Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-03-01
t1908. március 1. Pi'qiai Lapok Ráfly Mihály Sarlay Gyula 568 362 A Gerencétöl északra 4 községben, n. m. 3 Yaszar 164 k. h. sz. 131 ein Vanyola TJgod n » ÍJ a !) I) Horváth Antal ,, Hofiuer J<J dr. és t.sa „ Kolozsváry L. és tsa. 400 Lovászpatona Pülüskey István 126 Mihályi Sándor 693 Szabadhegyi Kálmán 34'.) Gindele. Géza 319 Máday Yidornó 505 A Gerencétöl délre: Sandl Adolf 152 k. h. sz. Homokbödöge Berzsenyi Karolin 426 k. h sz. I. „ Ihász Sándor ,124 „ „ „ ,, A többi 9 község a járás közép és déli részén, a Tapolca, Bittva és Hajagos völgyeiben: Pápa Köri Fuksz K.utód. BOl k. h. sz. v.' ,, Körmendy örökösök 242 k. h. sz. j Perlaky Géza „ Sztankovánszky Imre „ Zárka Déne.sné Borsosgyör Szí László Dereske Cseresznyés örökösök Nemesszalók Szakonyi Miklós örök 364 „ Szalóky R. Zsigmond 233 Párszalók Szauer Sámuel Kéttornyulak Köszeghy István Kvassay István Stern IgnácStraub Mátyás Koller Kálmán E szerint 22 község határában 13 771 k. holdon találunk középbirtokost; minél fogva egy határban 625 k. h. a* átlagoj középbirtok. Egy-egy birtokosra 2S1 k. h. esik átlagban; ennél többje van 17-nek i878ő k. h i; ke306 121 231 445 601 281 Dáka Knp jákó 106 112 216 1.06 267 106 127 991 648 194 562 a n I) 1! n ••' ••i n :i n » n !) )! J) !) ••' :i i) n •' !l 11 !) 71 SZ.1 A Sód völgyében és pedig északi oldalán, a- Sód forrás vidékén: j Szenfcgálon van Nyirö Jánosnak 103 k. h. sz. „ Kosenberg Gyula 176 „ „ Ugyancsak a Séd északi oldalán, de már lejtösebb vidéken, vagy ép lapályon; Üskii Békeffy György 369 k. h. sz ós 1. Várpalota Volff testvérek 753 k. h. sz. és r. Berhida Bezerédy Iván „ Csete Antal „ Lakat Mihály „ Weisz Sámuel A Séd déli oldalán : Papke.szi Bezerédy Viktor Szentistván Mező Gyula Liter Hirscbfeld testvérek 445 „ Zsonior János 106 „ Mester József 1.11 Lejjebb, a Balaton felé : " j Sz.-Szabadja Bauer Károly 219 k. h. sz „ Perlaky József 103 „ „ „ „ Pöschl Károlyné 597 Vámos Kovács Gábor 321 Az Eger patak völgyében: Tótvázsony Altstiidtcr Ignác 648 Fodor Pál 174 Nagyvázsony Csekö Imre 590 „ ., „ „ Találunk tehát a 11 községben L567 k. h. középbirtokot, miből egy község határára átlag 597 k. h. esik. Ez az ingatlan pedig 20 közópbirtokos tulajdona; minélfogva egy birtokosra átlag 328 k. h esik; ennél többje vau 8 birtokosnak (4315 k. h.i, kevesebbje 12-nek (2252 k. h.; Mivelési ágak szerint tiszta szántó 3636 k. » a n n íj n •1 !) rt n ••' 11 1> !' » !1 M (1 helyzetet teremtett, mert feloszlott egy főuri nagybirtok i.3 határban m. e. 4000 k. h.) melyből amellett, hogy kisgazdáknak is jutott vagy 700 k. h., alakult 2 középbirtok, egyik Olaszfaluban 835 k. h., a másik Oszlopon 932 k. h.; nagybirtokosnak pedig Hilbert Ferenc lépett Borzaváron György gróf helyére 1627 k. holdon. Ez adatokat ezentúl már igy vesszük figyelembe. Rátérve a zirci járás középbirtokosaira, a Bakonyér völgyében, a járás északi részén találunk középbirtokot a következő 4 községben. Teleki er rd Bársonyos Bánk h. 14 birtoktestben; állag nagyobb területek Kvesztergár Áuvos Tivadar örök. 7' Hunkár Dezső 270 k. h. SZ. Hunkár Dénes 208 M TI :i Bittó fika 316 )! n Potyoudi Teréz örök. 156 1) íi Stcbenits László 127 )) •1 íi Bezerédy Lajos 103 )) •1 j) Jékey és tsa. 283 » n >> özv. Hunkár Dezsöné 656 n Bezerédy Lajos 382 M '! » >J .