-08

kat. Talán ebből magy at ázható, hogy egyik leg­jobb, legrokonszenvesebb és legérdemesebb em­berünknek emlékezete nem foglalkozta::: eddig snu a nagyközönséget, sem a szakkörüket, pedig tokkal kisebb nagyságok Irányábsn sem fukar­kodnak az ismeretes nemzeti hala és elismerés adójával. Ez év október havában lesz ltJU eve. hogy Horváth Mihály született, a magyar Livios, aki eddigelé egyedül dolgozta fel hazánk történe­tei nemzetünk legrégibb napjaitól egészen a sa­ját koráig egységes, egyazon nemes és hazafias szellemtől áthatott előadásban. Távol legyen tő­lünk, hogy Horváth Mihályt, a nagy történetírót jellemezzük és hallhatatlan érdemeit mérlegeljük. Megtették ezt mar sokkal illetékesebb ezaklérüak és meg fogják tenni bizonyára ismételve a jövő­ben is. [jegyen szabad ehelyütt e kitűnő ember és tudós munkásságának csupán egy oldalát ki­emelnünk, amely a legnagyobb elismerésre es utánzásra méltó. Horváth Mihály Összefoglaló, hatalmas műben irta meg a magyar történelmet, pedig, aki maga is számtalan részletkérdésnek kutatásán és megfejtésén kitűnő sikerrel fárado­zott, nagyon jól tudta, mennyi a homály ós hé­zag multunkban, melynek eloszlatása vagy kitől­nánt az uj nemzedékeknek is hozzáférhetővé tegye. A nemes fél fitt és nagy történetíró szüle­tésének százados évfordulóját semmivel sem üu­nepelhetnök meg méltóbban, mintha főművét magmentenök a teljes pusztulástól és uj alakban ismét a nemzetnek kezébe aduók! C S A K N () K Az elátkozott tiszt. -- Imi ai töi ténet — Irta: G. A. Weis. 8 A bűvész fel is mászott a kötélen, visitozás hallatszott • vércseppeke' láttánk hullani. A generális kiabált, a katonák fegyvereiket [kapkodták iel. Es a bflvéss ott állott a földön fiával együtt A jelzett mozgófénykép igazolta, hogy ott is ál­lottak folyton mozdulatlanul, mig mi fsifelé néz­tünk, int ege: t üuk. mert a bűvész átvitte belelik gondolatát, belénk tSUgerálta azt, amit akart. Huiinv kapitány volt. Fejedelmi elökelöaéggel volt öltözve és kar­ján egy isiuos fiatal hölgy. — rdvözlüui, kedves kapitány! — Ürülök — felelte ö — de immár nem kapitány vagyok, hanem lord, a felsőház tagja és ön előtt bizouyára ismeretlen varak és földek örökös grófra. Keressen tél ebéd után a Palace­ban, érdekes dolgokat mondok el Önnek. Déltttán telkerestem az exkapitanyt, ki egy spanyol havannát nyújtva felem, leültetett egy hatalmas karosszékbe és elmondta története be­fejeztet. — Mikor öntől elváltam, eljöttem Nápolyba. Itt. működött az a kóbor stagioua, a melyet, ke­restem szerte Itáliában. Odaüzentem a gazdának hogy szeretnek vele beszelni. Kste epén a cab­ledouál ültünk, mikor a pincér bejelentette, hogy itt van insestró. Ahogy voltam, ©stélyi-toilettben kisiettem és félrehívtam az emberi szörnyet, hogy zavar­talan beszéljek vele. — Uram — mondtam — vetéltem az Ou fogadott leánya ellen. Kiveszem feleségül. Jóvá­Kz a kelet büvószetf Érti most már lltim.y esetét? Szegény fiu' teszem hibámat, tése csak jövendő kutatásoktól várhatók. Ks mégis •«< hiszi, hogy átok alati all. pedig kutya baja.) — Az nem lesz jó kegyelmes ur — felelte vállalkozott nagy müve megírásához, mert ugy - De bát az ö kalandjai? ö. - Nem tudom, hogy Ön mikor vétett leányom lattá, hogy a nemzetnek szüksége vau ily mun- — Azokon mindenki átesik, ki az egyenh- |de ha mar beismeri, fizessen 100 lírát és kara és mert meg , olt győződve arról, hogy az ,ü n tul szolgál. sak üdvösen és helyesen irsuyitólag — Hallott ön valamit arról a k.s indiai b-nnszülött leányról? — I'szt! Csendesen uram! Hogy hallottam-eP A kis jósság lejött Buuny után a hegy-kböl s más