Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-07-19
XXXV. évfolyam. Pápa. 1908. július 19. szám. X J"^ " ^ — — Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjeleli i lc minden vasú, r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldboi'ar Gyula papirkereskedése, Kö-tér 23-ik szám. Hirdetésüket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Főmunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A szei'kosztésért fololös lapüilajdonos: GOLDBERG GYULA.. Klőfizotésok i)s hirdotési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: epész évre 12 kor., j'ólővro 0 k., negyedévre 3k Kyilt-tév soronként 40 ílllór. — ISg'yos szám ára 30 íill Vasútállomásunk kibővítéséhez. Araikor az országgyűlési képviselőház a kereskedelem ügyi tárca költségvetését tárgyalta, nyilvánosságra jutott, hogy a kormánya magyar államvasutak fejlesztésérc kétszázkét millió koronát fog "a jövő évben íorditani. EbbőTa tekintélyes összegből mintegy 300,000 koronát a pápai vasútállomás kibővítésére irányoztak elő. Az előirányzóit összeg nagyságából azt kell következtetnünk, hogy vasútállomásunk oly átalakításon megy keresztül, mely a modern kor igényeit, a személy és teherforgalom gyorsabb lebonyolítását illetőleg is, minden oldalról ki fogja elégíteni. Annál is inkább állithatjuk ezt, mert tudomással bírunk arrö'l a tervezetről, amely szerint a vasntiga2gaíúság' a kibővítést eszközölni fogja. Ezek szerint a tervek szerint, amelyek ífiég a kereskedelemügyi minisztérium műszaki osztályában vannak, a pályaudvar keleti iránybau, a "Wittmann major felé fog terjeszkedni. A Kálvária mellett elhúzódó győri országút vasúti átjárójánál, a tervezet szerint még három sínpár lesz lerakva s igy az országút, a mostani két sínpár helyett, öl: siupáron keresztül szelné át a pályatestet. Ezen az öt vágányu pályatesten történnének a teherkocsik tolatásai, mely pályatest majdnem a bánhidai vasút elágazásáig húzódnék, a teheráru-raktár azonban a mostani helyén hagyatik meg, természetesen, megfelelő módon bővítve. Az ennyire kibővített pályatesten a vidékről jövő kocsik nemhogy hoszszu várakozások ulán juthatnak át, hanem az azon át való közlekedés, tekintettel arra, hogy a pályatesten állandóan tehervonatok jönnek-mennek majd, határozottan életveszélyes is lenne. Eunek megszüntetése céljából a kereskedelemügyi minisztérium műszaki osztálya oly tervet készített, mely szerint az országúti közlekedés, a pályatest fölött áthúzódó vashídon történnék. Maga a vashíd több, mint százezer koronába kerül. S még akkor hátra, van az országút feltöltése, mely tekiniyej négy-öt méteres i'.vigasságot, szinté' kora összeget igényel, hogy csupáu a vasúti átjáró költsége az egész 300,000 koronás előirányzatnak, mintegy felerészét emészti fül. És éppen ez az, amire föl akarjuk, hívni hatóságunk figyelmét. Ha vasútállomásunk kibővítését ezen tervek szerint készítik el. akkora szemelj- ós teherforgalom az állomásról a városig, továbbra is az Esterházy utón nyerne lebonyolítást, tekintet nélkül arra, hogy a vasúti teherforgalom az állomástól messze, keleti irányban fog összpontosulni. "Üdvösnek s városrendezési szempontból igen hasznosnak tartanok, ha városunk hatósága felsőbb helyen azt kérelmezné, hogy a jelenlegi tervek megváltoztatásával a vasúti pályatest ne hidaltassék át, hanem oly kóppen eszközöltessék a vasútállomás, illetve, pályaudvar kibővidós, hogy a teherforgalom a Kálvária melletti győri utonlegyen lebonyolítható, mely