* 268 )? 1] n Molnár Isrváu 226 1) M •i Reicheníeld József 136 1 ) n Haue. Tamás 546 ') tt Hauer Tamás 189 )> !J íi Csesznek A Gaja völgyében, a járás keleti ós déli részén a következő 7 községben: Csatka Gsornyo Szápár J ásd Dudar Major István Békeffy Károly Spitzer Simon Stiuner József Stiuner Soma Várady Lipót Blum Hermán vaunak egyéb művelés alatt: szántó és erdő 3 vesebbje 32-nek, (4986 k. Inj Az egészből 12482 bil . toküU 1535 k . h.; tisztán erdő 174 k. h.; k. h. üszta szántó; 1289 k. h. pedig szántó és| szAufcó és legelő m sssAlítú ^ H rófc 753 h , h . vet, vagy legelő. _ ^ ! Naucs közópbirtokos a iárás 24 községében. Mivel pedig az egész javas területe, Papa] városát is beleszámítva, 152 955 k. h., ennek 9%-je van középbirtokos kézen Nincs közópbirtokos a járás 29 községében. IV. A. veszprémi járásban Még kevésbbé birta a gazdasági versenyt a közópbirtokos, mint a síkságon, mivel a járás jobbára sziklás, erdős; nem is akadunk középbirtokosra, mindössze 1J. községben; egyebütt kipusztult. Mivel pedig a járás területű 167.222 k. h., ennek nem egészen 4?»-ja (3.92) csak a középbirtok. A bomlási proeessus szemmel látható; csak idő kérdése, minkor tűnik el a közgazdasági életből ez a -\tb is. V. A zirci járás: Pusztulását mutatja szintén a küzépbirtokosoknak, bár gr. Esterházy Györgynek az V. számban érintett birtokeladása némileg kedvezőbb 530 k. h. e. 360 „ ,, sz. oiq 174 „ „ „ 169 „ „ „ 486 „ ,. ,, 220 702 862 533 853 ii 'i ii " ii i« ti *i Ányos Lászlóné ,, Ányos Sándor örök. Olaszfalu Szávoszt Richárd A 11 község határában tehát 8950 k. h. a középbirtok, miből egy községre átlag 81.4 k. h. esik. A birtokosok száma pedig (Bezerédy Lajosnak 2 helyen van birtoka; Hunkár Dezső ós „özv. Hunkár Dezsöné" 1 ' egy birtokosnak véve; 22, minélfogva egyre-cgyre 406 k. h. esik átlagban; ennél többje van U birtokosnak (61731c h ) kevesebbje 13-nak >2777 k. h.) Mivel pedig _a járás területe 142999 k. h. ték lepte cl. Eszébe jutott, egyik költeménye, melyet „Kis királyok" címmel irt. Ebben a költeményben merész kifejezésekben és rejtett vonatkozásokban a föld hatalmasai, a nagy urak önkényét támadta, ostorozta . . . Ezt tartotta legsikerültebb iukotásiínak, magányos setái alkalmával sokszor szavalta a merész, patetikus kijelentéseket . . . Most is minden szó a fülébe csengett . . . Bizonyosra vette, hogy ezek miatt, akarják felelősségre vonni Halálra rémült, fogai változó tempóban vacoglak a csöndes nyári éjszakában, a szűk megyei börtönben. Angelusz páter nem jegyezte fel a költő nevét, dc én kétségtelennek tartom, hogy igazi költő volt: merész, mikor ábrándot szó'; büszke, ha sikert hit; gyáva, kishitű, hu veszély fenyegeti. Azonkívül pedig naiv a — pszikopatoldgtáig . . . Csak igazi költő lehet, annyira naiv, hogy elhitesse maga", il, hogy az ö versét a íold hatalmasai olvt^- . figyelik és inkriminálják. Nem tudta a boldoRtv-an, hogy a nagy urak iukább maguk írnak verset, semhogy a másokét elolvassak. Kelletlenül, kinosau hánykódott a szűk nyo8zol)fúi, a kömény dcrekaljon. Fanta'ziaja megteli rémhítason . Erre volt némi alap. Abban