Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-08-18

urnák arra ;iz aggályára, hogy a különböző egyéni ízlések a mindig mások állal készíteti étkeket meg nem szok hatják. Először is az étkekei mindig' ugyanaz a konyhaszemélyzet késziti egy kitűnő főszakácsné vezetése alatt sumst már tapasztalatból mondhatom, hogy a jól készíteti ételekel nagyon] hamar megszokja az ember, mini ezt a nagy becskerek i legelőkelőbb családok példája tanúsítja, pedig egyetlen nagysága sem áll a tűzhelyhez, hogy 2IHI család ebédjei megfőzze, hanem igenis abban a nagyságák dirigálnak szabály szerűen alakított csoportokban, hogy a szakácsnők mii Főzzenek. Az étkekel pedig minden család hazaviheti olyan módszer szerint kezelve, mintha saját tűzhelyéről frissen kerülnének az asztalra s igy a családi élet megbontásáról szó sinus, sől ellenkezőleg, sukkal bensőbb családiI élei Fejlődik. Ugyanis a mai időben elfogadható szakácsnői alig lehet kapni s bizony nagyon ritka az a nagysága, akinek, a főző kanalai a kezébe nein kell venni s a kinek egész délelőtt agyon nem kell strapálnia magát, hogy aztán délután újból kezdje a vacsoráról való gondolkodást Hogy aztán egj ily agyoncsigázott háziasszony a végsőkig keserítve még a mssz cselédek által is milyen kedélybangulatol visz be a családba, ezt ugy hiszem sokan tapasztalhatják egész Veszprém vármegyében és bizonyára Pápán is. Hogy aztán ezzel szemben milyen helyzetbe jut a közös konyha tagja, ezt igen élénken illusztrálja a Hollósné mű" kérdésére a Bp. Hírlapban egy fiatal uinéi által a<h»tt válasz, aki eg*y nagy kosár gyermek ruha tatarozásával foglalkozott. Lássa kérem eddigelé soha nem jutott időm. Tartottam egy bonne-l és egy kis hu/.! Oo. állott a mérhetetlen rónaság köaepén fiatalosan, üde erdők köaepette; a \ail izolö bt>futotta a feliéi ulilalat éa májualtau akáevirágok bólogattak körülötte. Hárnaak ae bólogattak volna I . . . Köay vult a viráguk harmatja ama májusi alkoiivat "la. de a/, a harmat min vult miit", — meg a virág"!, is elperiaelődtek az Erzsike Imi" kényeitől . . . Az apja belátta, lu«gy valamit tan ő is lnliás volt, bogy a még jóformán gyeraaekleáay lelkét nem égessen térbeli a bűnön izerencsétlenaég es meg akart inki l>.•••-.11:i 11 i. — Szakitn az/al a gazemberrel es elfelejtek iminleiit ! A gyereket pedig majd "ilaadjnk valab"va ! A lennv egys/.eruiii, felelem nélkül felelt neki : — Köeaöüöm, ba inegboesátasz, de ugv sem tudnék tovább megmaradni itten. Minden bokor, minden tűs/ál reá emlékeztet. Kai amúgy sem tudnám e,leiedül "I. A gyermekemtől meg nem t.ignk elszakadni soha ' És elment. Feljött budapestié, veit egy kizugot a külvárosban meg egy varrógépet a Baagtakaritotl zsebpénzéiből, aztán meg nemeiül istmlotl e egy keveset franciául, fordítgatott liat a divatlapoknak meg a gyet inekujságoknak. — Mar en esak igv fogok élni ezentúl! szobaleányt, szakácsnői nem kaptam, magamnak kellett főznöm; gyermekeimmel soha nem foglalkozhattam. Most mindkét alkalmazottamat elbocsátottam, egy bejáró takarítónőt tarluk s magáin nevelem gyermekeimet; minduyájan boldogok s megelégedettek vagyunk és hasonlithauanui kevesebbet költünk. Kz a válasz eléggé illusztrálja a közős konyha által teremtett helyzetid. Egyébkén! ha érdekli t. Szerkesztő urat. majd he fogom küldeni a közös konyha tervezetét s szívesen megadok minden kívánt felvilágosítást. I leghelyesebb azonban személyesen meggyőződni, mint már oly sok nagyobb városból tették." Sorakozzunk tehát a közös háztars megvalósítására, ha a magunk érdesít valóban szivükön viseljük. Erömérközések. Hogv a munkái éa munkaadó kösött napip után oly sok hosszantartó és elkeseredett őmérkőzéa van. annak oka főként az. hogy a erveakedésben erkölcsi és anyagi aaohdaritálaal óit. meg-okszorozó munkásság többnyire aaer•zetleu es egymással is versenv hunban levő unkaadókkal áll BSembeu. Az erőviszonyoknak munka-télre kedvezői>b ezen aránytalansága, kozva még azzal, h gy a munkássservesetek .a ugyan jogilag bizonytalan, de egyúttal igen lelo-seginentes helyzetben vannak, okozza a/.t eredményt, hogy tnunkásréssröl gyakran a 'gos es méltányos kivánalmakhos oly egyob iluan túlzott, vagy merőben hatalmi jellegű iveteliueiiyek kapcsolódnak és föllépésük azokért v a krau oly tormában éa eszközökkel történik, melyek az elfogulatlan szemlélő részéről is a egyenesen a jósanul felfogott munkásérdeksl támpontjából is csak