Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-12-25

Németesitő törekvések a Bakonyban. Magyarosítani mindenhol a legerélyesebben! ez az, a mit manapság vár a hatóság és a társadalom az erre hivatott, tényezőktől. A távolból tekintve szinte könnyűnek látszik s van ember, a ki szóval és Írással rettenthetetlenül magyarosit — magyar nyelvű vidéken, — s lesajnálja, megveti „a hazafiatlan érzelmű" — mert — németül prédikáló papot, nemeiül éneklő kántort. De maga az egész társadalom felfogása olyan, hogy idegenkedéssel tekintenek az«m papra vagy kántorra, a ki nem szakit rögtön községe németajkú hagyományaival. Egyelőre nem beszélek tanítóról, habár az utóbbi helyzete annyival jobb. hogy magyarnyelvű tanítása védelmére törvényre hivatkozhatik, de mint látni fogjuk az ö helyzete sem valami rózsás. Még rosszabb a pap-é vagy kántor-e, kinek a németajkú községekben nemcsak teendőit, hau ein a hivatalos teendőkben a német nyelvet előírja a sok tekintetben elavult s a mai viszonyoknak semmikénpe)'. meg uem felelő 170U-ad években készült egyházi látugás H a magvarositásért való buzgalmában teljesen kivan szolgáltatva a németajkú lakosság joindu-! laténak, melyet azonban a Bakony ismerős, nya- I kas. bizalmatlan németajkú lakosságánál ezen j tekintetben csak ritkán vagy sehogyan sem fog! tapasztalni. Ha még ehhez hozzájárul egy alattomos bujtogató aknamunkája, ki amellett, hogy kedves dolgot cselekszik a nép szemében, mivel a németesítésről, tehát .szivük — vágyuk .szerinti dologról szól hozzájuk, annyival is előnyben van, hogy a mindenütt tisztelt uniformist viseli. ^De kár raja! Szedő.) Azt hiszem mindenki emlékszik Schmidt katonai állatorvos nyári üzelineire. A kik az általa járt községekben laknak tudják csak azt, hogy „működését" mhyeu „siker" j koronázza, melytől most másoknak fáj a feje. Eredményes működéséről tapasztalatot szereztem templomban és iskolában. Igaz, a nép tagadja, hogy a némelesifö apostol hatása alatt állott volna vagy moft is annak hatása alatt, állana és | cselekedne; de egyrészt, védelmezik, inert nies-! siasként tisztelik, másrészt igaza is van néhánynak inikur azt mondja, hogy nem is látta, nem is beszélt vele. de látták és beszéltek vek; a többiek, látták és beszéltek vele a szomszéd községbeliek. a mi eleget mond, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a Bakony egymáshoz közelebb fekvő németajkú községei ugy összetartanak, s annyira együttműködnek, mint akármilyen rendes szerkezetű köztársaság. Azt mondhatná valaki, hol itt a hatóság? Ne hibáztassuk azt a szegény hatóságot, kinek éppen itt talán terhesebb a helyzete mint a papnak, vagy kántornak. Először távol esnek e*eu vidékekről a hatóságnak közegei, fejei, kik akárhányszor nem is kapnak ezen dolgokról értesítést, s ha kapnának i.s utólagos vizsgálat ugy sem használna semmit. Semmi és ismét semmi, ez lenne a hivatalos ténykedés eredménye. Mert ja kik köztük éluek még azok előtt is titok a vetés, szemzés ideje, módja csak a gyümölcsöt, az eredményt látják s olykor keserűen tapasztalják. Tudják azt a magyarosítás harcosai, hogy alattomos bujtogatót, néniét zugiskolaforma intézmény s több efféle mérgesiti el az amúgy is rossz helyzetet, de aztán többet semmit meg nem tudnak, mert a nép között történt beszédeket, a bujtogatok neveit jobban rejtegeti a nép, mint a Dalai-Láma orsz'igát. A. hivatalos vizsgálat alkalmával a nép eltagadná szive érzelmét, sőt megtörténhetnék azon furcsaság, hogy még nagy magyarnak vallatni magát s az ország statisztikai adatai egy hamis adattal megszaporodnának. Három egymáshoz közel eső községet hozok fel például, melybei mindnnki láthatja) Schmidt népe „harmonikus működését.'

