Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-07-18

vagy az ;i spekuláció, moly csak' magánérdekért mutálja magái a közélet tevékeny férfiúnak. Amaz nem ront, ez pedig befolyásra jutván, valósággá] rombol, kerékkötő és balsors. A közérdek köpönyegéről irtunk, de alig fejozlietnők be sorainkat mással, mint azon kijelentessél, kinek nem köpönyege, ne vegye magára. (P. L.) Kereskedők és alkalmazottak. Harum évvel ezelőtt, talán énen július Lénapjában a |u'ij>ai kereskedelmi alkalmazottak erős mozgalmat indítottak a nyolc órai záróra érdekében. Az akció nem járt. teljes sikerrel, mert a főnökök egy része ridegen megtagadta szerény követelésük teljesítését és — mint emlékezetes - az alkalmazottaknak radikális eszközökhöz kellett nyulniok a nyolc órai zárás általános keresztülvitele céljából. Ks ina — csodálatosképen — ugy állunk, hogy az alkalmazottak helyi szervezete egy bizottságának teljesen siCiáu, ugy szilva nehézség nélkül sikerült, rövid néhány napi munka után a főnököket — igen Cinekélj kivétellel — rábírni arra, hogy üzletüket ezután ne épen tetszésük szerint különböző időtájban, hanem általánosságban, nyolc órakor zárják.*' Csupán egy-két kereskedő vonakodik — részint makacsságból, részint feltűnési vágyból — a kérelemnek eleget tenni, de remélhetőleg tikét is sikerülni fog jobb meggyőződésre téríteni. Erdemet ennek a mozgalomnak — különösen lolvális szempontból — mélyére nézni s okulásul egy némely tanulságait leszűrni. Az akció három év előtti kudar< ának több oka volt. Az egyik az, hogy az alkalmazottak nem tömörültek erős szervezetbe i a harcot nem folytathatták azzal az egyöntetű, öntudatos munkával, amely a teljes sikert számukra biztosíthatta volna. A másik ok a kereskedők magatartásában rejlett. A pápai főnökök józan konzol va'iv izmusa egy kissé tulmeut. a határon, amikor olyan kívánalmak elől zárkóztak el, amelyek ép ugy aliottak az ö érdekükben, mint aik.tlinazottaikebau. Kvtizedek óta hozzászoktatta oi.e: segédeik ineghtiuyászkodás.v ahhoz, hogy iU. minden a legnagyobb reudben van s retormokra semmi feje irányban szükség nincs. A főnökök e meggy ök eresedet t ki'ét ingatta! *)Uo azt is el kellene határozni. \kOfjJ mikor mis-1 »ak ki, mert olyanok is vannak, akik már reggel ,'. óra-' ker nyitnak. Szelő minden résléből Budapestre özönlenek a mágnások. I Egy alkalommal feltűnt, hogy a b;iró vala hányszor a kiosztott kártyát kezébe vette, előbb mindig c'garctnít sodort és maga elé helvezte a slolniuy szeleneéjét. El • dohány MelBMM finom, tükör simaságú eaüat lappal volt < iiátva, ugy hogy a báró partnereinek arcát éppeu ugy láthat la heute-, mint t

