Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-06-14

jogok és előnyökkel szembenálló kölelezeüségek lerliét vállalja és viselje egy elhalt apának, bár az 18R6. évi XXII. t. c. fi. §-ának első bekezdése alapján kebelében eredetileg községi illetőséggel birt gyermekeivel szemben akkor, amidőn ezek anyja a néhai férje illetősége révén birt községi illetőségről önként lemond, a község kötelékéből _ ki± lép és állami és községi közkötelezettségeinek az uj illetőségi község javára tesz eleget. A méltányosság szabályai szerint nem lehet és nem szabad követelni, hogy az a község, melynek kebelében az apa, elhalálozása idejében illetőséggel birt, az apa halála után is nyújtson a gyermekeinek jogol, előnyt, viselje terhét akkor, amidőn ezen gyermekek anyja a község kötelékéből kilépett ós más község javára teljesiti törvényben előirt kötelességeit. • AZ 188(1 évi XXII. t. o. (>. 8 2. bekezdése szerint a törvénytelen ágyból származott gyermekek azon község kötelékébe tartoznak, melybe születésük idején anyjuk tartozott. Ez törvény és benne az anyai jogteljes ménekben érvényesül, tekintet nélkül arra, hogy minő alapon bir illetőséggel. Azonban, ha az anya időközben önjjágulag más községi illetőséget szerez és ezen szerzeit illetősége a. terhelt község részéről elismertetésben részesül, bár az 188(5. évi 2í)(i*34 sz. b. ü. íniuis'teri elvi jel. valamint az 1897. 833. sz. közigazgatási bírósági határozat szerint: ha a törvény leien anya időközben más illetőséget szerzett, ez a gyermek illetőségéti nem változtat, ugy az anya mini törvénytelen gyermekének megszületése idejében való illetőségi községe szempontjából kivan a• rázta ii kezemet. — No csakhogy tc is jó iura tértél i — motyogta a részeg emberek rekedt hangján s bamba mosoly kíséretében. — Dzután remélem gyakran • el jössz ide? Tudod, ha az ember egyszer megszokja, • neai tudja abban hagyni. — Te gyakran jársz ide? — Gyakran

1

' — Ahogy vesszük amikor rám j jön az ivás akkor mindig ide jövök. Azaz, hogy ide-is eljövök, miután ez a putik van legtovább :i nyitva, és ide akkor is lehet még jönni, amikor r már minden honnan kidobták az embert. Le- nem - iszom ám éu mindig. Csak mikor megcsinálttim y valamit. Azután 1 Mig készül a képem, mig azt j ^hiszem; hogy tudok' valami jót, valami szépet csic náltii, addig nem iszom, föiak azután, mihelyt késiíeu ;i vagyok s látom, hogy nem tudok semmi Valámireü valót -csinálni. Ilyenkor elkeseredem * és iszom. - . —• l>e hiszen ugy : még kevésbbé 'tudsz jó n dolgokat• csinálni ?••' • i ' /.•;. is .. — Lehet, de'legalább nem goridolok' rá. Milyen jó is nem gondolni semmire, -c- — ,••» i

: .• • •„ Nemsokára' jöuiiek - a napszámosok"' meg a ). gyári munkások.-Micscida 'hatalmas-- erős •alukölt 1 a-Ügy irigylem őket. Kutya bajuk-! Al'látréletet élnek * és boldogok. Micsoda ostobaság'-is-lilás életet-'31-tii. Állatnak sziiléttAtn'k :

