Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-03-01

fokozatokat ós igy a városi lakosság szempontjából annak gyakorlati alkalmazhatósága teljesen kizártnak mutatkozik. 2. A javaslat az együttes adózás elvét túlzásba viszi, midőn a megadóztatás alkalmazását nem szorítja a házastársakra. Ezáltal indokolatlan terhet ró épen a szegényebb munkálkodó osztályokra. 3- A jövedelemadó fokozatainak a megállapítása helytelen, amennyiben az adótótelek az alsó- és középfokozatokban rohamosan emelkednek, aminek következtében a jövedelemadó mindenkor jóval felette áll az osztrák jövedelemadónak, holott, ÍI hazai jüvedelemadó-teher az osztrák adóterhet, versenyképességünk megóvása céljából már csak azért sem haladhatja meg, mert az osztrák hozadéki adók és különösen az •osztrák kereseti adó terhe am agy is csekélyebb íi reform által tervezettnél. 4. A javaslatnak a bevallásra, az adókivetés és jogorvoslati eljárás egész menetére, különösen az adózók könyveinek megvizsgálására, a tanukra és szakértökre vonatkozó szabályai az adózó közönség indokolatlan zaklatását foglalják magukban. ö. A javaslat a humánus és szociális szempontokkal ellentétben, mereven elzárkózik attól, hogy a családi körülmények és rendkívüli csapások az adózásnál kellő figyelemben részesüljenek. (í. A jövedelemadó kontiugenlálásateljesen ellenkezik annak természetével és csakis a kincstár érdekeit védi. Nem gondoskodik arról, hogy az esetben, ha az adó eredménye a főösszeget meghaladja, a többlet az adóteher megfelelő leszállítására fordittassék, Másfelöl a kontingens tulinagas és a pótkivetés minden valószínűség szerint be fog következni, ami a jövedelemadó különben is magas terhét még tetemesen fokozza. A házbéradó kulcsa továbbra is tulmagas marad, ami fokozza a lakasdrágaságot és kizárja annak a lehetőségét, hogy a községek a házak jövedelmét saját háztartásaik céljára a szükséges mérvben igénybe vehessék. A városok erőteljesebb fejlődése érdekében elhagyandó azon megkülönböztetés, mely az ideiglenes adómentesség tartama tekintetében a még beépítetlen helyeken és a lebontott épület, helyén emelt épületek között terveztetik. Miután végül állami egyenes adóink reformja az adóteher igazságosabb elosztását csak ugy valósíthatja meg, ha az önkormányzati adózás rendszerét legalább részben az állami adózástól független, üónálló alapokra fekteti — múlhatatlanul szükségesnek tartja az értekezlet, hogy a tervezett állami adóreform az önkormányzati adózásra vonatkozó reformjavaslattal együttesen terjesztessék elő. Mindezekre való tekintettel kimondja az értekezlet, hogy a benyújtott adóreform-javaslatok jelen alakjukban sem ,a községi pénzügyek, sem az adózó közönség helyzete szempontjából el nem fogadható és hogy azok érdemleges tárgyalásuk előtt a megjelölt irányokban gyökeres átdolgozásra szorulnak. Elhatározza az értekezlet, hogy a szükségesnek elismert módosításokat részletesen indokolt, emlékiratban a kormúnj'koz, valamint a képviselőházhoz föl terjeszti. 7. Indokolatlan és igazságtalan tehertübbletet jelent a kereskedelem és ipar szempontjából az, liogy a kereseti, valamint, a jövedelemadó kivetése mindenkor az előző év tiszta nyeresége alapján történik és a korábbi évekből eredő veszteség levonása nincs megengedve. 8. A minimális tételek intézménye ezen adónem keretében fenn nem tartható és azoknak' a mai állapottal szemben bárminő emelése indokolatlan. 