Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-09-13

XXXV. évfolya •m. Pápa, 1908. szeptember 13. 07 a 1 . szam, PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápá-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik, minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedéso, Fő-tér 23-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Főmunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A. szerkesztésért felelős laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. ISlőDzetósok és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egúsz évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 30 fill A népkonyháról. Egy ízben már megemlékeztünk arról, hogy a városi hatóság egy népkonyha felállításával foglalkozik, mely esetben a hetisegélyezettek a most élvezett segélyek helyett a népkonyhában élelmezést nyernének. Hogy pedig a hatóság egy ily népkonyháról teljesen tájékozva legyen, az ügy tanulmányozására Osoknyay Károly főjegyzőt küldötte ki, aki e hó 7-én megtekintette a győri népkonyhát s az ott észleltekről a legapróbb részletekre is kiterjeszkedő beadványban számol be, amelyet az ügy nagy fontosságára való tekintettel, az alábbiakban ismertei link: „üyőr szabr kir. városban jelenleg 2 népkonyha vau az egyik már több ürint 20 éve, a másik pedig 1907. uov. hótól kezdve áü fenn. Mind a két népkonyha szép nyereséggel záródik, a mi lehetővé teszi a népkonyhák szaporítását és fejlesztését. A népkonyhák azonban nem a közellálásra szoruló szegények számára állíttattak fel, hanem több gyár központján, hogy a munkásoknak lehetővé váljék az olcsó és egészséges étkezés s ne kelljen a város különböző távoli pontjain lakó munkások után az élelmet szállítani, a mi a munkás népnek lekötését vonná maga után. A népkonyha rendszerrel a munkás család munka képes tagjainak munka ereje kihasználható, a család jólétének biztosítására fordítható. A közellátásra szoruló szegények segélyezésére azonbau a népkonyha nem alkalmas, részint azért, mert a szegények jó része nem képes gyengeségénél fogva a népkonyhára járni azok távolsága miatt, vagy ha el is tudna menni, uem veszi igénybe, mert legtöbbjének egyes jótékony házak nyújtanak élelmezést. Mutatja ezt Győr város példája, hol mintegy 5w0 szegény van, kik közül népkonyhai élelmezést csak 26 vesz vannak sorozva, a III-ik osztályban kapnak havonként 4 K 80 f-t, a II. oszt.-bau 6 K. 40 f-t, az I. oszt.-ba S K-t. Ha meggondoljuk, hogy az I. oszt. segélyezettek csak kis töredékét képezik a többi segélyezetteknek, ugy a népkonyhái élelmezés sokkal többe kerülne, mint a mai segélyezés, mert ugy a III-ik mint a Il-ik oszt. segélyezettek dijára nagyobb összeget rá kellene fizetni az I. oszt. heti segélyezettek pedig, kik majdnem mind elgyengült öregek, azok nein volnának képesek igénybe venni a segélyezést részben azért, mert gyómorszerveik az erősebb, nehezebb ételeket nem bírják, részben pedig azért, mert nem tudnának a né

pkonyhára eljárni. A szegényügy intensivebb kezelése igénybe. A többi pénzbeli, ruházati és szempontjából Győr városa 117 szegény lakbér segélybe részesül. A népkonyhái! segélyezés a célnak már azért sem felel meg, mert sok a szegények között kerületre van osztva, melynek élén egyegy szegény atya áll, mindegyik szegéiry atya kezelése alatt vau 4-5 szegény az izr. vallású, kik vallásuk ellenére js ha valami változás áll be a szegény nem szoríthatók a segélynek ezen mód-'élet viszonyaiban, ugy a szegény atya jára. javaslatot tesz a tanácsnak, a segélyezés A népkonyhára utalt szegény ok élei- módjára és mérvére, mezési segélye fejenként és havonként A segélyek Győr városában igen 7 K 80 f-re rug. elasztikusok. Nálunk a- segélyezetlek 3 osztályba{ Vannak olyan szegények, kik haT

