Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-04-12

kedves hangja és törekvő játéka kellemes he­nyomást keltett. Többi szereplök: Kovács La­jos a gyenge akaratú és ingadozó apa, Gyártás­sal, Tombornéval és Inkével apró szerepeikben igyekeztek megfelelő keretet készíteni a darab hőse kimagasló játékához. Vasárnap újból a Bál király nő uyiij.tott szó­rakozást a szépszámú közönségnek, a szerepek­ben ugyanazon személyekkel és játékkal, mint ahogy a fenti .sorokban megemlékeztünk. Hétfő. Hétfőn Molnár Ferencnek „A doktor ur M cimü, nagysikerű bohózatát, adták, mely Bátori Béla jutalomjátóka volt és az előadást, bár bér­letszüuetben ment, zsúfolt ház nézte végig. A darabról, miután közönségünk azt, már nem egy­szer végig nézte, elég csak annyit mondanunk, hogy kacagtató jelenetei folytonos derültségben tartották a közönséget. A főszerepet (Pnzsér) természetesen Bátory játszotta, oly kifogástalan alakításban, hogy hozzá hasonlót csak Nagy Imrétől láttunk. Különösen a második és har­madik felvonásban ragyogtatta Bátory művésze­tét. A közönség körében, tisztelői gyűjtést is rendeztek számára és az elsö jeleneténél egy nagy öt pecsétes levelet és négy tolvajlsulcsot adtak át Bátorynak, hogy a teljes erkölcsi siker mellett némi anyagi sikere is legyen. Sikerült játéka volt. Szatmárynak is (Dr. Sárkányt kü­lönösen a betörő ruhában. Jól megjátszotta sze- ! repét Déri Béla, a rendörfogalmazó személye­sitésében, valamint Kovács is elfogadhatót nyúj­tott. Holóczy, bár nem tudott eléggé beillesz­kedni a darab szellemébe, mégis pompásat nyúj­tott. Nagyon ügyesen játszott Csendes Alice is, Ssatmáryné pedig határozottan élethű volt Ma­rosine szerepében. Az egész előadás, elejétől végig mintaszerű volt. Kedd. Jígy régebben nagy sikereke/; ért operettet adtak kedden, a Tavaszt, amely azonban ma már nem tud ngy közönséget vonzani, mint anuak­elötte. Zenéjét azonban ma is élvezettel halgat­tuk. Az előadásról nem mondhatunk semmi rosz­szat. Színészeink derekasan megállották helyü­ket ma is. Különösen Hidy (szobalány) játéka vonta magára figyelmünket. Nagyon kecsesen de nem elég diszkréten táncolt. Az elsö felvo­násbeli tánca még Ízléstelen is volt. Játéka azonban annál jobb volt s ezzel méltán rászol­gált a dicséretre. Elevenség, vidám jókedv jel­lemzi játékát, amelyért nem egyszer ki is tap­solták őt". Solti Vilma szép énekében ma is gyö­nyörködtünk, tízatmárynó pedig ép ugy játszott, miiít eddig: jól. A iérfi szerejjlök közül Bátho­ryt kell elsö helyen kiemelnünk, aki a magával tehetetlen férj szerepót játszotta, nem egyszer megkacagtatva a közönséget. Sikerült alakítást nyújtott Szathmáry is, a folyton remegő tagu pincér szerepében. Jó volt még Medgyaszay, Kovács, Inke, valamiut a többiek is kellő buz­galommal játszották meg kisebb szerepeiket. A zenekar ma nagyon szépen játszott, csak a trombitás erős fúvása rontott néha a harmoni­kus játékon. Szerda, csütörtök. Szerpán, Földes Imre dráma-ujdondonsága, a „Császár katonái" került színre. Mindenekelőtt meg kell állapitanunk, hogy ez esti előadás al­kalmával töltötte meg a közönség színházunkat a zsúfolásig. Pedig hát a drámai előadásokat nálunk nem igen szokta a közönség látogatni. Ennek azonban a dráma, meg az előadás voltak az okai. A mai dráma igazi, tökéletes alkotás. A mai katonai kérdések körüli viták világában annyira aktuális, hogy majdnem azon kell cso­dálkoznunk, hogy a darab előadását eddig még be nem tiltották. De-'nálunk, Mágyarországonj hala Isten, nem katonai kormány ül a polcon, mert abban az esetben a „Császár katonái" ugyanolyan sorsra jutott volna, mint Beyerlein „Takarodó"-ja az ö