Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-07-12
XXXV. évfolyam. Pápa. 1908. lxxÍÍm"Í2. ZÖ. szám. PAPAI LAPOK Papa város hatóságának ós több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik mi n d e n vasa r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldbeig Gyula papirkeroskodése, Fü-tér Ülí-ik szám. Hirdetésekot ogyozség szerint Jelvesz a kiadóhivatal. Főmunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptuhíjdoiios: GOLDBERG GYULA. Előfizetősek ós hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3k Nyilt-tér soronkón.t 40 fillér. — lígyes szám 'ára 30 fill Az illetőségről. Tanulmány a k(izi»azg;itási joy kOi-ébűI. Ji'ta: Kemény Béla, városi jegyzű. No mái" most csak természetes az, hogy ilyetén körülmények között a községek nagyon is meggondolják azt. hogy az illetőséget, akár kérelem, akár hivatalból teendő eljárás folytán került is a kérdés napirendre, megállapítsák, elüsrnerjék. Hiszen ha jól megfontoljuk a dolgot, ugy látjuk, hogy bár az illetőségtörvény által biztosított jogok és törvény által rendelt kötelességek conglomeratunia, mert mindkét részről jogok érvényesítése és kötelességek teljesítése forog szóban, a jogok és kötelsségek nem egyenlő arányban oszlanak meg a két fél között. Az egyik oldalon, az illetőséget szerző fél oldalán —csupa jog, a másik oldalon, az illetőséget adó község oldalán — csnpa kötelesség. Nos hát a viszonyok ilyetén állása mellett tékozlóként gondnokság alá beható vita tárgyává nem tenné a kérdést, mielőtt abbail véglegesen döntene. Csakhogy ennek a vizsgálatnak, tárgyalásnak, bírálatnak és vitának is meg kell. hogy legyen és meg is van a határa. Nem szabad ezen momentumok egyikét sem a szertelenségbe vinni. Csakhogy nem minden esetben és uem minden erre illetékes forum által leszen ez a határ észre, vagy ügyelembe véve, hanem a vizsgálat, a tárgyalás, a bírálat, a vita, a szertelenségbe lesz vi ve és onnan van az. hogy Homer születési helye feletti vita nem fogyasztott el annyi tintát, papirt ós ember erőt, mint amennyibe minálunk egy még gyerek, cselédleány illetőségi bizonyítványának beszerzése kerül. Mire ennek a leányzónak illetősége megállapítást nyer és részére a cselédkönyv beszerezhetéséhcz megkívánt illetőségi bizonyítványt az a község, mely azt talán az első megkeresésre egész nyugodt lélekkel kiállíthatta volna, sőt azt kiállítania is kilőtt volna, kiadja., az ezen kérelmet magában foglaló vékellene helyezni azt a községet, amely jkonyka papírlap egy terjedelmes irata legalaposabban meg nem hányná-vetnéj csomóvá dagad, de megtörténik az is. és a legmélyebbre ható módon vizsgálat, hogy a leánynak nincs is már arra szűk szigorú bírálat, részletes tárgyalás férje illetőségét követi. Egy mélyreható pillantás agyakorlati közigazgatás íróasztalaira feltétlenül igazolja, talán nagyitásnak vélt ezen állításunkat. Az illetőségi ügyek tárgyalásának j ilyen szertelenségbe való vitelét akarja meggátolni az illetőségi ügyek gyorsabb lebonyolítása tárgyában a m. kir. belügyminiszter Ü)Ü4. évi szeptember hó 30. napján kelt 10.484/1—b. 1904. szám. körrendelete. E rendelet kiadására az a körülmény inspirálta a belügymiuistert, hogy mint a rendelet bevezető részében jmondja: „uem ritkán évek telnek el az 'ügy végleges befejezéséig." A gyakorílati közigazgatási élet azonban tullici| tálja ezt a ministeri kijelentést, mert