Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-08-23

a baza védelmére kellelt szentelniük. Később a sok áldatlan belviszály, a folytonos .-küzdelem a szabadságért, egészen elvonta figyelmüket a'gazdasági élettől, hisz az

v akkori körülmények megkövetelték, .hogy mindenkiii.ek legszentebb kötelessége az alkotmány védelme legyen. 'Akkor 'a magyar helyzetének magaslatán állott, megtette azt, amit ahaza érdeke kiváh.t. És a jelen nemzedék nem volna erre képes? A-munka terén meghátrál és.másoknak engedi át 'az elsőséget? Tehát nincs nálunk dolgos 'kéz? Vagy annyira hiányzik a bizalom, hogy hozzá nem merünk fogni?. Pedig a bizalom, adja meg az erőt és az erő a képességet. Tehát küzdjünk meg a nehézségekkel! Lássuk be végre, hogy csakis hatalmas ipar biztosithatja országunk függetlenségét és jövőjét. K. G. A beszédhibákról. Irta: Mihalik József. Minden jelt, a mely egy eszmének többékevésbbé értelmes módon, több-kevesebb teljességgel, többé-kevósbbé lassan vagy gyorsan ad kifejezést — Broca meghatározása szerint — beszednek nevezünk. Beszed tehát e szerint: a beszédhangokkal történő beszélgetés, a taglejtés, az írásjegyek használata ós a kéajiel való jelzése gondolatainknak. A beszéd, miként azt a mindennapi életből vett számtalan példával igazolhatjuk, nem minden embernél vau kifejlődve ugy, hogy azzal gondolatainak kifejezése teljesen simán follyon le. Egyik akadozik beszédébe, a másik idegen hangokat használ benne; egy másik nem tud beszédhangokat beszólui, hanem csak jelekkel képes ugy a hogy érintkezni másokkal, s igy tovább. A beszédben mutatkozó eme. sokféle zavaró jelenségeket nevezzük beszédzavaroknak, beszédhibáknak. Természetesen magát a beszédzavar fogalmát pontosan meghatározni nehéz lenne, hiszen a beszed fajainak sorban való felállítása is megfelel ugyan a valóságnak, de kissé erőltetett dolog. Általánosságban a beszédzavarokhoz, a beszédhibákhoz tartozik a siketnémaság, a halló JMpaL Lapok ^ némaság, a siketség, a dadogás, "á hebegés, a pöszebeszéd, a hadarás és az idegrendszer báutahnai kapcsán fellépő beszédzavaroknak szinte elképzelhetetlen nagy serege, melyeknek a leírása és gyógyítása azonban inkább orvos, mint tanító vagy tanár kezébe való, jelenleg pedig épen ez utóbbiak figyelmét akarom közleményemre felhívni, mellőzöm tehát az' agy báutalmaival..hasonlatban' •fellépő' beszédhibák leírását és'nzok gyógyitására vájó-.,utalást. . • A beszédzavarokat, előidéző okok a legkülönbözőbbek lehetnek. Hiszen vegyük csak azt, hogy a hangos beszéd létrejötte egy komplikált működése a tüdőnek, a hangszallagoknak, a gégefőnek, a száj és orrüregeknek, a nyelv, fog, és ajkaknak s mindjárt gondolhatjitk, hogy ezek csak egyikének is az elferdült működése avagy hiányossága már is zavart és pedig sokféle zavart idézhet elö. Csak egy kis eltorzulás legyen, csak egy kis szerv hiáiryozzon s rögtön kellemetlen, bizonyos fokban érthetetlen, a beszélőnek pedig nehezen kiejthető a beszéd. Vagy menjünk tovább. Tudjuk, hogy minden izmunkat ideghatásra mozdíthatjuk; támadtassók meg tehát az agyban az illető rósz mozgató központja, vng3

