Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-04-19

Elsösorbau, hogy még jobban felhívja a figyelmet a Balatonra, hogy ime, itt van ez a káprázatosan szép tó, amelynek színpompában ragyogó vize, éltető levegője, lelketderitö kék ege, tüzesbort termő hegyei, üditö forrásai, völgyei, madártól hangos erdői, árnyas ligetei, vendégszerető derék színmagyar népe, mind egy-egy biztosítók arr , hogy itt mindenkinek a lelke gyönyöröket talál. Tihany, Badacsony, Csobánc, Szigliget, Keszthely stb., mind olyan klasszikus hely', amely ellenálhatatlanul vonzza a természeti szépségek után vágyódó lelkeket. Az elsö cél tehát az, hogy a magj'ar ember, a kiállítás alkalmával, utazza körül, hajózza át a Balatont, látogassa meg euuek a fürdőhelyeit és vigye haza ennek a vidéknek a hirét, a nevét és csodálatra méltó, ritka szépségeit, amely már évszázadokkal ezelőtt, dalra hevített minden költőt, alkotásra ihletett minden művészt, aki csak itten megfordult. A kiállítás második célja az, hogy a nagyobb idegenforgalommal a Balatotividék közönségét, nagyobb tettekre, bátrabb áldozatkészségre serkentsek, hogy kedvet gerjesszenek a nagyobb arányú bei'ektetésekrc, a nemzeti vagyon gyarápitásárn. Azt akarják ugyanis, hogy a kiállítás közönségének bölcs tanácsai, észrevételei és bírálatai, szeretettel (auitgassak a Balatonvidék közönségét arra, hogy mily eszközökkel, milyen úton-módon fejlesszen olyan fürdő-életet, amely az egész Magyarországnak egyik legfőbb büszkesége lehet és ahová idővel a külföldnek is csodálattal kell seregiemé. A harmadik cél az, hogy a kiállítás megismertesse a Balatonhoz közelfekvö megyék mezőgazdasági — és ipari életét. A kiállítás tenuja legyen, gazdáink és iparosaink munkásságának, élénkítő hatással legyen a mezőgazdaságra és iparra, ismertesse ineg a Balatonhoz közelfekvö megyék termelési képességét, és beszerzési forrását ; a k'íllilasban fejlődjék az iparos izlóse, a nép tudása. Mégis, a kiállítás vonzó erejének a Balaton van .szánva, amennyiben a kiállítás súlypontja a Balatonra van helyezve. Nappal a vizi jármüvek sürgés-forgása, a viz sportjai, napnyugtával a vizén rendezendő tündéri kivilágítás, a viz káprázatos tündérestéi a kiállításnak oly keretet fognak adni, amilyent kiállítás még nálunk egyáltalán nem. • le talán külföldön is alig mutatott föl. A kiállításnak öt főcsoportja lenne. A konzulátusok közreműködésével nemzetközileg, de hazai erőkk I is. sikeresen rendezhető vizijármüvek, spoi turista- és fürdöcikkek osztálya lenne az első. E kiállítás hivatott lenne arra, hogy a Balatonon eddig ismeretlen jármüveket honosítson meg, s igy a nyaralást, . a turistaságot, a sportos fürdőéletet változatosabbá, színesebbé, élénkebbé és vonzóbbá tegye, szóval, hogy a Balaton élete utolérje a külföldnek szórakozásokban bővelkedő fürdőit. Tgyes reklám segélyével a kiállítás alkalmából a külföld egyes köreinek figyelmét felakarja hívni a Balatonra, mint KözépEurópa legnagyobb tavára. A művészeti csoportban odahatnak, hogy a hazai festők és fényképészek ott lehetőleg balatoni képeket állítsanak ki s adjanak el. Igy is akarják ápolni a Balaton kultuszát s a hazai természeti szépségek iránt való érdeklődést. A harmadik csopoitban fel akarják kelteni a figyelmet a pusztuló néprajzi kincsekre. A helyben működő, állami felügyelet és pártfogás alatt álló Balatoni Múzeum közreműködésével, a kiállítás révén megakarják menteni azt a temérdek kincset, amelyet a népművészet: eddig megteremtett, de a terjedő modernség elpusztulással fenyeget. A Balatont, övező