9. A jövedelemadó kivetésére alakított bizottságok, amelyekben a kereseti adó alá tartozó adózók esifk esekéJy mértékben vaunak képviselve, nem bízhatók meg a kereseti adó kivetésével és arra csak oly külön bizottságok lehetnek hivatva, amelyekben a tagok többsége a kereseti adó alá tartozó adóalanyok, elsősorban tehát a kereskedelem és ipar köréből vétetik. 10. A kereseti adó főösszegének megállapítása az átmenet 3 évére sem helyeselhető és különösen nem auuak u 28 millió koronában történt megállapítása. A városi lakosság helyzetén tehát a reform épen nem'fog könnyíteni, süt midőn egyfelől a földadó kulcsát leszállítja s a föld megadóztatását általában csökkenti, az eként előállt hiányt pedig részben más osztályok erösebb igénybe- ] nyugoti részén, a Marcal völgyének következő vétele utján kívánja fedezni, másfelöl pedig ai 7 községében van középbirtokos: koreseti és jövedelmi adókat lényegesen fokozza. | jj\ Görzsöny oly uj terheket ró az amúgy is aránytalanul ] megterhelt városi lakosságra, amely annak teherviselő képességét túlhaladja. 11. A községek s különösen a városok j Acsád • pénzügyi helyzetén a relormjavaslat, egyáltalá- „ bau nem segít. (Mihályháza Az előttünk lévő reform a föld és házadó- j nak még részleges átengedését, sem tervezi, csu- ,. pán az indokolás tartalmaz egy teljesen homályos ígéretet és annak a kilátásba helyezést, hogy Vinár a városok a bor- és husfogyasztási adó bizonyos Gergelyi százalékában fognak részesülni. Egy előző kor- „ niáuy alatt a bor és húsfogyasztása adó teljes át- j „ engedése vétetett tervbe.é,s ma, midőn a városok j " „ küzélelmezósének érdeke a husfogyasztási adó tel- I „ jes eltörlését teszi szükségessé, nem elégítheti ki [lvülsíivath Veszprém vármegye birtokviszonyai. VIII. Középbirtokok. III. A pápai járás IN. íi n A.-Görzsöny a városokat a bor- és husfogyasztási adóban való j meg sem határozott részesedés bizonytalan igé-i rése. ! Györily Antal 1Ü2 1 1.1 1. SZ. Id. G-yőril'y Lajos 123 n !7 •1 Farkasd}' Dániel 180 » ;> ;i Eetsuh Géza és neje 430 i) >i Csepeiy Lmfe 140 1! ii Csepely József 147 !) »> a Egressy Károly 1.40 !1 :i ÍV Hullán Ernöné 143 )) n -1 Nádasdy János ö 'ök 143 » ., !i Tiuia József 103 » Hz. Marie

h Géza öH3 ;i ,, „ lioila József 130 D JJ :i Kiss Sándor 2ö0 .. 11 Kiss József 18U )! :i n Kiss Mihály J25 ., ,, !1 Tóth István 138 i* !i )> Eniires Gyula és neje 012 ., :> Kemény Lajos és tsa 012 „ 11 •i Kovács Elek 193 „ .. Magnssy György 100 1) ,1 1! tuja legyen ... A perpetuum mobile eimén vagy I tizen megkörnyékeztek . . . Azt hiszem, sajtóhibákra is kértek már tőlem. A pápai gróf maga is kacagott ezen az ötleten.! - - Igen, adtam mindenfelé, mindenkinek, csak költőnek nem adtam semmit. Végigsimította magas, értelmes homlokát, aztán folytatta ! — Pedig szeretem a költészetet s a költőt is . . . Egyet személyesen ismertem Spanyolországban . . . Érdekes, szép fiu volt, tele rajongással és büszkeséggel . . . Verseket, remek madrigálokat irt ahhoz a donyához, a kinek én is udvaroltam. Megszerettem barátok lettünk, azok is maradtunk volua, ha nem lett volna olyan rettenetes hagymaszaga . . . Megkértem, hogy tartson némi mérsékletet ebben a szenvedélyben. Fel/brtyuut. — Szenyor, kiáltotta szikrázó szemekkel, a hagynia nekem kedvesebb, mint a nagy urak barátsága, édesebb, mint a szerelem, éltetőbb mint a babér! . . , Ott hagyott. Azóta nem láttam költőt. Nagyon lekötelez spektábilis/., ha egyet szerez . . . A bonorum direktor tisztelettel kotorászott a fíiletöve táján. — Már tudok is