r az oda vezető ós onnét elágazó idegek tagadják meg a szolgálatot, mindjárt nem tudjuk például nyelvünket, ajkunkat tökéletesen az ilietö hangnak megfelelően idomítani, vagy jelekkel sem tudjuk kifejezni gondolatainkat, ha épen az odavezető idegek lennének hasznavehetetlenek. És még számtalan sok eset vau, melyeket mind fel lehetne sorolni, minta beszédhibának az okát, ezek azonban részint mindenki által ismeretesek, részint az orvos hatáskörébe tartozók lóvén jelenleg nem említem meg őket. Most azokról a beszédhibákról, azoknak keletkezéséről, okáról s egyes könnyebb javítási módjáról akarok igen röviden említést tenni melyek gyakoribbak s a melyek kis gyermekeknél lépnek fel sűrűbben és a melyek nincsenek az idegrendszer súlyosabb bántalmaival egybekapcsolva. Ezeket a hibákat ugy a gondos anya, minta lelkiismeretes tanító is kijavíthatja, de hát természetesen csak akkor, ha a hiba keletkezéseinek okát és a javítási módot ismeri Meglehet, lesz alkalmam arra. hogy jegy más alkalommal a beszédzavarok, vagy az [agy bántalmaival kapcsolatos csoportjáról is szóljak, a melyek közül mint legfontosabbak kiemelendök a hysteriás, neur&sfcheniás, epilepsiás, migriines és choreás beszédzavarok. Ezek a milj'en rémesek, ép oly érdekesek. Pld. a többek között érdekes eset az is, a mit magam láttam a mult hóban Budapesten egy terjedő hüdéses butaságban A fiatal asszony csak tovább legyezte a földet. Pirulva bujtotta le a fejét és néhány szót mormogott, a melyet a tudós nem értett meg. Ismételte még néhányszor a kérdést, de hiába. A gyászoló asszonyka nem is ügyelt rá: ugy látszott, mintha egész lelke abba a kezébe szállt volna, a melyben a legyezőt tartolia. Tsuang-Tsen odább ment, kedvetlenül. Ámbátor tudta, hogy minden csak hiúság: vele született az, hogy különösen az asszonyi cselekvések indító okát keresse. Ezeknek az alárendelt teremtéseknek a fajtája, ha nem is jóakaró, de élénk érdeklődést keltett benne. Lassan kószált tovább, de nem anélkül, hogy vissza ne nézegetett volná a feliérlegyező felé, amely ugy lengett, ingott a levegőben, mint valami nagy lepkének a szárnya. Egyszerre hirtelen előtte termett egy öreg anyóka, akit eddig még nem vett észre, és intett neki, hogy kövesse. Egy magasabb sirhalom mögé vezette, és szólt: — Hallottam, amikor ön az urnó'mliöz kérdést intézett és választ nem kapott. Én szívesen kielégítem az ön kíváncsiságát, először azért, mert velem született a becsületesség, másodszor pedig azért, mert remélem, hogy ad érte nekem valamit, amin a papoktól varázspapirt vehetek, ami az életemet meghosszabbítja. Tsuang-Tsen egy pénzdarabot vett ki erszényéből és az anyóka elkezdte: — Az a fiatal asszony, akit ott a sírnál látott, Madame Lu, özvegye Taonak, a tudósnak, aki most két hete halt meg, hosszas betegség után. Az a sir az ő sirja. Az asszony gyöngéden szerette férjét, az viszont. Még az utolsó percbeu is, amikor már haldoklott, Tno ur előtt lehetetlennek tűnt fel, hogy elhagyja feleségét, életének virágában, szépségének legdiadalmasabb korszakában. — De jó volt ő és szelid, és végre is engedett a halálnak. Madame Lu, aki az egész betegség alatt el sem mozdult férje ágyától, könnyekben tövt ki és minden istenekre esküdözött, hogy nem éli őt tul; valamint az életben megosztotta fekvőhelyét, ugy a koporsóban is mellette fog nyugodni. De Tao ur mondta: -- Kedvesem, erre ne esküdjél. — • Nos, — folytatta Madame Lu, — lia már tovább kell élnem és a szellemek arra kárhoztatnak, hogy még akkor is lássam a napfényt, amikor a te I szemed már nem látja, ugy tudd meg legalább, | hogy sohasem leszek a más felesége és csak egy férjem volt, mint ahogy egy lelkem van. Tao ur mondta: — Kedvesem, erre se esküdjél. — Oh, Tao, — zokogott az asszonyka, — legalább engedd, hogy megesküdjem, hogy öt esztendeig várok, mielőtt njból férjhezmegyek! — Erre se esküdjél, — szóit Tao, — csak arra esküdjél, hogy annyi ideig tartod meg emlé_ ljKR augmsztusj>3. _ iparalysis progressira)lévő férfiún hogy: beszélni egészen jól tudott, de olvasásnál igen sietett és az — a, az, és, s, de, hogy, ez, ilyen, igy, omez stb. —