ez: , esak azt mondja, hogy: „uem ritkán"a gyakorlat pedig azt mondja, hogy: J.,legtöbb esetben" .,az illetőségi üg3 r ek j túlnyomó részében" évek telnek el azok (végleges befejezéséig. \ Es mi ennek az oka? I A hivatkozott belügyminiszteri rendelet szerint ennek két oka van, az egyik loka az. hogy a törvényhatóságok épen jaz illetőségi ügyek tárgyalásánál gyakjran hagyják figyelmen kivül a V. lies i sege. mert férjhezmeuetel utján márjSz. Sí). §-ában is előirt azon szabályt, Javaszí virághuilás. Szer apró, farka virág Jliaioz a réfen, Jtt madár zeng, sugárözön gagyog fenn az égen ; Virágnyilás, illái, derű Jölti be a földet Javasz lánya szép keltemmel Szót be dombot völgyei. S im a bájos tájék felet Bus harangszó kondul S átvonul mint sötét felhő Jí lelkeken zordul. — ... fe hé ruhás ifjú lányok )(isérqek egy holtat Zordon halál ilyen éltei, Kezed, hogy' rabolhat. koporsóban kedves lányka Siíiomszál mása, JYtit letört, a vihar szele S oly gyászos múlása. Sirba száll egy ifjú lány sz:: 1 Sok édes reménye Jfju élet ezer álma Buja, bája, fénye. — Jííadár dalol, harang zug, bug, fiToso/yog az élet. . . Sir az arjya s körülötte Virul a természet. Kovács Lajos. Komédiások. Irta: A. Longhy István. — A „P a \i a i J- a ]i i) k" eredeti l á r <; á j a. — Circus érkezett a varosba. A társulat, valahol a liget hátamögött, egy porontlos térségen vtrt sátrat. A uép mar tudta. Leghamarabb a külvárosi mezítlábas gyerekek « a közeli kaszárnya lak<5i: a katonák, kik vegyesen, kisebb, nagyobb csoportokba verődve állták közül a ponyvneátort. Mindent megbarnullak. A köteleket, a vásrnat, végül a társulat tagjait. Mikor a bejáratnál egy-egy idegen arcúnak látszó férfi, vagy nő jelent meg, a bámész tömeg kiváuosian találgatta; a circushoz tartozik vagy nem. Véletlenül egy csupasz, tircu, kövér férfii, elfintorította arcát< A kíváncsiskodók látták. — a hohóc> — fogták rá s a. másik pillanatban kíváncsi em| bergyiirii vette körül H nevezetes férfiút. Lestéle .1 mozdulatát es kacagtak rajta, Hangosan. Bután . . . Aztán ujabb szenzáció következett. A circus emberei egy hatalmas, «ziuesre mázolt plakátot akasztottak ki, a bejárat fölé. A bámulok most oduhtizódtak. Összeverődtek, megálltak alatta s tágranyilt szemekkel nézték a képet. A felnőttek közül, taláu éppen egy két csillogót! katona, böngészni kezdte róla a feliratot ... — M . . . mi . . . min . . . E . . • Ily • • • — Mis Elly. — mondta aztán gyorsan utáima amint az olvasás után betanulta. A tömeg hallotta Megbámulták a katonát, ki elolvasni tudta a cifra betűket; aztán megbámulták a vörös ruhás, fekete ' hajú Ellyt a képen : a mint egy lángoló karikát ugor keresztül lóháton. Lassan alkonyodni kezdett. Az emberek kíváncsi csoportja azonban állfa a helyét. Ha egy pár el is ment közülük — ujak jöttek. Inkább szaporodott, mint apadt. Egy pár, már a jegyek folol is tudakozódott. Ha valaki kijött a sátor belsejéből — megállították és megkérdezték töle: lesz előadás máma ? a tömeg ilyenkor nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy: igen. Egy pár szolga, már felvette rézgombos vörös Irakját s kiállt vele a bejárathoz. A katonák, a mezítlábas gyerekek körülfogták & végig nézték. Lassanként besötétedett. Bent és a sátron kiviig a szolgák meggyújtották JI sz<'szláiupákat, melyek Spitze* Arnold R TT TÖR áruháza Deák-uícza 23. j Keppiclff. \áz.