Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-06-13

XXXVT. évfolyam. Pápa, 1909. június 13. 24. szám. PÁPAI LAPOK Papa varos hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesülotnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v a • á r n • p. Szerkesztőség és kiadóhivatal Moldberg Ovula papirkeroskedése. Kő-tér iMik szám. Hirdetésekéi egvetség sserint felvesz a kiadóhivatal. Bserkeszt MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésén felel.

Ys laptulajdonos: GOLDBERG GYULA Klőfizetések éq hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara : egész évre l\! kor., félévre ö k., negyedévre I k; Nyilt-tér soronként 40 lillér. — Kgyos szám ára .'i(J tili Az ipari bíráskodás. Az ipartörvény uj tervezete az iparos ós alkalmazottja közötti munkaviszonynak birói védelmét is reform tárgyává teszi. A legutóbbi két évtized alatt az iparos és munkás közti viszonyban lényeges változás állott be, amely bírói védelmének ujabb szabályozását tozi elkerülhetetlenné. Erre való tekintettel a külföldi törvényhozások is sokat foglalkoznak ennek a védelemnek reforméival, de kevés törvényhozás vau, amely annak oly ki meri tó, az egész anyagot felölelő szabályozását tartalmazná, mint az uj ipartörvény tervezete. Az ipari munka ma kél irányban igényel védelmet: egyénileg és tömegesen. Ennek az utóbbinak utján a inunIcásosztály • saját gazdasági helyzetének javítását akarjTi kivivni. Ez a tömeges védelem azonban ma még esak kialakulóban van, a törvényhozások a munkaadó ó-> munkásosztály közötti nagy küzdelemnek behatásaalatt csak most tesznek kísérleteket szabályozása iránt. Az most a kérdés, hogy e két iráuvu védelem céljából minő legyen a bírósági szervezet és eljárás? A kérdés megoldásánál abból kell kiindulnunk, hogv a mai birói védelem, a múlt i<lőkhöz viszonyítva, a tökély igen magas fokán áll I igy az a kénles. hogy az igazi munka birói védelmére miért van szükség különös bírósági szervezetre és eljárásra? Ennek okai a következők: Az iparos és alkalmazottja közti munkaviszonyból eredő perben az ipari viszonyoknak oly nagy fokú ismerete szükséges, aminővel a jogász szakbírók rendesen nem birnak. Továbbá ezek az ügyek olyan gyors elbírálást igényelnek, aminőt a rendes bíróságok alig képesek nyújtani. Kz teszi szükségessé, hogy elbírálásuk az ipari osztályból vett bírákra bizassék. Minthogy azonban a munkaadó és munkásosztály közötti nagy gazdasági ellentétnél lógva elb.rálásuk csupán az előbbinek, vagy csupán az utóbbinak köréből vett bírákra nem bizható. mert ez a pártatlanságot nagy mértékben veszélyeztetné, az ujabb törvények elbírálásukra oly bíróságot szerveznek, amelyekben ez a két osztály egyenlő képviseletet nyer. Sőt most éppen arra fektetik a fősúlyt, hogy ez az egyenlő érdekképviselet az ipar bíróság szervezetében minél teljesebben legyen biztosítva. Erre törekszik a szervezet s. A mo.st fennálló ióuruiróságkúnk szervezetében ezek a szempontok még nincsenek teljesen ke resztül vive. Ma kétféle ipari biróságuuk van: az elsőfokú iparhatóság és az ipartestületek békélteti bizottságai. Az iparos és munkáselem csak az utóbbiakban nyer képviseletet. Ezek a bíróságok, de különösen a kezdetleges eljárás, amely szerint az ügyeket elintézik, már nem kielégítők, ennélfogva a tervezet az ipari bíróságokat egészen uj alapon szervezi. E szerint Blinden törvényszék mellett és ezenfelül belátás szerint nagyobb, forgalmú járásbíróságok mellett is lesznek ipari bíróságok. Ezek a bíróságok a törvényszék, illetve a járásbíróság egyik bírójának elnöklete alatt két iparos és két munkásból álló tanácsban fognak eljárni. Fölöttük másod és utolsó fokon a törvényszék, minden laikus elein ^kizárásával, fogja a joghatóságot gyakorolni. Az alapgondolat, amelyen az a szabályozás nyugszik, hogy t. i. az ipari bíróság vezetése szak-jogász kezébe leigyen