: iiév.nlük.el\,kötöszó'kat, -névmásokat mind 'kihagyta az olvasmányból, mintha azok nein, is lettek volna odá."belanyomtatva. JVegyiik tehát sorra a gyermekkorban is,'fellépő, söt e korban leggyakoribb beszédhibákat. Nézzük-előbb azonban mik a beszéd szervei,-rtfert igy az egyes esetek is rögtön érthetőkké lesznek. Ä beszéd szervei: a tüdő, a hová beszéd előtt a levegűuek gyorsan kell bemennie és bekell töltenie az összes léghólyagcsákat (mély belégzés), mig lassan ós hosszasan kell kiszabadulnia beszédközbeu. Továbbá a gégecső a hangszallagokkal és a toldalékoscsö. Toldalékoscsönek a tudomány ez esetben a garat,-száj.- orrüreget nevezi, a hol a gégében keletkező hang módosul. Ide tartózik, söta legfontosabbnak nevezhető a beszéd mozgató központja, mely az agy alsó homloki tekervényeinek hátsó részén a halánték lebeny felső részével együtt a beszéd létrehozásához szükséges izommozgató idegek kiinduló helye. Ezek lenn ének a beszéd fa hangos beszéd) szervei. Hogy maga a beszéd hogj- jön létre, az könnyen érthető. A levegőt a tüdőnkből kifelé boosájtjuk, de bizonyos inger folytán izmainkkal a gége porcait mozgásba hozzuk, miáltal a hangszallagok állása módosul. Vagy rezgésbe jön, vagy a hang természete szerint rezgés nélküli hangot hozuuk létre. E létrejött hang:a aztán módositólag hatnak a nyelv, a száj és orrüregek, a garat, a fugák és ajkak helyezkedése. Most már a mi a beszédhibákat illeti, azok ezen szervek bármelyikének rendellenes működése, avagy hiánya folytán eredhetnek. Sorra véve őket, talán leggyakoribb s mégis legfokozottabb mértékben elhanyagolt beszédhiba a pöszebeszéd. Ez alatt fogékony beszédet kell értenünk, a hiba csakis az egyes hangzóknak a képzésében van. Egy vagy több hangzót hamisan ejtünk ki, avagy helyette más hangzót hangoztatunk. Oka a pöszebeszódnek vagy az, hogy a beszéd kifejlődésekor, az úgynevezett beszélni tanuláskor a gyermeket uem ellenőrizték kellőleg, hogy jól ejti-e ki az illető hangot, söt ba rosszul ejtett ki egy szót, akkor a mama kedveskedni akarván a kicsinek, szintén rosszul ejtette ki; ok tehát, a rossz szokás. Oka lehet a rossz kiejtésnek valamely szervi hiba is. E szerint van nifíködéses és szervi pöszebeszéd. Működéses pöszebeszéd például a tájszólás is. Ez azonban ott azon a helyen ahol oly kiejtéssel kernet, mig a föld megszárad a síromon. Madame Lu ünnepélyesen megesküdött erre. Tao pedig mindörökre lehunyta szemeit. Le sem lehet irni az asszonyka kétségbeesését. Majdnem sebeket égettek a szemén forró könnyei. Éles körmei fölkarinolták porcellán orcáit. De minden elmúlik és ennek a fájdalomnak vad hullámai is elüllek. Három nappal Tao ur ha'ála után emberibb lett Madame Lu gyásza. Hallotta, hogy férje egy tanítványa részvétét akarja előtte kifejezni. Egészen helyesen ugy gondolkozott, liocy ezt nem szabad visszautasítania és sóhajtva fogadta őt. Az ifjú csinos volt és előkelő, keveset beszélt- Tno úrról, ellenben végtelen sokat az asszonykáról. Elmondta, hogy bájos, ingerlő, szép és hogy érzi, hogy szerelmes belé.. Madame Lu hagyta, hogy í> ezt mondja. Az ifjú megígérte, liogy ismét el jő. És azóta Madame Lu nap-nap után itt ül a férje sírján és legyezi a nedves földet, hogy hamarabb száradjon meg. Ezzoi véget ért az anyóka elbeszélése és a bölcs Tsuang-Tsen gondolta' — Az ifjúság rövid. A szenvedély szárnyakat kölcsönöz a fiatal asszonyoknak és férfiaknak. Mindent összevéve, ez a Madame Lu igen tiszteletreméltó személy, aki nem akarja megszegni nz esküjét.