hazájában, melyet a nagy néinet cenzúra már az első "előadáson betiltott. Az a merész, vakmerő hang, mely aa egész da­frabot jellemzi, az a ragyogó stílus, melyben a darab Íródott, a katonai szellem, amit oly kö­nyörteuül ostoroz, — mind azt igazolják, hogy Földes Imro igazi irói tehetség, amit tőle elvi­tatni nem lehet. Azok a sziuigazságok, melyeket a mai katonai rendszer fejéhez vagdal, az első­től az utolsóig, teszik a darabot korszerűvé. Földes a „Császár katonáidban mindvégig a tiszti becsületszót tárgyalja, szembe állítván a polgári becsületszóval, — mely becsületszó, ha a férfias önérzet és lelkiismeret mondatja, mig a katonai becsületszót olyannak festi, mely fel­sőbb parancsra születik, de a melyet meg sem kell tartani, ha azt a kardbojt ugy kívánja, mert Földes szerint, a katonatisztnek csak kardja van, de szive nincs és „hallgatniuk aranygallér." Az előadásról szólva, el kell ismernünk, hogy az a fővárosi színpadok bármelyikén ugyan olyan nagy sikert ért, volna, mint színpadunkon. A leg­nagyobb szerep Dóri Béla (Joász főhadnagy) erős vállain nyugodott. Hatalmasabb, művészibb, drámaibb alakítást Dóri még eddig uem produ­kált. 0 volt, az előadás lüktető ereje. Egyedül őnála dobog a sziv az uniformis alatt, a többi­nél nem, ós ezt oly tökéletesen tudta érvényre juttatni, hogy magával ragadta vele a közönsé­get, mely nyílt szilien is többször megtapsolta, a függöny legördűltekor pedig percekig tartott a tálakat rengető taps, amelylyel a közönség já­tékát honorálta. Kitűnő alakítást nyújtott Szat­máiy (KarádjM, Medgyaszay (Karadj' Zoltán), Gyárfás azonban ugy nézett ki (őrnagy) mint egy berúgott vén őrmester. Őrnagyhoz egy cseppet sem hasonlított. Holécy Ilona (Karády Erzsébet) szépen átgondolt és átérzett alakítás­ban adta drárn i hősnői tehetségének tanújelét, azonban a végjelenetében lehetett volna drámaiabb is. Pompásan, a szerep természetéhez képest vi­dáman és ügyesen játszotta meg szerepót Báthory (Keller hadnagy), mig Inke, Eezső Szedlacssk tiszthelyettes szerepében valósággal remekelt. Öt is, Báthoryt is kitapsolták. Figyelemre mél­tót produkált Kiss is, mint Karádyék szolgája, valamint az összes szereplök is, ugy, hogy já­tékukban vajmi kevés, mondhatnók semmi ki­vetni valót sem találtunk. A második felvonás utolsó előtti jelenetének oly óriási hatása volt, hogy a közönség alig akarta abbahagyni a tap­sot, mely a falakat is megrengeclte. Ekkora si­kert még nem arattak színészeink. Csütörtökön ismét a „Császár katonái"-t adták ép oly siker­rel, mint előző náp, gyér közönség előtt. GYES HÍREK, Amikor a szívben Amikor a szívben A szerelem ébred , Mindenkinek rózsás A tüvises élet. A szivnek a sorsa: Hogy szeressen, égjen S utainkon mindig Szerelme kisérjen. De nem azért sziv, hogy Önmagát szeresse, A testet, a lelket Hamuvá égesse És hogy tüze, lángja Elrejtve lobogjon Hanem hogy örökké Másokért dobogjon. De még sem azért sziv, Hogy százat szeressen, Hanem egyért ógjeu Csak egyet kövessen. S mintha itt a földön Csak egy ember élne: Egynek legyen üdve, Gyönyöre, reménye. Ha szeretni nem tud, Vagy csak mint a lepke: Egyik virágról a • Másikra repkedve; Vagy ha hűen is, de Hasztalan, hiába: Jobb, hogyha megreped, Megszakad bujába. Molnár Kálmán. — Személyi liirek. Koller Sándor várme­gyénk alispánja és Dr. Vadnay Szilárd megyei tiszti iöorvos, af. hó 8-án megkezdett, sorozásokra városunkba érkeztek. Fehér Ipoly panonhalmi főapát mult csütörtökön az itteni bencés rendház és gimnázium meglátogatására városunkba érke­zett, pénteken délben pedig visszautazott. — Diner a polgármesternél. Mészároá Karolj' polgármester a sorozás alkalmából, vá­rosunkban időző urak tiszteletére, pénteken dél­ben, fényes ebédet adott, melyeu Koller Sándor alispán, liickelj' József alezredes, Audik József őrnagy, dr. Xedeczky Géza és dr. Illés Ignác ezredorvosok, dr. Vadnay Szilárd megyei főorvos, Sült József kir. tanácsos, Barthalos István ügy­véd, Groó Gyula főhadnagy, Rencz István had­nagj-, Kemény Béla városi jegyző és Hátha Jenő urak vettek részt A vendégek mindenike el volt ragadtatva attól a bájos szeretetreméltó­ságt.