Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-08-01

M f jr j p 1 p íi i k minden riiirmp. Szerkesztőség és kiadóhivatal (ioldlierif OjrUM papirkercskedése. Kö-tér 'Jll-ik szám. Hirdetéseket Bgyeaaég szemit felvesz a kiadóhivatal. Városok költségvetése. 1 innen-onnan itt lesz az idő, hogy! i rendezeti tanácsú városok a jövő évi ( költségvetésükéi tárgyalás alá vegyék. _ \ városi költségvetések fontosságáról t szükségtelen beszélnünk, mert az képezi . minden városnak az erejét vagy gyen- j geségét; ott látszik meg, és a záró- _ számadásban hogy :. elyik város j mennyit áldoz kulturális célokra, menynyit (izet az állam helyett olyan mun-jj Icaiatokért, amelyeknek elvégzésére agyetlen egy város sem kötelezhető, 11 különösen akkor, amidőn az állam a városokat egy fillérrel sem honorálja. . A magyar városok kilencven százaléka nyomasztó anyagi zavarok, vagy ha nem zavarok, li.it gondok közötti vergődik s ha az ember betekinthet egy/ város pénzügyi helyzetébe, akkor látja csak igazán, hogy az. amit :iz állam rendezeti tanácsú városokkal mivel, az ' határozottan méltánytalan és igazságta- 1 lan, mert hiszen nem újság, hojry a 1 magyar városok a mindenkori kormányok részéről évtizedek óta feletébb ' mostoha bánásmódban részesülnek. Innen van. hogy a városok költség- 1 \ .•!.'•-'•'•!.én évről-évre emelkedik H pót- I adó százaléka, ami nemcsak, hogy meg- 1 bénitja a vámsuk egészséges vérkerin- 1 gését. hanem azokat egyenesen a tönkre- 1 jutásba kergeti. |< tárca

" i: - A .Pápai I, a |> <i k" .• r <• d c t i tirráji. - „ 111 ii ; özv. Jakabhály Istvánné. | Hogy miből készül, azt tanítják :iz iskolákh m, ,an mimlen háznál, kisebb nagyobb alakban. <li«».iti • i tálat és előtte ülve \agy állva lio/.ziik remibe ha- t unkái, iiltii/i'tiinki'l. 'I Különös, hogy mindenkit iatliatnnk. fsak sa- f át magunkat ni'in láthatjuk tiikör nélkül ; meglii- fi álltatjuk az emberek mimlen lépését, ruháját, moz- g Inlalát. csak a magunkét lem. pedig Inzonv énlc- r telae bennünket, lia ngy Iatliatnnk w megfigyelhet- » i"k magunkat l.izonyos 1 a volsu ghól, mint inasukat. II Ki nnii roaaa in'Vi'ii venni aaefc nini, i.asnk jolilian lmÍjak kül-ö liiliáinkat. Iionm-t wgw'ik n i jogot sz.eml.e szállani itt, twet n Mm inasok k ele nyével ; <!•• Bea il merik .szintén megtnoii- a Inni, pedig min ártana, III mindi nk iin-k lenne tfj a ilyaii őszinte Imrátja vagy harátiiéjii, aki bátran n iiegmoiiihiiiá nemcsak a jó lulajdiMWágait, 0« a liimit is; inert Mik jét ét igaaal tanulhatnánk tőle n * javunkra lias/nalliatiink 0-1. ^ A tükör épet az.rt tekinthető' egy témt jé- s. • . . , , , , .. , l:_ * Szerkeszt.": MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelő- laritiilajdonoi: GOLDBERG GYULA. De tehet-e egy fejlődni akaró vái isként. ha hiányzik a megfelelőanyj aje, mini ahogyan a legtöbb vái <•/.: pótadóba veti ki még azt is, ai saját tisztviselőinek i fizetésére kiv rditani, mert másképpen nem kél elekedni, Hogy igaz-e ez az állit innyeii meggyőződhetünk róla, ci városok jövő évi költségvetéseit k t széniünk előtt felfektetni. Si Om látvány tárulna a széniünk ( ÜÖnösen ha összehasonlításokat is t« •nk egyúttal a városok és a vármegx ÍZÖtt. Nemrégiben ugyan • kormány, tve a törvényhozás beállitotl a Vá ik segítésére kél millió koronát a fol 'i állami költségvetésbe, de ahoz >ekély kis részesedéshez, ami ebi : egyes városokra esik. a városok n mai napig sem juthattak hozzá. pe< ! az összeg másra nem fordithi int csupán arra a célra, amelyre egszavazva lett [gazán csodálkozunk és kifakai irtlezzük. hogy mii vétettek a korma ik a niagvai' városok, hogy örül v mostoha bánásmódban részesiti ők miig kormányférliaink sem tagadhatj « kell látniok nekik is. hogy A mag; irosok a vidéki kultúra gócpont igy azok a vidéki ipari és kereskedel npoiiumai és hogy azok a magyar jut, «le a InInit is, inilv öltözetünkön, inozgái n látható. Kar, hogy neveléstani liatalmát nái r kevéssé pártoliak és pedig illiliii! gotulolom, Il v a szil luk. mim a nevelek tiltják a növemlél k. Inigv hiúságra szukik, holott ha hibáit 1: tükörben, l.ainaraKli leszokna, mintlia csak tői Hja róla ti figyelmeztetéseket. Snkratiti a görög böloe innndtfaa „IatnenJ i Igádat" nem arra céloz iigynri, hogy külsői ,örbc nezegcie« által megismerjük : <> lelki II naagnkta hívja fel figyelmünkéi es megíi roi [al.im a kettő, mert -aj.it Magunkra hívja yeiiniinket, hogy iiinl.itt másukat uigoroan bi mánk, ismerjük mag saját, lelkünk tartalmát, sük nz igaaaágol ét na Ítéljünk kadveaffra M Tiien magunkról, máeukkal IKOUN pedig i^a ml. l»e akkur az élet millió körülményeibe: i r, VrSZC.Ielelll, jölét Sil) ezerféle kísértései. I. lene hele kép/eliiitiik m.iL'iinkut oly annyira, h itan híí íteletet ninnillias-nitik maglllikfiil. mik illók lici; ott a Iiclviinkit. • bel inasukat »Z in lebirnli;»!mik. Az.eri maiail ez a kénlés öriikké megfejte ; sót agy és ngyanatna helyzetben is • kui illmények szerint u leeallliatiitusnbb jellem valtuza«..ii megv kiresttiil az Metán. De iná-keiit van a dotog külsőnkkel, biti Klíilljietések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához k Iliden.lik. , 'ap ára: »{ftt* évii- 18 kor., félévre (5 k.. HP|ryedévre 3 k Cvilt-tér serenként 4ö tillér. - Kif.ves s/Am ára 110 tili I i'kotmány és a magyar kultúra védői bástyái. Y.< mégis a kormánynak csak a vár) megyék a kedvenc, gyermekei, amitel* i árult azzal is. hogy legutóbb is 18 miijjlié K dotációba részesítette őket. inig a városoknak, amelyek nélkül Magyar. ország már régen elveszett volna, silány 2 millió koronát vetett, de azt is csak ., papíron Ígéretképpen, pedig ígéretekkel ja városok meg nem elégedhetnek, kü.] li'niös.-n akkor, mikor ugy a vármegye, rlmiril az állam napról-napra több és több nem városi funkeiók teljesítésére kötelezi őket. [gen helyesen tennék a városok, ha . költségvetéseiket mindaddig el nem ké' szitenék. míg a már állami költségve| lésbe felvett dotációkat meg nem kapják Is ha e miatt, t. i. a késedelem miatt a " városok bármitéte kárt szenvednének, r épp ugy felelőssé kellene tenni a kor*'