1 Az el-ö községben íB.-K.j még az ősz folyamán nag\ zaklatás után a biró hiv össze népgyűlést a korcsmába minden engedély nélkül, s j ott határozatta akarják emelni li a plébános ezentúl ne gyóntassa a gyermekeket, magyar nyelven, s mivel a gyermekek, hogy valamit el ne felejtselek ezen vallási gyakorlatuknál, jegyzeteket szoktak készíteni, azért 2i buiit assék a.z iskolában első sorban német irás és ol \ ásás és bb az iskolai vallástanítás legyen teljesen németnyelvű. JUzen zugnépgyülé.si: a faluban kőrútjukban vélellimül megjelenő csendörörjárat, illetékes helyről értesítve, oszlatta fel, s akadályozott meg egy izgalmas népgyűlést, melyen tehát protestálni tiltanak a magyar nyelv használata ellen, templomban és iskolában, mely gyűlés ha sikerül kiszámíthatatlan következményei lehettek volna, mert ki tudja, mit nem tesz az amúgy is felizgatott nép, ha mint egy — ember kel fel egymást biztatva, egymást még jobban izgatva. A széles bajuszú Deák András, a gázgyári tüzes leketeségtől barnára sütött arcú magyar meséli: — Megölték. Meg. Levélben írták Csombának. Beregböl. Aztán, mint aki nagyon érdekes dologba kezd, köhintett egyet és mesélt; azon szomorú karácsony este, amikor a Megváltó" megszületett, 1908 évvel ezelőtt: — Ahogy menne hazafelé, gyalog bandukolt az országúton a faluba. Útközben betért a korcsinároshoz. Egy ital hazai borra. Savanykás, meleg beregi borra. Hegen itta már. Aztáu, hogy iszik, megkérdi a korcsmárost. — Nem ismer, Péter bácsi V — Nem éu, öcsém ! — Balázs Pista volnék, Amerikából. — Az ám, la. No, uem ösmertelek volna meg. Kis suhanc voltál még akkor, most meglett ember vagy. No de ilyet!'— Hát örült neki . . • Biztogatta, hogy megörül majd apja, anyja. — Hát még ha meglátják, mit hozok! Azt írja a levél, kihúzta, megmutatta a zacskóban a sok pénzt. A mellénye alatt hoidta. — Bizon megörülnek. Az asszonynak megeredtek a könnyei, a többi tátott szájjal hallgatta. — Mondta még a korcsmárosnak, h«gy most haza megy az öregekhez, beállit, ha nem ismerik meg, hát szállást kér. Nem mondja meg, hogy öaj fiuk. csak majd aztáu. Hogy hadd örüljenek. Majd meglepi őket. Hát úgyis volt. Hazament békesség-j ben. Ezt már az apja mesélte a csendőröknek. Ugy van írva. Beállított, hogy szegény utas, födél kel-| lene éjszakára. Megfizet érte. Vacsorát is adnának. Megfizet azért is. Csak vágjanak csirkét, hozzanak bort. EzÜ6t forintul adott borra. Aztán vacsora közben mesélte, hogy ő Németországból jön, ott dolgozott tiz évig. Most megy haza. — Nekünk is van egy ilyenfajta fiunk Amerikában. Azt irta, pár hdnap uudva hazajön. — Keresett-e annyi pénzt, mint én'.

