Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-09-13

XXXV. évfolya •m. Pápa, 1908. szeptember 13. 07 a 1 . szam, PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápá-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik, minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedéso, Fő-tér 23-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Főmunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A. szerkesztésért felelős laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. ISlőDzetósok és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egúsz évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 30 fill A népkonyháról. Egy ízben már megemlékeztünk arról, hogy a városi hatóság egy nép­konyha felállításával foglalkozik, mely esetben a hetisegélyezettek a most él­vezett segélyek helyett a népkonyhában élelmezést nyernének. Hogy pedig a hatóság egy ily népkonyháról teljesen tájékozva legyen, az ügy tanulmányo­zására Osoknyay Károly főjegyzőt kül­dötte ki, aki e hó 7-én megtekintette a győri népkonyhát s az ott észleltekről a legapróbb részletekre is kiterjeszkedő beadványban számol be, amelyet az ügy nagy fontosságára való tekintettel, az alábbiakban ismertei link: „üyőr szabr kir. városban jelenleg 2 népkonyha vau az egyik már több ürint 20 éve, a másik pedig 1907. uov. hótól kezdve áü fenn. Mind a két népkonyha szép nye­reséggel záródik, a mi lehetővé teszi a népkonyhák szaporítását és fejlesztését. A népkonyhák azonban nem a köz­ellálásra szoruló szegények számára ál­líttattak fel, hanem több gyár központ­ján, hogy a munkásoknak lehetővé váljék az olcsó és egészséges étkezés s ne kelljen a város különböző távoli pont­jain lakó munkások után az élelmet szállítani, a mi a munkás népnek lekö­tését vonná maga után. A népkonyha rendszerrel a munkás család munka képes tagjainak munka ereje kihasznál­ható, a család jólétének biztosítására fordítható. A közellátásra szoruló szegények segélyezésére azonbau a népkonyha nem alkalmas, részint azért, mert a szegé­nyek jó része nem képes gyengeségénél fogva a népkonyhára járni azok távol­sága miatt, vagy ha el is tudna menni, uem veszi igénybe, mert legtöbbjének egyes jótékony házak nyújtanak élel­mezést. Mutatja ezt Győr város példája, hol mintegy 5w0 szegény van, kik kö­zül népkonyhai élelmezést csak 26 vesz vannak sorozva, a III-ik osztályban kap­nak havonként 4 K 80 f-t, a II. oszt.-bau 6 K. 40 f-t, az I. oszt.-ba S K-t. Ha meggondoljuk, hogy az I. oszt. segélyezettek csak kis töredékét képezik a többi segélyezetteknek, ugy a nép­konyhái élelmezés sokkal többe kerülne, mint a mai segélyezés, mert ugy a III-ik mint a Il-ik oszt. segélyezettek dijára nagyobb összeget rá kellene fi­zetni az I. oszt. heti segélyezettek pe­dig, kik majdnem mind elgyengült öre­gek, azok nein volnának képesek igénybe venni a segélyezést részben azért, mert gyómorszerveik az erősebb, nehezebb ételeket nem bírják, részben pedig azért, mert nem tudnának a né pkonyhára el­járni. A szegényügy intensivebb kezelése igénybe. A többi pénzbeli, ruházati és szempontjából Győr városa 117 szegény lakbér segélybe részesül. A népkonyhái! segélyezés a célnak már azért sem fe­lel meg, mert sok a szegények között kerületre van osztva, melynek élén egy­egy szegény atya áll, mindegyik sze­géiry atya kezelése alatt vau 4-5 szegény az izr. vallású, kik vallásuk ellenére js ha valami változás áll be a szegény nem szoríthatók a segélynek ezen mód-'élet viszonyaiban, ugy a szegény atya