Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-06-28

XXXY. évfolyam. Pápa, 1908. június 28. 26. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. M e g j e 1 e n i k m in cl e u v a s á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhiy Goldbcrg Uyula papirlceresltfldése^'SJ^r'afirX szám. Hirdetéseket egyezség .szermtffirá^ ^ló aj ^^atal. Főmunkatárs:..,... MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztősért felelős laplulajdonos: GOLDBERG GYULA. IClöíizetősek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 13 Icor., félévre G le, negyedévre 3 k Nyilt-túr soronként 40 fillér. — ISgyes szám ára 30 ííll Kell-e vagy nem? Ennek a kérdésnek az eldöntése fölött tárgyal, vitatkozik, kigondol most egy bizottság, hogy a város adminisztrá­ciója szükségessé teszi-e egy uj állás szervezését, \~V'<^ '$$ sl Kell-e ti'v^áftíélyztotet szaporítani, vagy apasztani? Mi minden tanácskozás nélkül el­tudnák ezt a kérdést dönteni és pedig ugy, hogy igenis szaporítani kell. J")e felettébb csodálkozunk azon, hogy most egy bizottság éppen ezen tárgyal, liolott a képviselőtestület még* a mull évben kiküldött egy bizottságot, hogy -a város közigazgatási ügymene­tében eszközöljön vizsgálatot, hogy mi­módon lehetne a moslaui létszámot apasz­tani. Különösnek találjuk tehát, hogy ez a bizottság miért változtatott egy­szerre frontot M miért tárgyal éppen a fölött, hogy hogyan lehetne a személy­zetet szaporítani, mikor neki éppen az ellenkezőt kellene cselekednie? Nem kutatjuk, hogy miért és „kiért" teszi ezt a bizottság, csupán a kivitel formájához akarunk hozzá szólni, anielj'-! lyel, tudomásunk szerint, a személyzet­szaporítást óhajtja keresztül hajtani. A városi pénztári hivatalba szán­dékozik ez a bizottság egy uj adóügyi állást szerveztetni a képviselőtestülettel. Sietünk küryihitkoztatni, hogy ez teljesen, felesleges. Ott munkaerőre van szükség, nem pedig titulusra, hangzatos, üres cimre. Szervezzen a város még egy harmadik pénztári számtiszti állást s minden anomália megvan szüntetve s ezzel a közigazgatáson sokkal többet segít, mintha egy üres frázisokkal, hang­zatos címekkel fölcicomázott állás szer­vezésén hetekig, hónapokig vagy akár évekig gyűlésezik. A harmadik számtiszti állásra égető szükség van, de hangsúlyozzuk ismé­tellen, hogy az adóügyi je gyző i állás teljesen felesleges. Azt is megmondjuk miért felesleges. A modern közigazgatási elv az. hogy minden ügy .'.la rab olt nyerjen elinté­zést, ahol és amely szakmába az tarto­zik. Már pedig, amint mi értesültünk. mindenuemü adminisztrácionális teen­dőkéi a pénztártól el akarják választani s azzal az amúgy is tulhalmozojt jegyzői hivatalt akarják megterhelni. Ha már most adóügyi jegyzői állást szervezuek, kérdjük mit fog dolgozni az a reménybeli adóügyi jegyző? Titu­lusokért a város nem fog senkinek sem fizetést adni, de nem is szabad adnia, mert a város nincs abban a fényes anyagi helyzetben, hogy semmiért valakinek állandó fizetést<idjon. De még ha volua is, ez az eljárása igazságtalan volna, mert az által, hogy valakit kényelmes álláshoz juttatott, más, amúgy is meg­terhelt munkaerőt tenne túlterheltté. Ezt az állitásunkat be is fogjuk bizonyitaui. Az 187ß. évben a jegyzői hivatal állott két jegyző, egy iktató, egy kiadó, (az iktatónak és kiadónak akkor is annyi volt a fizetése, mint ma, 32 év után) és két. leíróból. Az ügyforgalom pedig lőOl közigazgatási és 400 árvaszéki az adóügyi jegyzői állás szervezésével j ügydarab volt. Tiz évvel később 188ü-bau ennek éppen az ellenkezője lépne éleibe.'ugyanazzal a személyzettel a közigaz­Ugyauis a bizottság lyozzuk, hogy a mi tudomásunk — a pénztári ügyekre, az adózásra ésj erősen haugsu-jgalási ügyforgalom 4782, az árvaszéki másunk szerinti pedig 