Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907
1907-08-25
gyülemlett ) > i ^ k < > t. poH éa szemetet ; makadámon ? Nem jobb volna talán, bogy .1 négy Ívlámpa költségeit inkább az öntözésre az utcák söpretésérs baszuálnák löl Az öntözés amúgy is csak a belvárosra és annak is csak egyes uteáira terjed meri sem kellő munkaerő nincs reá sem ennek a munkaerőnek nincs elég fizikai ideje az öntözésre. A lakosság által összesöpöri szemét Bokszor hetekig dombokban hever az utcákon. Nem hordják el. ott száradt porlódik a uapféuyen. Mikor aztán szél keletkezik. szétszórja aziikal a világ négy inja léit' 1 . Elképzelhetni micsoda mennyiségól a mikrobáknak szórja szél ,i levegőégbe ti s még elgondolni is rettenetes, bogy mi mindent nyel <•! igy a város közönsége. A város közönségének egészsége annyira Fontos, hogy annak megvédésére minden úton-módon törekednünk kell. Nem akadályozhatjuk ugyan meg, hogy városunk teljesen pormentes legyen, de törekednünk kell arra. hogy némi védelmei mégis állítsunk elébe a pornak. Azl (*• >Í_Í.Í-iU mondani, hogy nim 9 rá elér. alap és költség. Találni kell minden .ii"ii alapul es pénzt, ha esak azl nem akarjuk, hogy ebbeu a tekintetben vezetőszerepel játszunk az ország min• len városai közölt és ha visztmt a közegészségügyel lelkiismeretesen akarjuk szolgálni. , A hétről. A t .i11ulás és okolás m-m saégyen, • U€ fájjon az nekünk, hogy nálunknál okosabbak it vannak, ülök .Ivan intézményeket létesítenek, amilyenekről mi nein ii álmoduuk. íme Versecen A Kurpark felől fel ndül :i l'aepkc batalma- zenekarának oaábitó hangja. Önkéntelenül i» arrafelé irányítom lípteioaet, Mar a park bejárata' nai zengsetes magyar S/ó Bti meg fülemet. Aztán tovább menve, ismét Imaai bangókat hallok. Minilihiiii magyal beaséd, magyar a renk, magyal temperamentum. Hal mai teljesen magyar fürdőhellyé lett Keiehcnhall'.' Sokszor ••>/. ember aal hiszi, bogi tényleg így van 9 ka tekintetbe vesszük, bogy ti -tuti-/iikai kimutatások iceriui in a fürdővendégeknek 00*/».-• magyar, nem is csodálkozhatunk :i aok magyar beszéden, blegeneknek is feltűnik, bog) mennyi magyar vendég van neiebeahallhaa hat iin u a magyarnak! Hiszen folyton érezné a/ otthon ni' sjszokott melegének hiány, i, ha éppoti a - Üt hotilitar» inni keltené lel lieaae a/t a liitrl bogy magyar földön van Köztudomású dohig, hogy a magyar aehesea barátkozik a kolföklivel, különösen a némettel. Ssületésátől fogva szinte bsiéb vau u'tva a try ii 1.>l«-t minden német íratni I lia i gyűlöletei tutnjdoukép ét elsősorban esak a/. oeatrák ellen ér/i i- iua/ .l-/.inl.i>.'u'U'l. ontmhitlatiul „KéphivaiaH 1 állítanak tel. Kz a szervezet arra leaz hivatva, hogy a szegénysorén és tudatlan néposztályt a hatóaágokkal való érintkezésben tanácsokkal támogassaét ingyenéi jogsegélyben részesítse. Hogy ea mennyire humánus és okos intézmény, azt Baak az tudjs kello.