ól, mellj-el a vendégszerető háziasszony, polgármesterünk köztiszteletben álló neje és maga a házigazda őket fogadta és megvendé­gelte. A diner a legkedélyesebb hangulatban a késő délutáni órákba nyúlt bele. —- A pápai Leányegyesület mult va­sárnap tartott felolvasó ülését nagy számú kö­zönség jelenléte mellett Kellner Józsa briliáns zongorajátéka nyitotta meg. melj r után Molnár Kálmán, lapunk főmunkatársa ült a felolvasó asztalhoz s a legnagyobb figyelem és csend közepette olvasta lel „Végtárgyalás" cimü ro­mantikus verses elbeszélését, melyet lapunk egj'ik legközelebbi számában fogunk közzé tenni. A felolvasót zajosan megtapsolták. Ezután Heller Margit szavalta el ügj-es hanghordozással Re­viczky „Ibolyát áruló leány" cimü költeményét. Ezt követte Koréin Adi és Schönfeld Edit dia­lógja. Tompa „Heroldé-ját adták elö kedvesen és szép siker mellett. Végül Ruzsás Lajos pap­növendék szavalta el Tompa: „Három a daru" cimü, ismert vidám hangú költeményét a töle már megszokott művészettel. Iíogj' minden sze­replőt zajosan megtapsoltak, azt mondanunk valóban felesleges. — Sorozás. Folyó hó 8-án megérkezett hozzánk a sorozó bizottság: a közöshadsereg részéről Zickely József alezredes elnök, Groó Gyul i főhadnagj' sorozótiszt, Dr. Nedeczky Géza ezredorvos. A honvédség részéről Aulich József őrnagj- elnök, Rencz István hadnagj' sorozó­tiszt, Dr. Illés Ignác ezredorvos. A vármegye részéről: Koller Sándor alispán elnök, Dr. Vad­nay Szilárd megyei főorvos. A város részéről Mészáros Károhy polgármester és Kemény Béla v. jegj'zö. Az elsö két napon 8 ós 9-óu a pápai illetőségűek kerültek sorozás alá. Az állítási lajstromba felvéve volt 180 első, 101 második és 95 harmadik korosztályú hadköteles. Ebből az újonc-jutalékra besoroztak a beosztás fenn­tartása mellett 44-et, a honvédséghez sorszám rendén kivül egyet, összesen 45-öt. Egyévi ön­kéntes besorozva lett 3, tanítójelölt 1, család­fenntartó 3. A közöshadsereg póttartalékába 13, a honvédségibe 1. Vissza helyezve 107, fegj'ver­képtelen 50, törölve lett 14, katonai kórházba lett küldve 3, fösorozásról távol maradt 65 elsö, 40 második és 31 harmadik korosztályú, össze­sen 136 hadköteles. A sorozások rendben folytak le, rendzavarás nem történt. — Ipariskolai tanfolyam. A vaílás ós közoktatásügj'i miniszter -az iskolai szünidőben Kolozsvárott tartandó ipariskolai tanfolyamra Mátz József róm. kath. és Jilek Ferenc ref. elemi iskolai igazgató-tanítókat kinevezte. 7- Iskolalátogatás. Trajtler Káföly minisz­teri kiküldött miilt hét elsö felében városunkban­időzött s ez alkalommal az elemi és ipariskolák­bán tartott vizsgálatot és mindenütt a legnagyobb megelégedését fejezte ki. a látottak felett. Kinevezés, áthelyezés.'A pénzügymi­nisztérium vezetésévé] megbízott "miniszterelnök Okolicsányi József szegedi dohánygyári aligazga­tót a pápai dohánygyárhoz 'dohánygyári-igaz­gatóvá kinevezte. Hutkay László itteni 'igazgatót pedig ugyanilyen minőségben a szentgotthárdi dohánygyárhoz helyezte át.' ' — A pápai Leányegyesület folyó hó 12-én• vasárnap délután 5 órakor ülést t.ai't ». köve'tkező műsorral: 1. A tolvaj. Irta: Palágyi

Next

/
Thumbnails
Contents