Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-07-12

XXXV. évfolyam. Pápa. 1908. lxxÍÍm"Í2. ZÖ. szám. PAPAI LAPOK Papa város hatóságának ós több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik mi n d e n vasa r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldbeig Gyula papirkeroskodése, Fü-tér Ülí-ik szám. Hirdetésekot ogyozség szerint Jelvesz a kiadóhivatal. Főmunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptuhíjdoiios: GOLDBERG GYULA. Előfizetősek ós hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3k Nyilt-tér soronkón.t 40 fillér. — lígyes szám 'ára 30 fill Az illetőségről. Tanulmány a k(izi»azg;itási joy kOi-ébűI. Ji'ta: Kemény Béla, városi jegyzű. No mái" most csak természetes az, hogy ilyetén körülmények között a köz­ségek nagyon is meggondolják azt. hogy az illetőséget, akár kérelem, akár hiva­talból teendő eljárás folytán került is a kérdés napirendre, megállapítsák, elüs­rnerjék. Hiszen ha jól megfontoljuk a dol­got, ugy látjuk, hogy bár az illetőség­törvény által biztosított jogok és törvény által rendelt kötelességek conglomera­tunia, mert mindkét részről jogok ér­vényesítése és kötelességek teljesítése forog szóban, a jogok és kötelsségek nem egyenlő arányban oszlanak meg a két fél között. Az egyik oldalon, az illetőséget szerző fél oldalán —csupa jog, a másik oldalon, az illetőséget adó község ol­dalán — csnpa kötelesség. Nos hát a viszonyok ilyetén állása mellett tékozlóként gondnokság alá beható vita tárgyává nem tenné a kér­dést, mielőtt abbail véglegesen döntene. Csakhogy ennek a vizsgálatnak, tárgyalásnak, bírálatnak és vitának is meg kell. hogy legyen és meg is van a határa. Nem szabad ezen momentu­mok egyikét sem a szertelenségbe vinni. Csakhogy nem minden esetben és uem minden erre illetékes forum által leszen ez a határ észre, vagy ügye­lembe véve, hanem a vizsgálat, a tár­gyalás, a bírálat, a vita, a szertelen­ségbe lesz vi ve és onnan van az. hogy Homer születési helye feletti vita nem fogyasztott el annyi tintát, papirt ós ember erőt, mint amennyibe miná­lunk egy még gyerek, cselédleány ille­tőségi bizonyítványának beszerzése ke­rül. Mire ennek a leányzónak illetősége megállapítást nyer és részére a cseléd­könyv beszerezhetéséhcz megkívánt il­letőségi bizonyítványt az a község, mely azt talán az első megkeresésre egész nyugodt lélekkel kiállíthatta volna, sőt azt kiállítania is kilőtt volna, kiadja., az ezen kérelmet magában foglaló vé­kellene helyezni azt a községet, amely jkonyka papírlap egy terjedelmes irat­a legalaposabban meg nem hányná-vetnéj csomóvá dagad, de megtörténik az is. és a legmélyebbre ható módon vizsgálat, hogy a leánynak nincs is már arra szűk szigorú bírálat, részletes tárgyalás férje illetőségét követi. Egy mélyreható pillantás agyakor­lati közigazgatás íróasztalaira feltétlenül igazolja, talán nagyitásnak vélt ezen állításunkat. Az illetőségi ügyek tárgyalásának j ilyen szertelenségbe való vitelét akarja meggátolni az illetőségi ügyek gyorsabb lebonyolítása tárgyában a m. kir. bel­ügyminiszter Ü)Ü4. évi szeptember hó 30. napján kelt 10.484/1—b. 1904. szám. körrendelete. E rendelet kiadására az a körülmény inspirálta a belügymiuistert, hogy mint a rendelet bevezető részében jmondja: „uem ritkán évek telnek el az 'ügy végleges befejezéséig." A gyakor­ílati közigazgatási élet azonban tullici­| tálja ezt a ministeri kijelentést, mert ez: , esak azt mondja, hogy: „uem ritkán"­a gyakorlat pedig azt mondja, hogy: J.,legtöbb esetben" .,az illetőségi üg3 r ek j túlnyomó részében" évek telnek el azok (végleges befejezéséig. \ Es mi ennek az oka? I A hivatkozott belügyminiszteri ren­delet szerint ennek két oka van, az egyik loka az. hogy a törvényhatóságok épen jaz illetőségi ügyek tárgyalásánál gyak­jran hagyják figyelmen kivül a V. li­es i sege. mert férjhezmeuetel utján márjSz. Sí). §-ában is előirt azon szabályt, Javaszí virághuilás. Szer apró, farka virág Jliaioz a réfen, Jtt madár zeng, sugárözön gagyog fenn az égen ; Virágnyilás, illái, derű Jölti be a földet Javasz lánya szép keltemmel Szót be dombot völgyei. S im a bájos tájék felet Bus harangszó kondul S átvonul mint sötét felhő Jí lelkeken zordul. — ... fe hé ruhás ifjú lányok )(isérqek egy holtat Zordon halál ilyen éltei, Kezed, hogy' rabolhat. koporsóban kedves lányka Siíiomszál mása, JYtit letört, a vihar szele S oly gyászos múlása. Sirba száll egy ifjú lány sz:: 1 Sok édes reménye Jfju élet ezer álma Buja, bája, fénye. — Jííadár dalol, harang zug, bug, fiToso/yog az élet. . . Sir az arjya s körülötte Virul a természet. Kovács Lajos. Komédiások. Irta: A. Longhy István. — A „P a \i a i J- a ]i i) k" eredeti l á r <; á j a. — Circus érkezett a varosba. A társulat, valahol a liget hátamögött, egy porontlos térségen vtrt sátrat. A uép mar tudta. Leghamarabb a külvárosi mezítlábas gyerekek « a közeli kaszárnya lak<5i: a katonák, kik vegyesen, kisebb, nagyobb csoportokba verődve állták közül a ponyvneátort. Mindent meg­barnullak. A köteleket, a vásrnat, végül a társulat tagjait. Mikor a bejáratnál egy-egy idegen arcúnak látszó férfi, vagy nő jelent meg, a bámész tömeg kiváuosian találgatta; a circushoz tartozik vagy nem. Véletlenül egy csupasz, tircu, kövér férfii, elfintorí­totta arcát< A kíváncsiskodók látták. — a hohóc> — fogták rá s a. másik pillanatban kíváncsi em­| bergyiirii vette körül H nevezetes férfiút. Lestéle .1 mozdulatát es kacagtak rajta, Hangosan. Bután . . . Aztán ujabb szenzáció következett. A circus emberei egy hatalmas, «ziuesre mázolt plakátot akasztottak ki, a bejárat fölé. A bámulok most oduhtizódtak. Összeverődtek, megálltak alatta s tágranyilt sze­mekkel nézték a képet. A felnőttek közül, taláu éppen egy két csillogót! katona, böngészni kezdte róla a feliratot ... — M . . . mi . . . min . . . E . . • Ily • • • — Mis Elly. — mondta aztán gyorsan utáima amint az olvasás után betanulta. A tömeg hallotta Megbámulták a katonát, ki elolvasni tudta a cifra betűket; aztán megbámulták a vörös ruhás, fekete ' hajú Ellyt a képen : a mint egy lángoló karikát ugor keresztül lóháton. Lassan alkonyodni kezdett. Az emberek kí­váncsi csoportja azonban állfa a helyét. Ha egy pár el is ment közülük — ujak jöttek. Inkább szapo­rodott, mint apadt. Egy pár, már a jegyek folol is tudakozódott. Ha valaki kijött a sátor belsejéből — megállították és megkérdezték töle: lesz előadás máma ? a tömeg ilyenkor nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy: igen. Egy pár szolga, már felvette rézgombos vörös Irakját s kiállt vele a bejárathoz. A katonák, a mezítlábas gyerekek körülfogták & végig nézték. Lassanként besötétedett. Bent és a sátron ki­viig a szolgák meggyújtották JI sz<'szláiupákat, melyek Spitze* Arnold R TT TÖR áruháza Deák-uícza 23. j Keppiclff. \áz.

Next

/
Thumbnails
Contents