Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-06-27
XXXVI. évfolyam. Pápa, 1909. június 27. 26. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápá-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasa r n a ]>. Szerkesztőség és kiadóhivatal Qotdbaraj Gyula paptrkereakedéee, l-'ö-iér •_>! ik szám. Hirdetéseket egyozséu szerint lelvcsz. a kiadóhivatal. Szeri; •/•',: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért lel »lös laptiilajdonos: GOLDBERw GYULA. Klőflzetésck én hirdetési dijak a !an kiadóhivataléhoz küldendők. A lap áia: Sféas évre ti kor.. félévre 8 k.. negyedévre 3k Nyilt-tér soronként 40 fillér. BKTM szám ára Bonyodalmak. í Nem eladók a grófi házak. Itiisrliiiiiiiiu báré távirata. Mult heti vezércikkünkben nieeirtuk, bogy a Korvin-utca sarkán és a Fi'téren levő házakat a tulajdonosok, névszerint gról Esterházy Sándor, Pál és özv. gróf Esterházy Perencné .1 városnak közcélokra eladják, sói báró Buschmann Gothard a tulajdonosok ne-| vében Mészáron Károly polgármesterrel a vételárra nézve is megállapodott, amiből nem lehel mást következtetni, mint az adás-vétel befejezeti tényét. Erre vonatkozólag báró Buschmann Golhardtól <• hó *J4-éu lapunk szerkesztősége a következó teljes szövegű táviratol kapta: Goldberg Gyula urnák Pápa. \ A .Pápai Lapok- vasárnapi számában biz-\ tosan bent legyen, hogy a pápai hazak nincsenek, eladva. gárá Tjuschinann teljhatalmú jószágigazgató. Ez a távirat, mint érthető, meglepett bennünket, annál is inkább, mert 1 a bázvétell befejezettnek lekintet.uk. EzZel a visszavonással szemben, mini hiteles forrásból értesültünk, városunk polgármestere «' hó 2-i-én d. U. fél •» órakor meghívást nyert az éppen Pápán időző gróf Esterházy Sándorhoz, mint a szóban levő házak egyik tulajdonosahoz, aki Mészáros Károly polgármester előtl kijelentette, hogy a kii/.iis tulajdoni képezó házak kétharmad részét, vagyis az ö és gróf Esterh zy Páll illető örökrész! hajlandók a városnak közcélokra átengedni, sőt erre nézve kötelező nyilatkozatot is tett. E szerint csupán gróf Esterházy Fereiicné nem haj! r!'> az őt illető részt áruba bocsátani. Érthetetlen előtl ink, hogy az első megegyezés miért változott meg ily hirtelen, holott az alk'i mindhárom tulajdonos nevében történt Mi okozza a drágaságot? Egész terjedelmes tanulmányi lehetne irni erről a kVdésrö l tminthogy agrariapoKDa trnaa is, h.i nem kellene a fejtegetések láncolatai sziik keretbe szorítanunk. Fz a keret azonban mégsem szorul annyira össze, hogy egy-két oldalról hozzá ne nyúlhatna' k. Különösen', ha B napi sajtó gazda«á«"' rovatait vó»rig futjuk. A napilapok t: 1 tilt heti számai elég világosnak látszó és egyértelmű nyilatkozatai az idei termés kilátásokról általában szomorúak, holott a részletes ' r izdasági tudósítások nem egyöntetűek. Az egyik lapban például a mezőgazdasági helyzetről azt látjuk és olvassuk, hogy a miniszteri termékbecslés adatai egyenesen megdöbbenték s ha a hátralevő két héten nagyobb szabású javulás nem következik be, akkor ezt az esztendőt fájdalom, az ínségesek közé kell majd számítanunk. Szóval a hátralevő két héttől várják a javulást. De vájjon hozhat-e két röpke hét, a vetések két legutolsó hete olyan változást, mely az országol az Ínségtől 1. elszabadítsa ? Igaz hogy agabonanemiiekben, különösen élés idején. 14 nap igen sok változási idézhel elő, de a drágaság egyik legfontosabb oka éppen abban rejlik, hogy hazánkban, pár év óta, ez a két heti kedvező időjárás nem igen szokott ránk köszönteni. Mert ha kedvező volt is. csak a termelőknek volt az. a fogyasztókra nézve nem. mert az élelmiszerek ára mindazonáltal naprólnapra rohamosan emelkedett Viszont az is igaz, hogv a kapás növények (krumpli, kukorica, bab stb.) hozadéka is nagy befolyással kellene, hogy legyen a gabona-nemnek áremelkedése vagv csökkenésére, de sajuos, a csökkenést vagy semmiképpen, vagy osak igen kis arányban szoktuk manapság tapasztalni. Mert h 1 a ttpáeok !