jára. javaslatot tesz a tanácsnak, a segélyezés A népkonyhára utalt szegény ok élei- módjára és mérvére, mezési segélye fejenként és havonként A segélyek Győr városában igen 7 K 80 f-re rug. elasztikusok. Nálunk a- segélyezetlek 3 osztályba{ Vannak olyan szegények, kik ha­T mm WT | r Ü n o cl e s. El-eltünődöm magányos órán, Hogy az életen tut vájj' mi leltet, Kell-e majd ott is küzdeni, mint itt S látok-e szenvedő embereket? Lesz-e büntetve majd a gonoszság, Msly ma a földon tiszta dolog, Mert koronás fők s egj'szerü népek Ebben az egyben mind rokonok. Egj'iket éri érte dicsőség Hogy ezereknek a vére kifolyt. Másikat börtön és a bitófa, Mert a dicsértnek a gyilkosa volt. Eletet hogyha Isten adott csak, Ember elvenni mért jogosult? Mért van az egyik megkoszorúzva, Ki, mint a másik, oly nyomorult? Hol van az ember, ki megtelel rá, Amit az elmém vágyva kutat? Amit az ajkam kiáltva kérdez, Hol van a kéz, mely rája mutat? Hiszek egy fensöbb, uagy hatalomban, Kit sohse látott még a szemem, De ha van, merre s hol van a trónja: Földön, vagy tul a fellegeken? . . . Künn a toronyban veri az éjfélt. Kicsi szobámban szótlan ülök . . . Csupa nagy titkok lánca az élet S benne lázongva elmerülök. És a nagy titkok csak szaporodnak, Nem tudom, köztük melyik az uj . . . Neszt hallok . . . Egy hang sug a fülembe: „Ne lázongj ember! Nézz a keresztre S hinni tanulj." Molnár Kálmán. Az önkéntesek, — A „F á i> a i ÍJ a p o k" crodoti tárcája.— Irta: Szász József. Tavasz kezdetén, április elsején, bevonulnak századjaikhoz az önkéntesek. Októbertől áprilisig az önkéntes iskolába jár­tak s elméletileg is, gyakorlatilag is ott tanulták külön a katonai tudományokat. A ki szorgalmasan tanul s akinek szerencséje s kevés büntetése volt, a hat hónap alatt: azt kinevezik káplárnak. Ha pedig ilyen nagy rangot nem érdemelne meg, egy csillagos l'rájtérnek. De Lha az iskola tisztjei ab an a hitben vanuak, hogy még erre sem érdemes, meghagyják annak, a mi volt: esilagtalan önkéntesnek. — Mi az egyéves önkéntes? Olyan katona, aki önkéntelenül szolgálja le az egy, esetleg két esztendejét. Mert ha két évet szoigál i*, osak egy éves önkéntes a neve. JtOppcu ugy besorozzák, éppen ugy viszik katonának, mint a nem önkéntest, különben soha életében nem Ka­tonáskodnék. És mégis önkéntes a neve, de erről már nem tehet szegény feje. Éppen ngy exeeiroz, gyakorlatokat, szolgáVa tot csak ugy végez, mint a többi katona. Kapitány ur Komorovesák éppen ugy leszidja, éppen ngy becsukja, mint a század három cigányát és két zsidóját. Ezekre haragszik legjobban aszázaduál és a világért meg nem türi, hogy közülök valamelyik az első sorban éktelenkedjék. Keltő közülük pedig minden reggel okvetet­lenül odakerül. Az öt ember egymás mellett áll, mert egyforma magasságúak s négyeu alkotnak egy doppeh-ejt. Most, Iia a kapitány ur froutut kom­mandii-oz akár jobbra, akár balra, kettő, esetleg három mindig az első sorba kerül közülük. A ka­pitány ur ezért természetesen minden reggel nagy haragra gyullad, kegyetlen káromkodásra fakad 3 minden reggel ugy veri hátra a második sorba lovagló pálcájával a századosufiiókat. A külömbség tulajdonképpen az önkéntes és a közönséges katona között, hogy az önkéntes sárga pertlit hord a két karján. Gangot, szobát nem zsurol, udvart nem söpör, kapitány ur Komorovesák meg nem verheti s a szalmazsákját se ő maga tömi tncu szalinával. Spitsser ÜLruoM BÚTOR áj* uh á z a liinn Deák-uíczct 23. JjUl j Keppich/f. \áz.

Next

/
Thumbnails
Contents