5(57 számra emelkedett. Ilusz év­az ezzel kapcsolatos, egymástól el nem választható munkálatukra vonatkozó vei később a személyzet egy leíróval szaporodik, de a közigazgatási ügyfor­galom már ü8í)(), az árvaszéki pedig Jöjj a szabadba. Jöjj, ki, szerelmem, iöjj a szabadba ! Fojtogat itt a bünteti lég. Vágyom egy tiszta, isteni dalra . . . Künn a mezőkön hallani még. Nézd csak amott a szép buzatengert Már lelwrgasztja hosszú fejét. S amint a szellő rengeti lágyan, Mintha köszönne, in/ne feléd. Távol a dombon már kepe látszik. Tegnap aratta még a kaszás, Messze hallatszott vig arató-dal, Ez jele, hogy volt bő aratás. Holnap itt lesz száz vaskaru ember. A búzatábla jöldre borul; S az aratóknak vagy dala hallik, Vagy a szemébe könnyű tolul. Mind igaz itt a dal is, a könny is! Nem lakik itt a képmutatás. Hosszú remények veszte: a könnycsepp, Mig a vig ének: hálaadás. Szebb ez az ének, mint a madárdal Szebb a Szeráfok hangjainál . . . Künn a mezőkön van csak az élet; Ott az igaz dal, — bent a halál. Molnár Kálmán. Washington nevezetességei. — A ' „ I' á p a i h a p ok" eredi'ti t á r c » j a. — Irta: Vértesi Károly. A Capitol megnézése után, az annak tőszom­szédságában lévő Library of Cougress, vagyis az Egyesület Államok politikai könyvtára éa annak u tűzbiztos, két emeletes, olusz renaissanee diszépülete következett első sorban, szabad téren, parkos kör­nyezettel. Uj, ragyog, még esak bét éves. A négy udvarral biró* gránit épület olyan nagy, hogy a hosszában 131, szélességében pedig 101 méteres. Közepén lapított, aranyos kup»la van, melynek alatta az olvasó nagyterem. Hat millió dollárnál többe (32 millió koronába) került. A homlokrészen sikdiszitmények, népjeliegek, a három bronz ajtón dombormüben az irás és nyom­tatás, az eló'üsaruokbau mellszobrok, Franklin, Goethe, Dante, Seott és más kitűnőségeké. A tudo­mány és művészet hasonlatos alakokkal vau jelké­pezve. Az amerikai irodalom tudvalévőleg angol emlőkön növekedett fel. A bemeneti csarnok carrarai márványból van a hófehér sziuhez jól illik a tarka tető disz. Bronz­ból való, fáklyát tartó egy-egy nőalak, a két oldalra nyíld lépcszőfeljárás kezdetén. Fényes márvány oszlopzat. A lépcsőházban, emeleten, kettősen el­helyezett sok oszlop, szebbek azoknál, melyek a cőrdubai mezcpiítábun csodálkozást keltenek. Lépteinket megakasztja a lebilincselő hitvány, ragyogvány. Oszlopcsarnok, finom vésetek, douibor­képek, sziues képek, falfestés és rakott kép, jelképi alakok. Nem tudjuk, uézzük-e a vallást, költészetot, irodalmat, irmukat vagy a tanulmányt jelképező huaonlatos alakokat vagy a könyvnek keletkezését, fejlődését. Sok, mintegy 50 amerikai mesternek a remek munkája van itt együtt. Szemünk dőzsölhet a sok szépen. A musák sem hiányoznak. A Musa szó gondolkodást, elmélkedést fejez ki, állapodjunk meg azért mi is a ínttsáknál egy kissé, töltsünk kevés időt a musák társaságában, akik egyik-másikunknak a földi életét kellemetessé teszik, hogy ugy mondjam megédesítik. A hitrege meg is sokasította a inuBák számát szükség szerint, amint az emberiség előrehaladása hozta magával. A Horner ós a görög hitregetan csak egy nmsát ismert. Lett az egyből előbb három, azután hét, sőt végre kilenc. Hesiodus a masakat Zeus leányai­nak mondja, kiknek az anyjuk Mnemosyno volt. Clio a történetírás musája volt, Kaliope a komoly hős költészeté. Melpomene a szomorujátéké, Thalia a vígjátéké, Terpsichore és Erato a kőunyü költé­szeté, Euterpe a zenéé, Urániának már az égben adtak dolgot, a csillagászat musája volt és Polyltym­niának már uom is jutott művészeti ág, de annál szebben festették, lenge ruhába göngyölt gömbölyű karok kai. Spitzer 2&.ri&old B TJTfiR áruháza iflp Deál^-uíczo' 23. j KeppicH-f. ház.

Next

/
Thumbnails
Contents