az időben a papai ^IÓT rengeteg uradalmaiban az uriazék elnöke volt . . . Pallos joggjfí! Ez hagyján, dc dcresjoggal ... A deresen pedig magától Akhilesziől sem kérdezik, hol sebezhető, hol nem. Gonosz, komor napok virradtak a „Kis kinílyok" szerzőjére. A félelem haloványra festette arcát s étvágy is veszedelmesen megcsappant. De a múzsa nem hagyta cHcrben avatottját. Az itt szereplő múzsa nem viselt leomló görög tunika't. Okos, esinof mag;.: Vft'ny volt, a várnagy szépséges leánya, névszerint J ártns Juliska. A szép szőke leány, miután szerelemre lobbant a költő' iránt, nem tollászkodott, nem sóhajtozott, hanem kulcsot kerített és megszöktette imadóját. Tetejébe még azt is megtette a kis ármányos, hogy tévútra vezette a pandúrokat, kik egy álló hétig keservesen, holtragyötörten hajszolták a hamis csapáson a szökevényt, természetesen eredmény nélkül. A pápai gróf csak akkor értesült a fatális tévedésről, mikor a költő már szökésben volt. Lehordta a bonorum direktort, a bonorum direktor lehordta a tiszttartót, a tiszttartó a kasznárt, a kasznár az ispánt, az ispán az írnokot s ezzel a dolog vég- és jogerősen elintézést nyert. A pápai gróf néhány hét múlva Angliába utazott, honnan csak másfél év ntán került haza. Figyelmesen meghallgatta a bonorum-dírektor jelentését a haza és a birtokok állásáról, aztán felvetette a kérdést: — Ha't mi lett abból a poétából, ki ok nélkül szenvedett börtönt ? A bonorum direktor mosolyogva referált: — Kutyabaja, kegyelmes uram, sőt inkább nagyon is jő a sora, vó'legénysorbau áll, a menyaszszonya ugytnesak takaros leány, a Pártos várnagy leánya. — Nohát, mondotta a gróf, ennél a inenyegzőnél én leszek a násznagy. A menyasszony násznagya. Az öreg Pártos amúgy is mindig hű embere volt családunknak . . . Befogatott, a vármegye hazahoz hajtatott és beszólt a várnagyhoz, ki alig tudott a lábán megállani a fölött való örömében, hogy a gróf ő kegyelmessége násznagyul kimílkozik a leányának. Juliska, a menyasszony is mélyen megilletődött a nagy megtiszteltetéstől. Büszkén dobogott a szive s illő reverenciával köszönte a grófnak a kegyes leereszkedést: — Gondolni se mertem volna, hogy eszébe jutunk a kegyelmes urnák. A kegyelmes ur megsimogatta a szép leány piruló arcát s igen kedvesen szólott: — Örvendek, hogy hites tanuja lehetek a szép szerelmi frigynek. Hát mondja csak, szép kis húgom, mivel hódította meg magát az a költő? —• A verseivel. — Szépek? — Nekem szépek. Bátorságot kapott és igy folytatta: — Ha megengedi a kegyelmes nr. néhányat megmutatok. — Lássuk. A gróf beletekintett a versekbe és zsebrotette — Majd otthou elolvasom. Aztán ha a vőlegény előkerül, küldje át a kastélyba néhány szóra. A meuyasszouy nagy örömmel ujságolta az érkező vó'lcgéuyuek a ritka szerencsét: — Itt volt a gróf ur o kegyelmessége, olvasta a verseidet, beszélni akar veled mindenáron. Siess a kastei; I";. — Soha! mondotta a költő, miközben láthatóan megtántorodott. Aztán mohón tudakolta: — Hol vannak azok a versek ? — A gróf urnái. — Akkor végem van! — Micsoda ? — Sémiid . . . megyek . . . Néhány perc. múlva ott. állott x pápai gróf előtt. Volt valami az arcán a mindenre elszáut mártírnak borús kifejezéséből. A pápai gróf mosolyogva fogadta.