.gv velencei kristalybun. M.i- aii.aioinniai aztán nemcsak az timl fel, hogy a báró cigarettát sodor, de az. is, hogy mialatt játszik, lopva, de sűrűn uezi a szelem-e lukoraiuiaságii lapját Egy nem játszó ur egyszer ugy intézte a dolgot, hogy 1). hátainögé állt és megdöbbenve vette észre, i, gy a haló inm annyira a partnerei arcát, mint inkább kártyájukat vizsgálja. Pár nap múlva mindenki tudta a kaszinóban, hogy 1> . . . hamisan játszik. A kaszinó tagok elhatároztak, hogy le fogják leplezni. Midiin egy este jött a báró, szokott partnerei leoltok vele játszani. Osztottak, mint rcxl-seti és 1). mielőtt a kártyáit kezébe vette volna, oigarcttát sodort magának. — I>c remek dohányod van — monda egyik partnere a finom szultán-flórra mutatva. I). mormogott valamit, dc nem kiusltu meg ez illetőt. meg az alkalmazol tak uj szervezete, amely rövid tél éves feuállása alatt máris jelentős eredményeket ért el tagjai javára. És dicséröleg kell megemlékezni ama kereskedőkről — a az ilyenek vannak többségben, akik megértették alkalma-1 sottaik követelésének jogosságát, belátták, hogy 1 nem térhetnek ki azok megadása elöl anélkül, •agy ezzel saját maguknak kárára ne legyenek. Dkos, humánus, modern gondolkozásuk arra] íésztette őket. hogy' Bunden habozás nélkül.! iészséggel adják írásos beleegyezésüket üzletük-1 íek nyolc órakor leendő bezárásahoz. Ez a vívmány látszólag jelentéktelen dolog, j le csak látszólag az. Ha meggondoljuk, hogy iz az üzleti alkalmazott, aki naponta 10—1:2 >rát tölt nehéz robotban a pult mögött, fizikai ss lelki láradtság miatt nem jut anuyi időhöz ein, hogy a nap Ü4 órájából 1 —2 órát pihenésre, nüvalöifésre. szóval testi-lelki felüdülésre haas-l láljon fel, ha ligyelembe vesszük, hogy a publi;um mai igényei mellett szükséges ismeretek, i kellő intelligencia nélkül az a kalmazoU leljeséggel képtelen főnöke üzleti forgalmának einecsét előmozdítani, akkor mindenkinek be kell itnia. hogy az alkalmazottak a követelése a [ereekedök érdekeit is szolgaija. Epen ezért Baryon helytelenül cselekszenek azok, akik kiosityea ssempontoktól s talán alacsony érdekektől •ezettetve nem hajlandói; az alkalmazottak a íivánságát teljesíteni. Az uj ipartörvény képviselőházi tárgyalása dején, sót talán már előbb is, uz alkalmazottak ok ezer baját magában foglaló országos szerezet vezérei módot, fognak találni a nyolc, órai, arora törvénybe iktatására. Addig is, mig az ilkalmazottak szociális helyzetüknek ezt a szcénv javulását törvényhozási uton az egész oraágra kiterjedöleg elénk, ne állja útját a pápai lereskedök egyike se annak, hogy alkalmaaottaik nár most részesüljenek munkájuk után járó jaadalaaaaáankon kivfíl a megérdemelt esti pihe* lésbeti is. R. \z iparos és a társadalom. .-v hangzatos nagy iparpáitolási mozgalomnál kapcsolatosan felvetették azon kérdést a ma;yar társadalom előtt, hogy miért vannak a kazinók. klubok ajtai zárva az iparos osztály •lőtt ? Hazánkban úgyszólván nierény létszámba negy a finoman ápolt es a durva munkától kéro— vált kezeket egybe tenni. Pedig ha egy noail betekintünk Anglia. Németország, avagy — Megengedet, hogy sodorjak T — forszírozta i partner. A báró kissé kellemetlenül érintve adta at a :aicaját es még kellemetlenebből áreate magát, mitor azzal a kifogással, hogy kóstolni akarják a do lányát. kézröl-kézre járt a tároa. lagett-mozgott <zékén a háló, halotthalvány lett és az. elek egc• zen kidagadtak a homlokán. A játék uugy pénzbe ment és a báró elvesztette a pariit. Ekkor a vele szemközt ülő ur arcába duhta i kártyát és kijelentette, hogy hamis játékos. A nemzeti kaszinónak fennállása őia m-m volt ennél kínosabb átférje. Pár év előtt I. 15. a zsentri kaszinó tagja, fiitrafnreden leplezett le egy egész, hamis kártyásokból álló bandát. Porosz lovagoknak adták ki magukat és temérdeket nyertek, mert játék közben felcserélték a talont. Sokkal rasetikoeebbaa járt el 8.-A.-Ujbelyea egy nemes ur, aki mikor észrevette, hogy társa paklizott, kivette a bicskáját és az asztalhoz szegezte a hamisan játszó kezét. Az illető teljes éleiében nyomorék maradt és nem haszuálh itta többé csalfa tudományát. óriási kártyázások estek a „nemzet bárójának

14 néhai Bizav Miskának az idejében Balatonfüreden. Hizayt kit iné.

