Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-06-28

XXXY. évfolyam. Pápa, 1908. június 28. 26. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. M e g j e 1 e n i k m in cl e u v a s á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhiy Goldbcrg Uyula papirlceresltfldése^'SJ^r'afirX szám. Hirdetéseket egyezség .szermtffirá^ ^ló

aj

^^atal. Főmunkatárs:..,... MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztősért felelős laplulajdonos: GOLDBERG GYULA. IClöíizetősek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 13 Icor., félévre G le, negyedévre 3 k Nyilt-túr soronként 40 fillér. — ISgyes szám ára 30 ííll Kell-e vagy nem? Ennek a kérdésnek az eldöntése fölött tárgyal, vitatkozik, kigondol most egy bizottság, hogy a város adminisztrációja szükségessé teszi-e egy uj állás szervezését, \~V'<^ '$$

sl Kell-e ti'v^áftíélyztotet szaporítani, vagy apasztani? Mi minden tanácskozás nélkül eltudnák ezt a kérdést dönteni és pedig ugy, hogy igenis szaporítani kell. J")e felettébb csodálkozunk azon, hogy most egy bizottság éppen ezen tárgyal, liolott a képviselőtestület még* a mull évben kiküldött egy bizottságot, hogy -a város közigazgatási ügymenetében eszközöljön vizsgálatot, hogy mimódon lehetne a moslaui létszámot apasztani. Különösnek találjuk tehát, hogy ez a bizottság miért változtatott egyszerre frontot M miért tárgyal éppen a fölött, hogy hogyan lehetne a személyzetet szaporítani, mikor neki éppen az ellenkezőt kellene cselekednie? Nem kutatjuk, hogy miért és „kiért" teszi ezt a bizottság, csupán a kivitel formájához akarunk hozzá szólni, anielj'-! lyel, tudomásunk szerint, a személyzetszaporítást óhajtja keresztül hajtani. A városi pénztári hivatalba szándékozik ez a bizottság egy uj adóügyi állást szerveztetni a képviselőtestülettel. Sietünk küryihitkoztatni, hogy ez teljesen, felesleges. Ott munkaerőre van szükség, nem pedig titulusra, hangzatos, üres cimre. Szervezzen a város még egy harmadik pénztári számtiszti állást s minden anomália megvan szüntetve s ezzel a közigazgatáson sokkal többet segít, mintha egy üres frázisokkal, hangzatos címekkel fölcicomázott állás szervezésén hetekig, hónapokig vagy akár évekig gyűlésezik. A harmadik számtiszti állásra égető szükség van, de hangsúlyozzuk ismétellen, hogy az adóügyi je