1 — Nem irta, hogy keresett volna. Küldött itt-ott valamicskét. — Hát éu bizony kerestem. Itt vau a! Kihúzta a zacskót, kiszedte belőle a bankókat, magyar százasokat, rengeteg sokat. A magyaroknak éhesen villant össze a Bzemük. Az asszony izgatottan s:'ólt közbe: — Nem. is szabadt igy kisérteni szegény embereket. Azok még nem láttak ennyi pénzt. Hisz elvakul tőle a jobbmődu is. — Az lehet, hogy azok is elvakultak. Hát meg Í8 vallották. Sirlak is keservesen. Gyilkos dolog az a pénz, meg a szegénység, még akkor is, ha! a mienk. J — Csak a rossz embereknél gyilkos. — Hát akár hogy is. van, itt ez volt, hogy az öreg ember kiment, megint hozott italt neki. Aztán egy nagy késsel hátbaszurLa a fiiát. Az öreg Balázs. Segitett neki az öreg asszony is. Mikor lerogyott, mondta ő nekik szegény, hogy ő a fiuk, hogy csak megakarta őket lepni. De már késő volt. Meghalt. Betették a kamarába éssirtak. Nem tudtak egyebet csinálni, csak sirui. , — Jött aztán reggel a korcsmáros. Hát hol A másik községben (IV) vesződik a tanitó az, apró németajkú csemetékkel, hogy megtanítsa . őket a szép gömbölyű magyar betűkre, még'is tanulják szépen, de mihelyt hazaérnék következik a rontás. Másnap már a gömbölyű i,- u,-11-, m-ek helyett hegyes német betűket ír a kis sváb gyerek s okul azt hozza fel: ,,di' Mujda hot g" zogt zou iz' guit!" Tehát a mit épít a tanitó, — leroutjja a szülő. A világ minden kincséért nem vesznek gyermekeiknek magyar könyveket s ha az illetékes közegek meghozatva azokat átadják a gyermekeknek, a szülök nem fogadják el, nem fizetik ki s ha gyermekeik ismételten hazahozzák a tanitó parancsa folytán megverik gyermekeiket s utóbb ezek sírva könyörögnek, hogy ne kelljen elvinuiök a magyar könyveket, mert már nem bírják a szülői szeretet nagyon érezhető megnyilatkozásait. De tovább mentek, kényszeríteni akarták a kántortanítót a magyarnyelvű iskolai tanitás visszafejlesztésére s ö a nép zaklatását megunva az iskolaszék elé utasította őket kérelmükkel. Az iskolaszéki elnök féltve az iskola fenntartására járó államsegélyt, gyűlést ezen tárgyban nem is tartott, nehogy németesitő hajlamaik jegyzőkönyvbe vétele által anyagi kárt szenvedjen az iskolát, fenntartó hitközség. Harag, gyűlölség származott belőle, nem használt semmi jó szó, semmi magyarázat. Most csend uralkodik kínosan bágyasztó vihar előtti csend. A. harmadik községről (Sz.) mert ebben adta talán legérettebb gyümölcsét Schmidt termése, mivel talán sok is volna egyszerre a keserübölj majd a következő.számok—egyikében. —m CS A kW OK Bodoi ÜEZeuteo. Trtn: Patayné Farkas Gizi. — Mar hogyne faggatnálak, mikor nem tudok belülied szói facsarni. Olyan az ábrázatod, mintha eitimnba haraptál volna. Bizony Isten nem látszik meg rajtad,

4 hogy te vagy az a szerencsés fickó, aki megnyerte a százezer koronás főnyereményt. A föntebbi szavakat Bareza Dani intézte a bátyjához, aki konok hallgatásba merült s ásítozott osuuyau, olyan csúnyán, ahogy csak a férfiak tudnak, mikor egyedül érzik magukat. — Eh, hagyd el — .egyiutett a kezével s unottan hordta körül tekintetét az ujonnn berendezett, pompás garzon lakáson. a fiuk? Az amerikai'.' Volt-e nagy őröm? Az asszony, a sirószemü Vargáué, a könnyei közt susogta : — Volt, volt. Nagy öröm volt. Szegény Balázs István. Ezért dolgozott, — Becsukták őket. A karácsonyfán a gyertyák szomorúan pislogtak, künn meg az éjszakát még sötétebbé, még szomorúbbá tette a beleszövődő füst, köd korom . . Az uralkodóház sírboltja. -- Históriai — Revue — a bétísi kamiczinusok által gyűjtött adatok nyoműu irta : Kemény Béla. A sok látnivaló között, amit az osztrák császárváros a kíváncsi szemeknek nyújt, kétségtelenül egyike a legérdekesebbeknek az a történeti nevezetességű hely, mely az uralkodó család elhunyt tagjainak örök nyugvó helyéül szolgál, — a sírbolt, mely a kapucinusok temploma és kolostora alatt terül el magas boltiveivel és melyben ez ideig összesen D32 tetein pihen. Az uralkodóház esala'di sírboltjának őrei a kapucinus barátok. A kapucinus barátokat II. Miksa császár fia Mátyás még főherceg korában telepitette le Bécsbe lüOO.-ban és neje, Ferdinánd tiroli főherceg leánya, Anna 1017-ben elhatározta, hogy számukra a belvárosban, a kolostor mai helyén, templomot ós kolostort épít és abban családi sírboltot létesít. A kolostor alapköve l(322-ben lett letéve II. Ferdinánd uralkodása alatt és építése tiz észten-