• : I adnak, természetszerűen a irabona-nemüek árának CSÖkkenui kellene, ha pedig rossz termés kínálkozik, akkor ez a gibonák áremelkedését idézi elő. lett légyen a gabona termés bő. közepes vagy silány. Tény. hogy az élelmiszerek árának emelkedése és csökkenésére a külföld gabonatermése is nagy befolyással van. Ha t külföld gabonái jól fizetnek, vagyis bő gabonaterméssel dicsekedhetik, következésképpen a hazai gabonák olcsóbbakká válnak, a külföldi tossz termés NOTA A PETRIK LÁNYRÓL Oa/dag I'etnk 1' .inna lánvnn nienvass/onxi fálvol, A turnék udvarai. an lakodalma* sátor. Vig nótázés. kurjongatás kihal lik a révig. — Ouzdag Pelrik l'anna lánya A iiicii\.i«»/iiiivi.,i..'..| já'ja A sátoron végig. Cigány mellett a sarokban írna lécenv vigud. Olyan azéle*. nagy a kedve. BlésjSS huzat tigat Szilaj táneot jár kezében poharának gyöngye, — Konilálljak. moaolyogaak, I 'e .1 halvány menyasszonynak Kn-aordiil a kuuinv . . . Ballá Miklós. -s^n árverés. Ilt.i Pogány Mihály — A .1* á |i a i I. a p e k" eredeti Urnij s, Leittier 11 r. a Krau-z es táras >ég főnöke leVeleket diktált. A levelek lm. l.eiieK. hol fenvegctodztek. Kellek aliol remény volt MTI, llOgy U adós |ós7.áutili>ól ti/etni li.g es fenveg.'d/.tck, allol sejteni lehetett, h.gv per télltt! nem fug fizetni a kliens. A többség 11/. illőid) említett fu; la hoz taito•ott, meri • liiri, mivel s Krauss, Leitoer és tána cég is kereskedett nem szerelik fizetni az emberek. A bor nem olyan, osial egyéb iiitelrc vásárolt tárgy, bogy kopik, romlik, da mégis esak megvan. Ha ké. rik az arat. inil lia lur agosan i«, de rá néz az eml>er. l>e a Isir! Ast a . agvonos emlier nem igen remleli a Krau-/. Leitner és Táraa eégtől, egyréest a/.ert, mert a vagyonos embernek rendesen van szóll..|e. másrészt meg a remiéit lior arat a/.oii uvoiuh.iii lieg is fizeti. Brtbató tehát, hogy Leitner ur által tollba mondott felszólítások miml kiatiastviselőknek mag más.ui es baraadrangu kc resm.irosok címére küldetlek ei. A levelek telve voltak n legkülönfélébb le•yrget.'íilzésekkel, ainenoKet olvasva, kétségtelenül I ijedtea saaladtak a kis ;..lusi veadégióeök a pén/es:i.">k 11 o/, hogy ilkflldjék n paagt » nagy badapeati cégnek, nmei. k. s/. elárveztatnJ as agéaa komámat. Padig Leitner innak es/ehe se jutott volna, hogv :i fenyegetéseit beváltsa Spit/ii völos szeplős ki'nivvelő, aki IS év dta körmölt aa irodában, de folyton téiim.lelaiii kesziilt, és hihetőleg ni.i. iijahhi 15 év miiltiín, még mindig ott ül, Bpita folyton nevetett • Laítnor ur haragos levelein. Tudta jól, hogv a pert annak módja szerint megindittal ;a a "eg ügyvedjével, de amikor az .áverés kituzésére kenil a sor, akkor megszállja a lelkét valami gyaogsaég (a agy uleig halasztja a kegyatlna rendenabályt, mig I végre elhatározza magái és kiadja az utasítástJ A rimaeeoasbati vasúti vendéglős Inasát kuldött .~>U koi-otmt a tartozásra. As árverést lel kell függeszteni. Ha Snittnekjd kedve van. akkor megkockáztat, egy a'.amn«/.i kérdést: — [gaaáa Leitner urnák olyan \á atiya van. Nein arveleltet senkit., pedig a Kitzl-eeg. a Strasser-eeg, meg a többiek mind ugv .iivereltcluek, UÍBtlia elvezetük telne benne. [gaaaVl nem értem, Leituer ur kérem . . . Laisas' ur ekkor, mint már huszonötször tette valahányszor Bpita beugratta, felpattan e- elmondja újra, meg :i ra, hogy miért nem irreleitet. — Ón nem ért engem, Spitz ur? — kezdi a kiiver kezeivel i legesen iiadonázva, — < (JI nem érti, hogy miért nem arveroltetek'.' Mondai barátom, tudja maga mi az árverés'.' Latolt maga mar árvere'ni '.' Nem'.' No lássa. Eu láttáin. Sjsikof az apámnál arvereltek, en láttam, mikor a/ apám az. árverés után gy s/ólt hozzám : Ne sirj fiain, uniós semmink és mindannak megmaradt. Vkkor nem értettem, ma értem. Látott mar maga árverelni oly iielyen, ahol sz'vesen megfizettek volna a tartozást, de :iem volt miből? Latolt mar maga ugy arvendtetni, hogy a s/igoru hitelez... inegs/ökik az árverésről és a végrehajtói elátkozza azt a percet, amikor végrehajtó lett'.' KII ósmertem egy végrehajtót, aki az árverés előtt par nappal elment az adósokhoz és figyelmeztette őket, hogy fizessenek valamit