letéve, kétségkívül tökéletesebb 'bírósági szervezet nem fogja kielégíteni az ipari bíráskodás legelemibb követelmenyeit: az olcsóságot és gyorsaságot. Ennek elérésére különösen arra lesz szükség, hogy az ipari bíróság tagjainak számát leszállítsuk és sokkal jobb ipari bíróságot szervezzünk, mint amennyit a tervezet hoz kilátásba. Sőt arra is kell módot nyújtani, hogy bizonyos (.'setékben az ipari bíróság vezetője a pert egyedül elbírálhassa. Az ipari munka egyéni bírói jogvé1 dehnet nagy mellékben befolyásolják a munkásmozgalmak. A munkásosztály ma már nem fektet nagy súlyt arra hog\ a munkás megkapja azt. a mi őt az izolátlan kötött szerződése alapján a munkaadóval szemben megilleti. A mi az ő lelki világát betölti, ez az, hogy a munkásosztály minden tagján gazdasági helyzete minél kedvezőbbé váljék. Kz pe>lig csak törvényes fellépéssel érhető el. a melynek legerősebb megnyilatkozása a sztrájk. Ez a tömeges fellépés előidézte az ellenhatást a munkaadók szervezkeÖRÖK VÁGY. Hogyha száll a isorebogár. Hogyha nyílik az orgona, Tudja IsSaa, rég elhagyott Kis falumba mi ranz oda. Mi ai, begy igy rugybontáskor Igy el log » vágy, a bánat. S színes álmok egyre uznek, Kedves otthon te utánad. Uégi dal zsong a szivemben, S minden dalnak vegs'. sora Mint harangszó, te • ,d eseng, Cserebogár, kék orgona. Minden álmom húzzátok stall, Minden dalom ti fjtéUk. s felkeresni mégse merlek . . . Hátha meg se ismernétek ! Hátha «reg SS ismernetek A hajdani rossz gyereket. S igy szólnátok kíváncsian | bus embervajj ki lehet t !' - elbújna én előlem Kankalio és piros mályva. S rsiesergő pinty, rigó madár Ijedezve toTSszállns. Talán jobb is itt maradnom, Ahol ninesen virág, lepke, A hullámzó nagy városban. Kitemetve, elfeledve. Talán jobb is elfeledni I lyvrmekkon álmainkat. Hiszen fáj az édes emlék, Mely a múltban visszarángat. kint zsibongás, fény, ragyogás, I 'o s szivem néma, kopár, Kg veletek, régi társak: Orgonalomh, csen bogár. Felskl Sándor. -tfl. lift'bereiül Bákeff, József. — A .Pápai I .i , eredeti tárcája — RoUonety 1 : van. a világjáró magyar mágnás még mindig ott állott a szálloda várótermében, holott ms! rég elolvashatta volna a neki kézbesített leveleket ; végre azonbau mégis megindult a szobája felé, hogy a klubehádhex felőltözkődjék. Csakhogy a klub-ebéd esakhaiuar kiment al estéből. Annak a bizonyns levélnek a tartalma minden más gondolatot kitavart as agyából. Barátjától, Bire'itől kapta, akit épp egy hónapja, hogy Kairóban elhagyott és ski most srról értesiti, hogy a Kiuslsy esslád is elutazott London felé, de valami 14 napra Parisban is megpihennek. — Igy hát a tengerpart ismét megüresedett, öregem s ha kedved tartja, must vissaajóhetsz megint — hangzott a baráti rálieszéló stózat. — Különben is bolondság volt megszökni ugy, miut ahogyan te tetted. Keress tel 14 nap múlva itt ezen a helyen s még mindig idejében foghatuuk hozzá a tervezett kóborlásunkhoz. Kohnnczy összeszorította a fogait s mikor a a liftbe szállt, a szeme is összeráncolódott. Tudta, hogy a Kiusley-esalád tagjai ezsel a rügtöucütt elutazással, eredeti tervüktől eltérve, iái tezkodásukat megrövidítették. S könnyű volt kitalálnia ennek az okát is. Asért jöttek basa hamarabb, hogy a láuyuk tervezett házasságát uiiuel gyorsabban lebonyolithussák. — Nekem pedig el kell raenekuluöiu, még mielőtt ók megérkeznének - határozta el magában a fiatal ember. — Minden további késedelem nélkül visszatérek Kairóba. Gondolatainak ilyen elfoglaltsága mellett alig vette észre, hogy egy hölgy telepedett !e melléje a liftnek egyik, homályban fekvő sarkába : de ennek a hölgynek a jelenléte sem adott a gondolatainak más irányt. Mikor a saját maga hat lábuyi magasságából letekintett rá, essk éppen akaiapját láthatta meg ; o maga nem ia ült le, hanem a már elfoglalt másik sarokban állva maradt; a liftkezelő gyerek becsapta