kapitányt lelt a fiu helyén. A leány a cse­rével uiege.ogedelt és én azt mondom, hogy he­lyesebb fruskát nem teremtett a tóid ennél a vad gyermeknél. ily munka hat hal a részletes kutatásra is, mely kellő átte­kintés nélkül sokszor céltalan vagy értéktelen munkát végez. Sajnos, a nagy mesternek a lenyes példája nem hatott más szakok művelőire. ir.iáu rendben vau a dolog. Folytatása következik | Es meg egyet. A külföldi nemzetek becsü­letbeli kötelezettségüknek tartják odahatni, hogv jeleseiknek nagy cidemü és nagy szolgalatot tett munkái el ne évüljenek és teljesen la ne tűnje­nek. Csak egy közel eső példára hivatkozunk. A! német Schlosser vilájr története ecv századdal! VEGYES HÍREK. — Hohó. ha ezt megteszi. Istenemre elhi­lag törtenete egy századdal I SJlem h(Jgv a fiu itok a i, n tt ll. e/.elótt jelent meg slőször ss kitűnő sserzője márI Szabadulás. (861-ban lepett ki az élők sorából. De eseu leg-1 v< , esstandö eltolt Jóformán el is íélej — Föuri esküvő. Audrássy Qyula gróf — Ks tudja-e hogy Buuuy most keresi azt I belügyminiszter a mult hét folyamán kötött há­az olasz leánykát és feleségül akarja venni? [ueaaágot özv. Andrassy Tivadarué, szül. Zichy Kl!a grófnővel, Esterházy Pálné, szül. Audrássy Ilona grófnőnk édesanyjával Budapesten. A pol­gári saertartáet a IL kerületi anyakönyvvezető uéjNWetttbb uagy műve el ma is. uj meg uj ki-j,„,,,.„, áz egész t„,r.énefet. Nápolyban jártam,' plébániáét ment végbe, adásokban jelenik meg. termáaaasssun saokkal ajbovs a Vézuv kitörése óriási tömeg idegent von­kis javításokkal es pótlásokkal, melyeket a haladó zot t. Nápoly koldusnépe majdnem meggazdago­ttidomaiiy elkerülhetetlenekké tesz. Horváth nagy jotl az elemi csapás alatt. Az idegenek tömege müve, mely pedig a maga idejeben valóságos aranyával fizette a láva darabkákat és a hauius nemseti tett volt. ttdjeseu letűnt évtizedek óta dobozkákat s a szegény nép most ia agy emle­elfogyott, már autnpiáraknál sem kapható többé g et ; ez t » z időt. mint másutt a lus aratás esz­végezle, mig az egyházi esket és a 11. kerületi es nincs senki, aki az érdemes feladatra vállal­koznék, hogy e nagy munkát továbbra is a nem­zeti műveltség és az igaz hazafiság forrása gya­Lesz pénzük a varosoknak. Kínosan i. man várakoaás után végre felosztásra kerül a varasok segítségére előirányzott 2 millió korona. Mint a Varosok Lapjából olvassuk, Ilartl Sándor min. tanácsos, a városi ügyosztály vezetője a mult hét folyamán állapodott meg i belügymi­niszter meguizasábol a pénzügyminiszterre] sz tendejét. A hullámzó idegen tömegben egy ismerős 1 egyes városok részesedéséra iléave s mint hali­arc bukkant fel. íjuk, az összegeket még augusztus hó folyamán Mennél aifiveltebb a lelek, annál boldogabb kellene legyen az ember, ha a földi szenvedélyek erőt uem venuéuek a lelkeu. Azt tudjuk, hogy a műveltség szerényebb sorsban is többet ér, mint a műveletlenség a jólétben. Aki ezt uem vallja, az uem ismeri a műveli leiek boldogságát. Hogy a léleknek miiio kifejezése vau arcun­kon, sít legjobban tudja az areképfestö művész, aki megfigyeli az areot különböző alkalommal, leolvassa a lélek kiuyoinatát es vásznán megörökíti. A fényképészet azért nem művészet, mert csak egy véletlen pillanatot oiokit meg s pedig eszes embernek is Kiirt egy pillanatra üres arcki­fejezése. A vonások hűsége nem művészet, „a test semmi, a lelek a/., mely megeleveuit", már a biblia is azt mondja. A madona sreon is ki kell tejetnie a festőnek az anvai nagy szeretetet, boldogságot és bizonyos uiellősagDt, önérzet v agy anyai büszke­séget. Erdély ben voll egy rendkívül