és ijö'm akaniiik^líltóti L életet élni! Hülyeség! A-ltalábandiülyes'ég dolgozni, j- Minduntalan el-ö'sze'dn'i^nii- 'v-ászuaka* és telerakni • Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. -.IMinthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. V. Iloffmann-Iii» Roche A Cm. Basel (Srájc). Kapható orvoll rendeletre, a gyíeystírtírik-. ban. — Ari GvegcnÚnt 4.—korona. etében a gyermek más hatóság ügy- joí tőrébe tartozzék, mint anyja, hu az csak lez örvónyadta jogával él, amidőn önjogu- ell: ag uj községi illetőséget szerez. t. < Határozott megsértése az anyai ér- ke. iületnok és önérzetnek, de a jogérzetnek ge s, az illelőség tekintetében barrikádot iinelni anya ós gyermeke közé. Stí

' Rzen kérdésnek a szigorú jog sze- |

íé int való elbírálása csak két esetben le

l iidokolt.jazl8H6.6vi XXII. t. e. 7. §.-ának se

í 2-i.k pontja esetében, vagyis azon eset- ^

eí: jen, ha ti nő férjétől bíróilag elválasz- >SZl lüolt, vagy ha a házassági kapocs bi- |

el ,-óilag felbontottnak mondatott ki, ez be esetben kell, sőt nein is képzelhető más- icl tép, hogy a törvényes gyermek az apja u

3' lletőségét köresse, habár a házasság V1! felbontását kimondó bíróság, az anyának 1111 Ítélte is oda a gyermeket, és abban azil

)C esetben ha az özvegységre jutott auyar

e njból férjhez megy és ez alapon jnl njabbi illetőséghez, mert az özvegy k° anyának ezen az 188(1. évi XXII. t. (

'-j

SJi 7. §. 1 bekezdése alapján nyert illető- te. sége ennek nem szerzett, hanem mint id azt az előző fejezetben kifejteltem, hogy ugy mondjam a törvény által reá dik-Jte tált illetősége, melyet első házasságábólj IH származott gyermekei nem követhet-j tő nek, miután ezzel nem az anyjuk, ha-j nem ennek második férjének vagyisJjá mostoha apjuk illetőségét köpetnék, ami é* pedig lehetetlen. stí De az illetőségi község szempont- bt jából is szó íér ahhoz, hogy az apa ha-He lála után is megtarlsa-e a gyermek, apja ki illetőségét akkor is, ha özvegy auyja ri önjogulag más községi illetőséget szerez, h Mert bizony kérdéses dolog az. vaj- g, jou miképen jut ahoz valamely község, u hogy az illetőséggel járó jogok és elő- n nyök élvezetét nyújtsa, illetve az ezen h | .S kedvet kaptam hozzá, hogy elvonuljak va- rí jlami kis korcsmába, amelynek ]>iszkos homályában — j rágondoljak a fényes term'ekre. ' n: Valami kis szürke helyre vágytam, ahol la- a lóeáu ülhetek a patnlagok után és koesishort ihas- n sak a mummök után. Valahol a legsötétebb Józsefvárosban találtam is egy' ilyen akkori Jiaiigida.ómnak megtelelő ji helyet. i ii Odakint már hajnalodott. A szürke tél: égen v kezdett átderengeni a nap s -a reggeli világosság v beszűrődött a jégvirágos ablakokon át s kellemet- i len sárgás színnel vonta be a gázlángokat, mely \ olyan volt, mintha homályos üyegbura alatt égne . . ' :i A vastag lábn taszékelc. "már gúlákba voltak i rakva az asztalok tetejéu « a jég. szekrény előtti \ • bádoglapon ott hevertek n nehéztalpu,- csorba széKi * - fröccsös meg sörös poharak. ; A reggeli világosság :kezdett mrud jobban < . áttörni a helyiség piszkos levegőjén s az álmos - csapos le- is csavarta hamarosan, a gázlángot. i ; S'beleesett lelkembe -a. másik-:ka,vicá. Műgu- .J táltam a-pisakos lelmjt, fizettem és menni -akatftám. j i Akkor vettem-csak-észro,-hogy ott ül .'mellettem a lócán egy. alak. . • v .- -.••••••! * , A kis Meisounier.e \a\ts • ... . , ( - ; JÍ -7- Abá hát te iajjidejársz? Gratulálok!.-A . züllés a haladás'utja-szólt.és resz.kető kezével meg- . szó más, de az értelem ugyanaz. 'Vagyis le az az 1889. évi 215.') számú -belügymi- ki mszteri határozat nem mond egyebet, tö mint amit .az 1886. évi XXII. t. c. 6. la §.->ának első bekezdése mond, vagyis, hogy a törvényes gyermek, az apja il-Jzt íolóségét követi. is A jus strictum szempontjából az az el álláspont, hogy a törvényes gyermek az apja illetőségét követi és azt. még r