gyző

i állás teljesen felesleges. Azt is megmondjuk miért felesleges. A modern közigazgatási elv az. hogy minden ügy .'.la rab olt nyerjen elintézést, ahol és amely szakmába az tartozik. Már pedig, amint mi értesültünk. mindenuemü adminisztrácionális teendőkéi a pénztártól el akarják választani s azzal az amúgy is tulhalmozojt jegyzői hivatalt akarják megterhelni. Ha már most adóügyi jegyzői állást szervezuek, kérdjük mit fog dolgozni az a reménybeli adóügyi jegyző? Titulusokért a város nem fog senkinek sem fizetést adni, de nem is szabad adnia, mert a város nincs abban a fényes anyagi helyzetben, hogy semmiért valakinek állandó fizetést<idjon. De még ha volua is, ez az eljárása igazságtalan volna, mert az által, hogy valakit kényelmes álláshoz juttatott, más, amúgy is megterhelt munkaerőt tenne túlterheltté. Ezt az állitásunkat be is fogjuk bizonyitaui. Az 187ß. évben a jegyzői hivatal állott két jegyző, egy iktató, egy kiadó, (az iktatónak és kiadónak akkor is annyi volt a fizetése, mint ma, 32 év után) és két. leíróból. Az ügyforgalom pedig lőOl közigazgatási és 400 árvaszéki az adóügyi jegyzői állás szervezésével j ügydarab volt. Tiz évvel később 188ü-bau ennek éppen az ellenkezője lépne éleibe.'ugyanazzal a személyzettel a közigazUgyauis a bizottság lyozzuk, hogy a mi tudomásunk — a pénztári ügyekre, az adózásra ésj erősen haugsu-jgalási ügyforgalom 4782, az árvaszéki másunk szerinti pedig 5(57 számra emelkedett. Ilusz évaz ezzel kapcsolatos, egymástól el nem választható munkálatukra vonatkozó vei később a személyzet egy leíróval szaporodik, de a közigazgatási ügyforgalom már ü8í)(), az árvaszéki pedig Jöjj a szabadba. Jöjj, ki, szerelmem, iöjj a szabadba ! Fojtogat itt a bünteti lég. Vágyom egy tiszta, isteni dalra . . . Künn a mezőkön hallani még. Nézd csak amott a szép buzatengert Már lelwrgasztja hosszú fejét. S amint a szellő rengeti lágyan, Mintha köszönne, in/ne feléd. Távol a dombon már kepe látszik. Tegnap aratta még a kaszás, Messze hallatszott vig arató-dal, Ez jele, hogy volt bő aratás. Holnap itt lesz száz vaskaru ember. A búzatábla jöldre borul; S az aratóknak vagy dala hallik, Vagy a szemébe könnyű tolul. Mind igaz itt a dal is, a könny is! Nem lakik itt a képmutatás. Hosszú remények veszte: a könnycsepp, Mig a vig ének: hálaadás. Szebb ez az ének, mint a madárdal Szebb a Szeráfok hangjainál . . . Künn a mezőkön van csak az élet; Ott az igaz dal, — bent a halál. Molnár Kálmán. Washington nevezetességei. — A ' „ I' á p a i h a p ok" eredi'ti t á r c » j a. — Irta: Vértesi Károly. A Capitol megnézése után, az annak tőszomszédságában lévő Library of Cougress, vagyis az Egyesület Államok politikai könyvtára éa annak u tűzbiztos, két emeletes, olusz renaissanee diszépülete következett első sorban, szabad téren, parkos környezettel. Uj, ragyog, még esak bét éves. A négy udvarral biró* gránit épület olyan nagy, hogy a hosszában 131, szélességében pedig 101 méteres. Közepén lapított, aranyos kup»la van, melynek alatta az olvasó nagyterem. Hat millió dollárnál többe (32 millió koronába) került. A homlokrészen sikdiszitmények, népjeliegek, a három bronz ajtón dombormüben az irás és nyomtatás, az eló'üsaruokbau mellszobrok, Franklin, Goethe, Dante, Seott és más kitűnőségeké. A tudomány és művészet hasonlatos alakokkal vau jelképezve. Az amerikai irodalom tudvalévőleg angol emlőkön növekedett fel. A bemeneti csarnok carrarai márványból van a hófehér sziuhez jól illik a tarka tető disz. Bronzból való, fáklyát tartó egy-egy nőalak, a két oldalra nyíld lépcszőfeljárás kezdetén. Fényes márvány oszlopzat. A lépcsőházban, emeleten, kettősen elhelyezett sok oszlop, szebbek azoknál, melyek a cőrdubai mezcpiítábun csodálkozást keltenek. Lépteinket megakasztja a lebilincselő hitvány, ragyogvány. Oszlopcsarnok, finom vésetek, douiborképek, sziues képek, falfestés és rakott kép, jelképi alakok. Nem tudjuk, uézzük-e a vallást, költészetot, irodalmat, irmukat vagy a tanulmányt jelképező huaonlatos alakokat vagy a könyvnek keletkezését, fejlődését. Sok, mintegy 50 amerikai mesternek a remek munkája van itt együtt. Szemünk dőzsölhet a sok szépen. A musák sem hiányoznak. A Musa szó gondolkodást, elmélkedést fejez ki, állapodjunk meg azért mi is a ínttsáknál egy kissé, töltsünk kevés időt a musák társaságában, akik egyik-másikunknak a földi életét kellemetessé teszik, hogy ugy mondjam megédesítik. A hitrege meg is sokasította a inuBák számát szükség szerint, amint az emberiség előrehaladása hozta magával. A Horner ós a görög hitregetan csak egy nmsát ismert. Lett az egyből előbb három, azután hét, sőt végre kilenc. Hesiodus a masakat Zeus leányainak mondja, kiknek az anyjuk Mnemosyno volt. Clio a történetírás musája volt, Kaliope a komoly hős költészeté. Melpomene a szomorujátéké, Thalia a vígjátéké, Terpsichore és Erato a kőunyü költészeté, Euterpe a zenéé, Urániának már az égben adtak dolgot, a csillagászat musája volt és Polyltymniának már uom is jutott művészeti ág, de annál szebben festették, lenge ruhába göngyölt gömbölyű karok kai. Spitzer 2&.ri&old B TJTfiR áruháza iflp Deál^-uíczo' 23. j KeppicH-f. ház.