ml nő, a ritka­ságok közé tartozott a rútsága, a művelt osztályhoz tartoiott és ha beszélt, gyönyörű volt, est sokan mint osodát emleget ék. mert nem jutott eszükbe, hogy a lélek szépsége kiült az arera és az tette gyönyörűvé a rnt, szabálytalan arcvonásokat. Platón görög bölcs honnét látta az emberek lelkeit, ha nem ax arcokról, ueki adatott tudás az istenektől olvasni aa emberek arcvonásairól. Nincs olvan arn, amiről valamit leolvasni ne lehetne, de ezt az olvasást nem az iskolákban ta­nítják. Tükör az emberek arca is, a lélek a gondo­latok és érzelmek tukre. A műveletlen arcoü is ki vannak fejezve az érzelmek, szenvedélyek, a harag, a hülyeség stb. ott ül az areon. Katona Kh-meutiii irónő csak mosolyt 27 félét különböztet meg az emberek arcáu, az artatlau, gyöngéd, szerelmes, átszellemült, behízelgő es őszinte szerénység mosolya; de több a nem kellemes mo­soly t. i. ideges, gúnyos, s/.erkesztikus, megvető, ironikus, hamis, fanatikus, la dal uas, keserű, kom­promitálö. áruló, ledér, bárgyú, banális, kaján, hi­hetién, meghunyászkodó, szeintcleu, alázatos és al­sseuteskedö mosoly. Erről eszembe jut Tompa Mihály egyik köl­teménye, melyben azt mondja- „Mosoly ki a szív mordiilásait, a fényt, homályt igy rajzolod, mi vagy te a halottnak ajkán s hol lészen magyarázatod*, tehát még ez is a mosolyok közé tartozik, melynek magyarázatát a költő is esak kérdezi, de nem érti. Sokféle érzés futja át az embereket az élet külőnlmzö körülményei kötött, igy sokféle lehet a mosoly is; ritka ember tanulmányozza azt aunyira, mint a fenntnevezett irónő; pedig az volna a lélek tanulmányozása az emberek arean Ha a tükör előtt tanulmányoznók arekifejeté­síinket, a mások arcáról is jobban tudnánk olvasni. Ast mondja gróf Skaftcsburg, hogy a természet azért szép, mert összhang vsn beune, tanuljunk tőle; de esak tükör előtt láthatjuk meg az össz­hangot ültöze tünk be ti es mozdulatainkban Szereltem atükr.u mindenütt, az mondta meg hibáit külsőmnek és gyönyörködtetett, ha a bálter­met vissza tükrözte; megnéztem rendben vau-e a ruhám tánc közben is, mert uz egyszeri asszony azt mondta a fiának : olyan leányt vegyeu el fels­segiil, akinek a balban reggel is rendben van a haja és ruhája, mert abból rendes asszony lesz. Akkor még maga varrta ruháit a kisasszony és uem voltak frizérnók, oiy nagy számmal. Akiuek osaladja van, uem is tudja, milyen kedves a tükör a magános embernek. Olyan rideg a lakás, ha seuki se fogad beuuunkct. Ha beléptem a szobámba, jött a tükörből velem szemben egy hozzám hasonló alak, olyan jól esett, miutha valaki fogadott volua és esak ugyan aunál őszintébb, ha­aonlóbb, igazabb barátuuk alig van, miudeut helye­sel, mert rögtön utánoz mindenben, egyet goudol, egyetérez velünk; élő lénynek latszik, de nem okoz semmi alkalmatlanságot, nyájas vagy komoly, mint mi vagyunk. Ssép-e vagy uem? Ki kérdezi? Egy megszo­kott are, hű kísérőnk. Azt mondja egy tudós: Ki tudja, melyik igaz az életben, az-e amit átélünk, vagy amit álmodunk ; éu is azt gondolom, ba a tükörbe uézek, hogy nem vagyok egyedül, van egy jó barátném, ki velem örül, velem búsul, segit varrni szorgalmasao és gon­dolkodik miut én, aétál velem szembe stb. Milyeu szép a hitünk e ki tudja, hol nyer valósulást? A remény meouyi erőt ad terveink kiviteléhez. Milyen szép a koii..k álma, melyet leírva mi is élveshe­tüuk, pedig tudjuk, bogy csak alom. Milyeu szép a természet, az lateu tükre, mely­ben minden öt tükrözi vissza, aki ebben a tükörben gv„n_.. ikodni tud, az ismeri az lsteut, nagyban és paráoybsu egyaránt. (Vége.i

Next

/
Thumbnails
Contents