j akkor is megtartja, ha apja meghal és özvegy anyja törvény adta jogával élve, 3. ujabbi • illetőséget szerez, helyes, de a!^ jus aetpium szempontjából sok szó fér ^ hozzá. V

( Szó fér hozzá ugy az anya, mint 0i az illetőségi község szempontjából. Az anya szempontjából azért, mert [\ az az elv, hogy a törvényes és igy az f

e 1886. évi XXII. t. cj.fi. §.-a első bekez- j( dése értelmében, apja illetőségét követő e; gyermek, ezen illetőségét még akkor is u megtartja, ha apja meghal ós özvegy j

vv anyja im jogalag ujabbi illetőséget szerez, ;1J egyenes negligálása az anya jogkörének 7 egyenes megtagadása és nem létezőnekL, tekintése azon jogoknak, melyek a há-i.

i; zasság által önjoguvá vált nőt. önjoguvá L válásával megilletnek. Ii A nőt, ha férje elhal, az 1877. évíjs XX. t. c. ép ugy elismeri gyermekei In természet és törvény szerinti képvise-ln lőjenek, mint az apát, ha gyermekeinek! 11 anyja hal el. A hivatkozott törvény az'p özvegy anyára semmivel sem kevesebb j terhet ró, mint róna özvegységre jutása [ j. esetén az apára. j]i Nos tehát, ha kötelesség dolgában ji

1 nem teszünk• különbségei, mivel indo-.ö kolhaló az, hogy az özvegy anyától! épen illetőség tekintetében választjuk j el gyermekeit, mivel indokolható az, 1 hogy községi hovatartozandóság tekin-ji eszeinbejut minden mozzanata arai utolsó találko-| sásunknak amikor dult arccal, pálinkától bűzösön 1 rikácsolva szidottt mindenkit aki nem volt részeg ji és akin tisztességes ruha volt. Tavaly télen történt, ez a mi utolsó találko- 1 zásunk. A t'arsaug egyik éjjelén, erősen reggel leié f egy előkelő házi bal után a sok jótól és széptől megcsömörlött a lelkem s megkívántam egy kis időre a közönségest, a komiszat. Nem tudom, más is ngy van-e vele, de énnálam a lelki állapotok minden ok nélkül egyszerre megváltoznak. A hangulatok vkaleidoskop sxerüen változnak, mint minden ideges embernéL 'A tulajdonk.épeni yk-ule meg van ezeknek a gyors.-hangulat változásoknak, csakhogy nem mindig és nem mindnyájan látjuk. Olyanforma dolog ez, mint míkor valami vízhez érünk s vizgyüriiket látunk a felszinén, tudhatjuk, hogy valaki bizonyára kavicsot dobott bele csakhogy nem láttuk se a kavicsot, se azt aki hs dobta. Ilyen láthatatlan-kavicsot-clobhatott .bele akkor is valaki a lelkembe. Lehet, hogy egy hideg tekintet volt, lehet'.hogy egy félelmetesen meleg — elég az. hozzá, hagy .onnan. mennem kellett, ha nsak nem akartam unalmassá' válni. .... S végtelen.jól esett a fényes, talán-.kissé -affektált hangú• paradicsomból kikerülni a durva,-ciínkus szürke világba.. -,. . <; , .