vármegyék nemcsak hazánkban, de tán a kontinensen is, legklasszikusabb talajai a pásztormüvészetnek. Rengeteg itt még a magyaros diszitö-ehmaekben gazdag régi uöi kézimunka is. A három vármegye hölgyeinek és földbirtokosainak segédkezéseivel összeakarják gyűjteni a népművészeti tárgyakat. A kiállítás tehát tudománj'os és magasabb művészeti célt is szolgál. Vidéki kiállításún először látható arányokban és anyaggal igazolni akarják a magyar nép művészi érzékét, teremtő erejét és zsenialitását. A tárgyakat nemcsak kiállítani, de a magyar kultúra, művészet, és di1 szitö-ipar javára megmenteni is akarják, hogy a 'kiállítás ne csak múló látványosság, hanem ma; redandó emléket hagyó közművelődési tevékenység is legyen. J K téren követésre érdemes példát akarnak j nyújtani a későbbi kiállítások részére. A kiállításban még mezőgazdasági- és ipari csoportot is terveznek.' Ezek között az elsö lenne a nagyobb, mert a Balatonhoz közelesö vármegyék inkább mezőgazdaságiak. A mezőgazdasági csoport sikeréhez is szép reményeket fűznek A kiállítás kiemelkedő része lesz a borászati osztály, amelyben megismertetik a Balatonvidék hires borait. A Balatonvidék közönségével pedig megismertetik a borkezelés okszerű szabályait, a modern píncészeti gépeket, bog)- a berki zelést, tökéletessé, boraikat pedig még jobban megbízhatóbbakká, keresettebbé és jobbáruvá tegyék. A kertészeti kiállítással is inteni akarják a népet arra, hogy a mezőgazdálkodás egy részét változtassa át, konyha-kertészetté, amelynek terményeit a Balaton idegenforgalmában ugy a a maga, minta köz javára pompásan értékesítheti. A halászati csoporttal is olyan kiállítást nyújtanak, amilyent hazánkban még nem mutattak be. A magyarság östoglalkozásának minden módját halászok tárják elénk a Balaton vizén. E csoport a keszthelyi kiállítást szintén speciálissá és rendkívül vonzóvá teszi. A halászati osztály szervezése közben összegyűjtik a pusztuló halász-szerszámokat is, a mivel a néprajzi tndománynak is hasznára lesznek. A kiállítás ipari csoportjával legfökép a Balatonvidék rohamosan fejlődő építkezéseinek ügyét akarják szolgálni. Az uj vasút mentén is, mint eddig a somogyi parton, a villák százainak kell támadni, a melyek 'a közel jövőben bekoszornzzák az egész Balatonpartot. Az építkezőknek bo akarják mutatni a Balatonhoz közel eső vidékek iparát, iparosainak ügyességét ós Ízlését, építészeink rátermettségét, vállalkozóink tetterejét. Ezzel igazolják azt, hogy mindazok, a kik a Balatonpart feldíszítéséhez építkezéseikkel hozzájárulni akarnak, itt. a közelben gyorsan és olcsón megszerezhetik ipari szükségleteiket. A kiállítással tehát az építkezési kedvet is fokozzuk. Egyéb ipartermékekkel igazolni akarják a magyar ipar fejlődését, megismerterni akarják iparosaink, gyárosaink tudását is. Örömmel üdvözöljük a Balaton vidék eme kulturális törekvését, melyben Keszthely város kétséget, kizárólag vezérszerepet játszik és a Balaton-kultusz továbbfejlesztésére anyagilag is hoz áldozatot. Az elmnlt héten csupán három .színielőadás volt színházunkban, mig két este (hétfő, kedd) kabarett estélyt rendezett társulatmik. Az előadásokról is, meg a kabarét estélyekről is külöu fogunk beszámolni, itt, csak anyit jegyzünk meg, hogy niii'd a u(\gy előadást zsúfolt közönség nézte végig, mig a kabarét második napján kevés közönség volt a színházban. Itt említjük meg, hogy virágvasárnapján Kormos Ilonka, Hidy Irén, Solti Vilma, Csendes -íxlice, Szathmáryné, Gyárfás ós Szathmáry megváltak a társulattól s helyettük Szalkay igazgató Ardó Ilonka