-u értékelni. aki látja és tapasztatja, bogy a nép mennyire járatlan a hivatalokban • mik kevéssé ért jogai kereséséhez és megvédéseken, Maua]«, amikor az Bgyvédi tanácskérés, amely mindig költséggel jár. slkertÜhetetlen, a jíéphivatai* szociális miszsniól los; betölteni, mert megkönnyíti a járási az igaasAgkereséaneh és a jogtalan követelések elleni védekeaéseknek eddig oly szövevényes utjain. Hogy tehát <•/. a szervezet helyen, okos és szükségéé, az kétségen felül áll • ebből az következik, hogy nem t"g követéére találni más városokban, sot telek, hogy Versecen i- hamar el fog hervadni aa a szép reményekre jogosító növény. Annyi érdekösszeütközéa! és súrlódási lógnak az ügy ellenségei produkálni, amennyi éppen elég lesa a •Képhivatal"-) csirájában et« '.ojtani. Nem érhát e| iguzj eredményt és nem tarthatja magái lenn az ilyen intézmény másként, mintha állami és nem társadalmi utón hozzák l.'-tie. Az államnak volna kötelessége városokban ilyen néphivatalokat létesíteni, kvalilikált embereket megfelelő fizetéssel benne elTielyesni, bogy ezek dolgozzanak a nép felvilágolitásán és adjanak tanácsot az ügyes-bajosoknak I».- nálunk a nép mHrelésénél persze fontosabb kérdés a politika. * Amerikában, min' a statisztika matatja, évek "ta in-in volt a magyarországi bevándorlók izáma oly csekély, mint a múlt héten, mert csuk si',4-i'n érkeztek hazánkból New-Yorkba kivándorlók! Olyan örömöt okoz ez a búr, hogy •irhatnékjs támad na ab bérnek. Tehát már annak is örülnünk kell, ba cs..k stll-en hagyjak itt egj héten • tejjel-mézzel folyó országot. Hol vagyunk még akkor attól az kiötöl, bogt a kiinti levők bazs jöjjenek és tapasztalataikzl az óriás méretű kereskedelem és gyáripar terén itthon értékesítsék, tőkéjüket hazai vállalatokba fektessék és felvirágoztassák anyagilag és szellemileg ezt a mi kaaánkat, A an. amely talán őrökre álom marad. at \ isai a . K>tíohis I"ni - 'li" I a is. Igt!/, liogy ennek a/ idegeukedéanek unni inagysrázatál adja az a hang, stelyei un, magyarok, gyakran ballnnk külföldön a németek ajkáról, ha magyar politikáról, Ausztriának Magyaroraságboz való viazonyáröl ét hasonló th.Mn.iki.il van szét. Megdöbbentéi ankstor a lájékuzatlanaág én — sajnos! - nem ritkán a rosszakarat, mely ilyen alkalommal irányunkban megnyilatkozik. Ks termáé estes, bog* minden küllőid.>n tartózkodó magyar ember kötelességének tartja saját környezel ében odahatni, liugy s róluuk vallott téves nésetek, helytelen felfogások, melyek éri heiökké válnsk, lia meggondoltuk, bogy a nagy lemet napilapok Ipid. a ..Mniieli.n.r Kettest« N: i' • 11 r i < • 111 • • 11") I a.. I kapjak' magyar politikai tárgytl tudósításai kai - lehetőleg ilo»/lal la-sanak éa helyűkbe as igazságnak megfelehl meggy ősöilések lépjenek. Vaijon azok. a kik bűnnek tartjuk. Ii i a MAGYAR idegea fftrd lyre megy nyaralni, nem-e ingadosaának ebiieli nézetük helyeeeégál illetőleg, iia egyszer komolyan gondol uáusk azokra a fontos izolgálatokra, melyekel éppen a külföldre utasé Levél Jenából. A nagV német biroilaloni miinlen egyez Utkója minden pillanatban egy eszme szolgalatában all. eg» éi/.iilei igazgatja telteit: .