: kibicnek tartották és általános volt Bajorország e nagy iparállamok életebe, ugy teljes joggal felvetett ez a kérdés: „Nemééit a munka, becsülést szerez a munka 'r

a Magyarország társadalma azonban nem isineri a munkást és igy nincs is érzéke annak nemességét összehasunlitani, avagy együtt említeni az öt, hét és kilenc koronások vérbeli nemességével. Kórusban tiltakoznak az iparos osztály tolakodásától az 6 szeszélyeik ajtai előtt. Visszautasítják, meit nincs meg az alapi műveltség, A sima társalgási modor az iparosban. Ks igazuk van. Mert tény és valóság, hogy iparosaink legnagyobb része nemhogy nem kelhet versenyre, it« egyáltalában nem is állhat sorompóba a külföld mellett, társadalmi műveltségben. Kzt tudjuk, elismerjük nii magánk is, akik köztük elünk, erdekeiknek szerény munkásai vagyunk. Ámde ezt a szegénységi bizonyítványt a művelt magyar elem arogaueiájanak és indolenciájának köszönheti az iparos osztály. A magyar társadalom elitje, a kékvérű telsö tízezer még mindig a regi kasztrendszerben mozog. Ebben nevelkedtek és ebben maradnak meg utódaik is. A magyar társadalmi életben az iparos egy médium. Csakhogy fordított spiritiszta rendszerbem Amennyiben akkor ébresztik, amikor szükség van reá. máskor padig alndui hagyják. Megisim-rik. sőt nn-g is szorongatják vajizinkeatyűeen a kérges keséket, ha jótékony adakozásról es plana, ha voksról van szó, de a társadalmi életben már tudomás' s.-m veszin-k róla Le ked rombolni végre azt a kinai tálat, mely elezigeteli as iparos osztályt az ngynevezet! „créme^-töl. Hiszen oly reg hangoztatott frázis, hogy a munka nemesit! Nos hát ha nemesit, ea legyen az útlevele aa iparosnak a taraadalm életbe. Éppen olyan gyémántesőm ó. mint inas ilt e hazának, csak csiszolatlan. Hozzak helyre a leiszáza los mulasztási » kékvérű és szellemi arisztokraták, nyissanak utat és tért az ipar képviselőinek a körükbe jutásra fejlesszék szellemi és társadalmi műveltségüket hogy ezek révén a legkisebbek is a képzettség az értelmiség nívójára emelke Illessenek. Ha ez megtörténik, ha a magyar táraadalon öntudatára jön annak, hogy szabad hazában egyen loek vagyunk és teljesíti kötelességét, ugy az hisszük, erős bástyafala lesz ez országnak ai iparos osztály, a melynek eddig a megvetései kivül mái néni jutott osztályrészül. Csokonai Vitéz Mihály. a Int, hogy tetemes vagyonát kártyáit, nevezetesei kihieeléasel kereste. Egy ösmert felvidéki család tagja, ugy mond jak, kártyán ayerta a feleségét egyik jó barátjától aki mindenét elvesztve, utoljára az asszonyt tett' fel a blattra. A Duna mellett, Adonyhan is történt hasonh eset. ahol egy ur, miután birtokát, kastélyát, lovai eljátszotta, az utolsó pariinál még a feleségét i elvesztette. De nem csak a férfiak, ma már az asszonyul is kártyáznak és akárhány zsuion ezzel töltik a időt. A régebbi időben ritkább volt a blattozó asz BBOay és .1. S.-ué, egy tiiróezmcgyei földesúr nej országszerte hires volt, mert nemcsak kitűnően, d szerencsésen is kezelte a négylevelü bibliát link gavallérság lakott még azonfelül ebbeu az asszonv ban. Kgy ízben Kassáról Budapestre utazva többe vesztett, mint amennyi készpénz éppen nála voll Megmondta partnereinek, hogy még aznap megküldi I Es oukug.an, féltizenkettőre kopogott a J.-né ko inoiuája az illető ajtaján és elhozta a hiányzó péuzl A mai zsurokoa kártyázó osszouyok kozul i van akárhány, aki nagyobb összegben játszik és bál ran el lehet mondani, hagy a jelenlegi társadalmim legnagyobb romlása a turf és kártyaszenvedély. A nők játékszenvedélye különben osak nahm ujabb keletű, mert Angliában már II. Károlv ide jében szenvedélyesen kártyáztak a hölgyek s Lad