mm WT | r Ü n o cl e s. El-eltünődöm magányos órán, Hogy az életen tut vájj' mi leltet, Kell-e majd ott is küzdeni, mint itt S látok-e szenvedő embereket? Lesz-e büntetve majd a gonoszság, Msly ma a földon tiszta dolog, Mert koronás fők s egj'szerü népek Ebben az egyben mind rokonok. Egj'iket éri érte dicsőség Hogy ezereknek a vére kifolyt. Másikat börtön és a bitófa, Mert a dicsértnek a gyilkosa volt. Eletet hogyha Isten adott csak, Ember elvenni mért jogosult? Mért van az egyik megkoszorúzva, Ki, mint a másik, oly nyomorult? Hol van az ember, ki megtelel rá, Amit az elmém vágyva kutat? Amit az ajkam kiáltva kérdez, Hol van a kéz, mely rája mutat? Hiszek egy fensöbb, uagy hatalomban, Kit sohse látott még a szemem, De ha van, merre s hol van a trónja: Földön, vagy tul a fellegeken? . . . Künn a toronyban veri az éjfélt. Kicsi szobámban szótlan ülök . . . Csupa nagy titkok lánca az élet S benne lázongva elmerülök. És a nagy titkok csak szaporodnak, Nem tudom, köztük melyik az uj . . . Neszt hallok . . . Egy hang sug a fülembe: „Ne lázongj ember! Nézz a keresztre S hinni tanulj." Molnár Kálmán. Az önkéntesek, — A „F á i> a i ÍJ a p o k" crodoti tárcája.— Irta: Szász József. Tavasz kezdetén, április elsején, bevonulnak századjaikhoz az önkéntesek. Októbertől áprilisig az önkéntes iskolába jártak s elméletileg is, gyakorlatilag is ott tanulták külön a katonai tudományokat. A ki szorgalmasan tanul s akinek szerencséje s kevés büntetése volt, a hat hónap alatt: azt kinevezik káplárnak. Ha pedig ilyen nagy rangot nem érdemelne meg, egy csillagos l'rájtérnek. De Lha az iskola tisztjei ab an a hitben vanuak, hogy még erre sem érdemes, meghagyják annak, a mi volt: esilagtalan önkéntesnek. — Mi az egyéves önkéntes? Olyan katona, aki önkéntelenül szolgálja le az egy, esetleg két esztendejét. Mert ha két évet szoigál i*, osak egy éves önkéntes a neve. JtOppcu ugy besorozzák, éppen ugy viszik katonának, mint a nem önkéntest, különben soha életében nem Katonáskodnék. És mégis önkéntes a neve, de erről már nem tehet szegény feje. Éppen ngy exeeiroz, gyakorlatokat, szolgáVa tot csak ugy végez, mint a többi katona. Kapitány ur Komorovesák éppen ugy leszidja, éppen ngy becsukja, mint a század három cigányát és két zsidóját. Ezekre haragszik legjobban aszázaduál és a világért meg nem türi, hogy közülök valamelyik az első sorban éktelenkedjék. Keltő közülük pedig minden reggel okvetetlenül odakerül. Az öt ember egymás mellett áll, mert egyforma magasságúak s négyeu alkotnak egy doppeh-ejt. Most, Iia a kapitány ur froutut kommandii-oz akár jobbra, akár balra, kettő, esetleg három mindig az első sorba kerül közülük. A kapitány ur ezért természetesen minden reggel nagy haragra gyullad, kegyetlen káromkodásra fakad 3 minden reggel ugy veri hátra a második sorba lovagló pálcájával a századosufiiókat. A külömbség tulajdonképpen az önkéntes és a közönséges katona között, hogy az önkéntes sárga pertlit hord a két karján. Gangot, szobát nem zsurol, udvart nem söpör, kapitány ur Komorovesák meg nem verheti s a szalmazsákját se ő maga tömi tncu szalinával. Spitsser ÜLruoM BÚTOR áj* uh á z a liinn Deák-uíczct 23. JjUl j Keppich/f. \áz.