belytelenitbetők Viszont a másik fél részéről, egyrészt i mnkásfél tulsáaaiuak vissaahatásakéut, aaoubai lotnlotta 1 aiuassyiiak, mikor az először felkérést) Mgéayes otthonában — de legalább a gvermeken em kerül holmi idegen népségek közé ! Majd Csal legelőnk valahogy ! — Miesoda banális romantika! - sóhajtó•' laikttSaa Tsméasy. - Nem is tudtam, hogv mag •gényhösnö! I le azért nem tett semmit, hogy a BOTI miaunkat költőibb valósággá varázsolja. A fiatal anya pedig szó szerint Leváltott: unt mondott. Bámulatos könnyűséggel tudót -mondani mindarról, ami odahaza az életét kellt gondtalanná szinezte • esudalalos gyors: ággal tanult bele nj kötelességeibe. Ha eselőtt uadarak esatogása volt a muzsikája, most a tiána ;Ünyogése töltötte be a szivét s inig otthon eg et'irt rózsaág okozott kis szivének keserűsége IIO-I minden fajdalmát a hóleső melleit sirta e Ilikor a kicsikének loga jött. De végre ez. ia esa hunit s most boldogan hallgatta a g verek ne •sendes, szabályos léieszet vét elét, beékelve turn ejeeskejét a kocsit, ik leboesálutt esipkes, ke uggonyei kozé . . . * • * Ana riadt lel, hogy egy koesi állott meg ;apu előtt. Nem mintha a ki váncsiság hajion 'olll.'l, — biir a IluzoL'iöiv-uleaban e.'V (damil gen gyakran mar alapjában véve is merevség uutatkozik. mely hasonlóképen esak túlzásnak niliosltheto és a helyeseli felfogott munkaadó udekekbol is csak rosszalható. A munkásság túlzása ós a munkaadók meev.sége, mindkét télnek a másikkal izemben eljes bizalmatlanságát és elkeseredett gyttlölkölósét vonja következésül. Kz okból azok a man« iásmozgalmak is. amelyek nagyobb bonyodalom ndkül a muukáavissonyuak az adott körűimét yek ISeríut lehető és jelentől javítását valósíthatták ,'oliia meg, gyakran tajulnak meddő hatalmi vérd.sek lelett tusakodássá. Végük többnyire, logy mindkét tél nagy károsodásai utal. kimerülve, mindkét oldalról kikapcsolják a meddő kérdéseket és visszatérnek a gyakorlati viszonyok rendezésére, a bovS már a mozgalom kezdetén lejuthattak volna. Meggyőződésünk az. hogv a muukásviszony Alakulásának mikéntje fölött a ket tel közt keletkező tömeg súrlódások a mai reudezettleo, zűrzavaros viszonyok szerint napról-napra jelentősebb közérdek - károsodással járnak : az iparnak létérdekeit veszélyeztetik, a munkások helyzetük elérhető javításából képest rendkívül nagy és magukra is káros erőfeszítéseket kénytelenek tenni: tehát a munkaviszony körül folyó erőmérkőzés mai módja mindkét félre, igy A közérdekre is szerfölött hátrányos. Ezért A ket tél kőzött aa erőmérköaéa tekintetében mutatkozó egyenlőtlenségek mindkél irányban megszüntetendők. A hasonló erő f a k t o tokként küzdő felek mérkőzéséből inkább \arhato hogy egyik télre sem eredményes súlyos méltánytalanságot, hanem mindkét Jelre lehetósegs/.erü kndégitést. nyújtó megegyezéshez vezet. Azért, míg egyrészt a munkások izerveskedésél siismerendönek másrészt az iparosoknak munkaadó szövetségekben szervezkedését szükségesnek találjuk. A keletkező inuiikaado-szovetsegek azonban ne legyenek merev haivi intézmények, hanem —bar a közösség erejével védekezzenek minden túlzásba hajtott és egyoldalúan hatalmi jellegű követelések ellen — mindenkor ismerjek el a munkásság méltányos kívánalmait és igv ekézzenek odahatni. hogy a két. tél között a munkaviszony közősön es kolkoesi Határozottan saensáeiősl - de megijdi hogy felébred a kicsik.' Ösztönszerűleg kidugta fejéi az ajtón földszinti lakás volt, az ajtaja egyenesen a kapusaimé nyílt!), mint olyankor, mikoi oaeadre szokta kérni a kapu alatt haaenroad aahaaoukat. Tainassviie éppen akkor tette be a kaput maga man. Mikor meglátta a rémüli BTOH gveriii'kot, amint az. ajtóból visszahokó.t. ugv erezte, | iniutha szíven ütötték volna. Megállott előtte, keményen a szeme közé nézett s maga sem tudva, hogyan, egysaerre kiröppent az AJKÁN! — Maga az, akit keresek! Tudom! Krzsike most már még jobbon megijedt : valami ösztönszerű félelme támadt. Kélt ettől a naia

1inas, elegáns a-s/.niiylói. aki a maga érett v irtilő Inépségéhez "ly dacos bfiaakaaa^gjsl áilott előtta a j beljebb húzódott SS BJtólélfátÓl. Az AAAAWAY nem engedte. Meglógta a kezet s ugy megszól itotta. hogy amaz. FELSSISZEAL a fájdalomtól. Ugy-,' maga az? Ne tagadja! Krzem ! — -ngla rekedten — Ili' asszoiivoin ! Ka . . . Ks majd sírva kérdezte : — Kit keres assz"tiv"in'.' lilltivosaii vetette fel tejét az ass/.onv dili váll lökte ,ida :