i'szubrett primadonna; Fábián Linka(kolovatui) Fátyol Hedvig ^társalgási szubrett) — A magány, az volt "z én mesteren. S az élet a cenzorom. Levizsgáztál' otte becsülettel . . Most már tisztában vagyok mindennel. Jaj annak, aki becsvágyát nem bírja összeegyeztetni a mindennapi kenyérkeresetével: •„ inak esak a kényszerűség jelöli meg hitvány céljait; aki sisipusi köveket gördít, amikor jupiteri villámokat kivárnia, és tán tudna is olimpusi játékot fizui! — Akkor hát te boldog vagy. -—Eh! — szakított foT-e hirtelen, még mindig jobban jártam, mint s/.-' '•' olatársuiik. Hányan készültek Athénbe és Kiu_ * . \osra jutottak. Kacagott keserűen ezen u. ötletén s inagam is nevettem. — Ott vau Kelemen I« <tunk\Tán költő volna, de esak szabad idejében lantoi, en lolgtíri állása: életbiztosító ágens. Akik ehivatalt k neki, nyilván abból indultak 1 ', liogy Jia már a verseivel öl, legalább biztosítsa en bortársai életét. . . Sajó Peti hányszor verte be a" ablakokat s rendezett uteai harcokat a rendőrökkel. Ki hitte volna, hogy ez az „ötökös korhely" a fővári, -gyik rendőrkapitánya lesz, bár semmi kedve hozzá. Kein is hiszem, hogy néha nem rendez suttyóiban egy itis ablakhevcréat, ugy álarcososbáli mulatságok uta'u, és inkognitóban birokra megy a saját, rendőreivel. . . Zsign báró, vitéz huszárpajtásunk, a jövő nagy U "zére, nem volt-e kénytelen asztaltársulali lelügyaló'tick nzegődni? Lóhátról beszélt mindenkivel, onnan kommend .-izla pompásan a svadronját s most gyalogosan vigyázza, mint szurkolják, kátrányozzák taliáD napszámosok a gyalogjárót! . . . Perkátai Laci a fia-verebet is sajnálta lelőni s neveltünk, milyen gyáva vauász, most meg dühös közvádló s mindig kötél általi halált követel, mert ugy kívánja — az állása. III. Belemelegedett Hajagos Pista, amint kiöntötte szive keservét. A búcsúnál halkan szólt, hogy a szunnyadó Kreol feleség föl ne ébredjen: — Engem is hiába csúfoltok még mindig tigris-vadásznak. Már elpuhultam, elgyávásodtam. Tegnap este is ... . A feleségére nézett és hirtelen elhallgatott. Dalajtini, mintha megértette volna, miről fóly a szó, hirtelen felugrott s a lakásba sietett. Hajagos Pista aggódva nézett utána. — Mi történt'' — kérdeztem. — Szerencsétlenség. Hát van egy gyönyörű tongelictink. Még az óceánon túlról hoztuk. Feleségemnek első kedvence, Olyan okos állat, hogy kanálból kóstolta a levest. Ebédnél az asztalunkon sétált, de közben hol az én fejemre, hol a feleségem vállára repült s ott fütyülgetett. A feleségein lejére sohase szállt, uiert tudta, hogy az tilalmas; belegabalyodott volna karinaival a bozontos hajba. Tegnap este baleset érte. A vacsoránál röpködött az égő lámpa köiiil. Valamikép ügyetlenkedett és megpörkölte a begyét. Aléltan hullott le az asztalra . . . Azóta . . . A fekete asszonyka visszajött és hozta a beteg madarat. Már be-be hunyta szemeit az exotious tengelic, s csak pillanatokra nézett föl szomorúan, a haldokló megindító tekintetével. S amint hárman néztük a kis áldozatot, ahogy ott pihegett a háziasszony barna tenyerén: egyszerre csak elszuuyuyadt örökre. Fuldokló zokogásba tört ki az asszony. Szemeiből csak ugy patakzott a köny s végigfutott fekete kis arcán. El se takarta kezével, esak nézte, egyre nézte a kiszenvedett madarat . . . Oly különös volt cz a túlzott érzelmesség ... Ez a csöppnyi tragédia az ő aránytalan hatásával sziute furcsán érintett, ltánéztem Hajagos Pistára, a ki megindultan, aggódva uézte hoi az asszonyt, hol a madarat. Es a rettenetes tigris-vadász szemei köunyektöl csillogtak . . .