esetben az Esterházy ut csupáu a személyforgalmi közlekedésnek maradna meg. Szerintünk kevesebb költséggel ez itgy volna keresztül vihető, ha az államvasutak igazgatósága a győri ut teltöltése és a százezer koronás vashid felállítása helyett, az országutat a kálváriái, ugynovezett kerekeskápolnától, a Wittmann major-féle, a bánhidai vasút elágazásánál szelve át a pályatestet, az urdombi szőllők túlsó sarkáig vezetné, illetve építené ki. Ez esetben a mostani győri országút J7 í(aJ(uk. Kakuktnadúr szállott a fára, — Mi ép, a há/. előtt ülénk, A vadszőlő sürii indájo Hiis árnyat terjesztett fölénk. Átöleltél és játszadozva Csattogtál vigdn, kedvesen, — S én megkérdem a jós madártál: „Mondd, meddig él a kedvesem?" A kaktik kiálltaid kezdett, S tán százat is szólt, ugy lehet, — 5 én ufra kérdem •: . Felelj arra, Hogy meddig szeret engtet?" A kak'uk tsinét megszólalt,,de Csak egy-két hangot 'állatott, Aztán elszállt... S te sirvn pj.ondtad: „Ne hidd, á kaktík hazudott. Aztán esküdtél. i]űndenekre, Hogy a. szer elmed végtelen, Hogy én lehetlek csak boldoggá A jósolt hosszú életen!.. — Most, hogy másnak karjába' nyugszol, (A pár év gyorsan elfutott.') Jut-e eszedbe olykor-olykor, Hogy nem a kakák hazudott?!... Ballá Miklós. Rákóczi itél. — A „P á p a i IJ » p o k" eredeti táró áj a. — Irta: Lampérth Géza. A Halál nevezetű kaszás vitéztől nem félt a kuruc katona. Annyiszor volt találkozása és ugy összeszokott vele már, liogy utóbb szinte jó cimborája lett. x\ labanccal való viaskodásában sokszor jött segítségére s a'győzelmes tusa után a fringiás vitéz vidáman koccintott kaszás barátja egészségére. Hogy aztán néha napján a két liíí oimbora is hajba kapott egymással és a kaszás véletlenül ugy találta földhöz tererateui a fringiást, hogy ottragadt, - • hát ez is éppeu közönséges és természetes dolog vala. A legjobb barátok között is megesik az ilyesmi . . . Hanem egyszer it-szentgyötgi mezőkön ütött táborban a karabélyosok ra' mégis csak ráijesztett a kaszás. Egy szép napon ugyanis ott az történt, hogy halva találták. Vilam hadnagynt, akinek ez a szíp név csak a kuruc uevé* vala,, mert voltaképen De Villrsuak nevezték, lévén a fr.aiikusök országából jött jövevény-katona Nem a csatamezőn találták pedig halva, mert ez is közönséges és természetes lett volna, ijedésreoitot nem adó, legföljebb egy sóhajtásra, hogy: — No lám szegény Villám pajtás, téged még a babád sem sirathat meg, mert haj, messzi van ide az a Páris-ország . . . Szép virágos kis kertben, violák meg piros rózsák között feküdt piros vérében Villám hadnagy. A Szentgyörgyi kúria egy muskátlis ablaka alatt éppen, mely ablakon belül minden violánál, rózsánál és muskátlinál szebb virág virított. Fiatal szép' menyecske, a karabélyosok vicekapitányának, Szentgyörgyi Miklósnak ifjú felesége. Ez már, nemde egy kissé különös dolog vala? Az ijedés azonban mégis csak akkor kezdődött, a mikor Szentgyörgyi kapitánytól elvették a kardját és gyilkosság gyanúja miatt a hadbíróság színe elé idézték. » * * r A hadi bíróság elitélte Szentgyörgyi Miklóst. Bizonyossá vált ugyanis a a vádlott maga is beösuierte, hogy a gyilkosság napján, portyázó útjából visszatérőben benézett feleségéhez és öreg édes anyjához. Kétségtelenül megállapították azt'is, bog}a gyilkos golyó a kapitány karabélyából ment De Vi'.ards szivébe. Nyilvánvalóvá lön az, hogy Szentgyöígyi kapitány többször hevesen összetűzött a Arnold BÚTOR áruháza . DeáVuícza 23. > Keppicli'f. h á *«