-z a nemzetiségi esxnt*. I lépteu-nyomon ez dombon tdik ki és szinte a tulsagoi vi ve oka annak, hogy az 0 sok dtt siiymniiszuk mögött az ember keres valamit, amit elakarnak rejteni. Más képel alkottam én magamnak rólak és azt hisaetu mások is igy járnak mint én. Azt hittem, hogy az államok egyesülése benső, bogy összeolvadtak egy tóiu'i' egésszé, pedig nem ugy álladókig, mert alig utazik az ember néhány Óráig, nem győzi bámulni nieuuyire iparkodik lel-feltttnui színekben, lobogóban a legkisebb áilomá. ska is. hogy „Nézzed én is itt vagyok am !•• Csak egy az ami közös érzelem: „Deutschland über állast*' Hideg számító nép — miudig a jövőbe néz. Figveleiuiuei kísér minden) és megelőzi a bajt. itt van pl. a ki\amlorlás ügye. - — Hohreber lipcsei orvos tervei szerint itt. Jrnábaii is vannak II. II. S.hjellel-I.le kertek. Mi az ? Jól ttl.lja a német mi is tudhatnék!, hogy semmi sem köti le annyira az embert, mint a földbirtok, amellett megkedvelteti a természetei éa baaasze ratetet ébreszt, A nép ff iöldéhes u , akárcsak nálunk Schieber tervei szerint a város megvesz egv telket, azt leiosztja 100 — 160 m." nyi részek:. ét é\i 9-12 M. bér lejében bárki kibérelheti. A városnak a tőke •''",Ü" II 3' hasznot hajt hm-! Gyönyörű kertecakék ezek és aktunk van érzéke a doiog iránt. tu!j.» mennyi örömet egy kis hasznot ISI ád <z a ki.-i terület. A háttér pedig az, hogy megkedveltetik a munkát és a földet, hogy ne mondjam a helyet. Kz az eszme hatalma. Kicsi korben keletkezik, terjed és hatás,, kiszámíthatatlan. Nézegetem a megtekiutésre kitett nagy halmaz könyvet, mert nagyon iparkodunk am bennünket gazdagítani, elmeletekkel boldogítani!) és olvasom nagy gyönyörűséggel: ..Zur Reform .les deutschen Unterrichtes vou 11. II. - Her« IHHIISTA.lt. ?J ez Üteg nem elég: Siebelilnii gen ! 1 Mi t- szegény Magyarország - VAGY te szegény 11?! Hát még mindig vau Siebenbürgen? Nein elég hogy fejtegetik itt: „Ugye ,0uök haragosának, ha az ember önöket noaatrák-magyart>knak" mondjap vagy; kérdi tőlem egy elaaassi tanító: »ll.it önök isurerik Schiller költeméuyeit, magyar teltei •••< UMS n:i/:áj:i'.'- .' Avaev nem-e els.'ira.igu érdekünk nekünk m.lovatoknak UZ. h ..-v tiszta kepei nyerjen a/, idegen a mi valóban komplikált politikai helyzetűek rőt? Ks ha igy ált a dolog, találhatunk-e alkalmasabb esakozöksM ezen nsury érdekünk kiel.-gitawére, mint azon bonfttársainkat, kik kn.IOI.ion nvaralvau, liirwhnas isimr> t séglie jutásak más nemzetek polgáraival és barátságos bessélgctás k&abeu tényleg érltetnek el eredne n\i <• téren. Meri ii:< egy idegen megkedvel egy magyar) ennek ssvmélyea tulsjdonságai lévén, bizonyára szívesen fogja ballgaUii eanek a inngvar politikára vimatkoaó magvarásatail s uem t..^ el« sárkőzui attól, hogy aaokal el i- fogadja. Tiigndbatstlau, begy e tekintetlien midig nem sikerüli s kflltöldön időző magyarságnak jelentékeny rredméuyl elérni, <le ez m-m i- ssodáiatoe, anii bogy < són a téren t.ikert tudjunk felmutatni, az hflBSZU éveknek kitartó e- fara.I-.ii;..- munkálat igényű. 1ha l.ítjuk is a/, előttünk turayoiMidó óriási akadályokat, ha sajaasaa lapasztabuk is, hogy a külföldinek indokolathm ellsnsaeavs es meggyökereeedetl előítélete vsa minden iránt, ami