egyet, mondotta, Az illető költő nz ispán barátja. Epp a minap beszélte az ispán, hogy tizenhat disznótort ettek-ittak együtt végig minden szünet nélkül. Az ispán szerint a költő egymaga kilenc múzsa helyett evett-ivott. — Ez nem rossz referencia, jegyezte meg a papai gróf, az az igazi férfiú, a ki jól eszik-iszik. Az étvágy, ezt Franciaországban hallottam valakitől, a test lelkiismerete . . . Szeretem a lelkiismeretes embereket . . . Azzal biiesut íutett a bonorum direktornak. — Varon, a költőt . . . A bonorum direktor még aznap szólt az is pánnak a költő felöl. — Hol lehetne, megtalálni".' — Azt csak a kalendárium tudja megmondnui, mondotta az ispán. — A kalendárium V — Igen, magyarázta az ispán. Meg kell nézni, milyen névnap vau. Az én barátom, a költő, minden névnapot megül valahol, valakinél. Utána néztek a kalendáriumban. Xavér névnapja volt. Szerencsétlenségükre Xavér nevii ismerőse egyiküknek se*i volt. Az ispán iv fejét vakarta. — Akkor bajos lesz előkeriteni, mert az a poéta képes az erdélyi részekbe lekalaudozni valami istenhátamegi Xavérhoz névnapot köszönteni. Az ispán jól sejtett. A költő nem volt megtalálható, pedig szorgalmasan küldtek utána mindenfelé stafétákat. De a staféták üres kézzel jöttek vissza. A pápai gróf nap-nap után tudakolta a bonorum direktornál, hogy hol a költő, a bonorum direktor az ispánt vallatta, az ispán pedig az Írnokot nyakgatta a költő miatt. Az írnok néhány hét múlva megunta a uyakgatást. Minthogy az apja csendbiztos volt, lóra pattant és szépen búza nyargalt. Otthon igy adta elő a dolgot édes apjának: — Apám uram, a kegyelmes uruak valami nagy számadása van azzal a poétával, akit apám uram is ismer. Ne sajnálja a fáradtságot, kerítse elő akárhonnan azt a naplopót. — Meglesz, bólintott a csendbiztos, ki még aznap lóra ültetett három megyei paudurt azzal a szigorú utasitással, hogy élre vagy halva, de mindeneseire megkötözve hozzák eléje a küllőt. Hogy mennyi ideig üldözték a lovas pandúrok a dalnokot, arról nincs közelebbi értesülésein. Eg)' szép napon Coak oda állították a csendbiztos elé, szabályszerűen megvasalva, tndnillik a jobbkezét a bailábahoz. A csendbiztos rögtön átizeut fiának, az Írnoknak, hogy megkerült a költő, behozták a pandnrok, mit tegyen vele? Az írnok viss/.aizeui, hogy a kegyelmes ur tegnap vadászni ment, vis.szaerke/.téig mindenesetre tartsa fogva a poétát. 6 Ugy is történt. A gyanútlan versirút szépen" becsukták egy aránylag elég szűk, elég barátságtalan, elég odvas lyukba. líetienetesen lamentált. A pogány isteneket és a keresztény szenteket sorra uiegidéztetni kívánta abból a célból, hogy ártatlanságát igazoljak. Esküdött, hogy a versmértéken kívül soha szabály, rendelet és törvény ellen nem vétett. Persze, nein sokat használt. A csendbiztos türelemre iutette. Bölcsen odaszólt: Nem ér az óbégatáa semmit, öcsém. Majd kiderül az igazság, ha akar. Később aztán megmondta a delikvensnek, hogy a pápai grófnak, a kegyelmes uruak van valami nagy számadása vele. Majd kitudódik, hogy mi. E fölött aztán volt mit gondolkozni a rab költőnek ... A pápai gróf és ő . . . hogy kerülnek össze? Hisz ő a grófot osak messziről lóháton látta. Honnan tudja az az előkelő főúr, hogy ö egyáltalában létezik? Hiába erőltette Gézét, emlékét, ezekre a rejtélyes, fenyegető kérdésekre .választ nem tudott adni . . , Azaz mégis . . . Egyik nyugtalanabb éjszakán, mikor az agysejtek energikusabban, lázasabban működlek, a költő homlokát sűrű verej-