! mányt a károkért, niitit ahogy a konnáuy felelőssé teszi a városokat az államnak járó fizetések késedelmes behajtása ese;> lén. 1 Igen sok város a reája eső ilotáeió él terhére már eddig is tekintélyes összegű ? befektetést, esetleg fizetési eszközöli amelyet ha az államsegély meg nem éir kezese esetén teljesíteni képes nem lesz. i. ez esetben vájjon a kormány magára ii veszi-e a felelősség súlyos terhét? N'eni I- hisszük. i-1 énünkkel azt kiiiniyelili tann/máiiy tárgyává tenni k ni'.ita a lukul' fel van találva, ttwki nagvobh gnmlut v kellene rá furilitiinnnk, liogy igazán isinerve maciinkat, hibáinkat leszoktassuk, a Másukat ezerféle körülmények között látunk, k a sze|is.

;

>; és esinosaa'i; mimlen fokozatán : arckilej jezésiiket taiinliiiiinvozhiitjiik a társalnásnal. eve- e

s • iv. I-, in\. lés stli közi ICH ; liitjnk mi illik nekik és •t mi nem, de magvakat min láthatjuk, mert ha folvI- top tükörbe néznénk is a tarxiilgns alatt, nem tinli- mik Ugy megbírálni, inert szórakoztatna a társasán •1 e- niagu a tukiir elfogulttá tenne, nem nzt fejezné - ki. amit tükör nélkül akarnánk Int in arcunkon. Mar a ke't éven aluli ^vermek ráuiOfolvog ,- tükörre, nem tmlja, bogjf magit látja utt, <le tet,- szik neki az a ki* emlierke, a melyet mutat. A nagyobbaoaka mar el akarja törni a tükröt, i- hogy lássa, I, i van ott mogfitta ellmjvn, inert iney é ö ne érti a titkot. y Azután már szereti mapít nezeiretni benne, t csak ha síró arcát mutatják, haragszik étit ét el- dobja mayától mérgesen. Mikor III eves a gyermek, már nézegeti DM- git. milyen is ö Iiilajiloiike|ien, mert halija • bis niigatáflt, bőgj olyan mint a mama fagy apa. Az<. tan szép le-z.e vagy nem V Mert :ut is hallja, sőt nz Utcán is tesznek ktagoa megjegyzések el. kivált ó a leátivkáriil. hogy ,be sze|i, e-inos," Azt inartinlin