Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907
1907-08-18
csönöseu, általánosan val.'. «zabaly. zásirn kol* tektiv in un RM gy MBUé n y ek létesül Késsenek Legjobb hitünk szeriül ez utón közelíthető meg leginkább a oél; a ma iseríölött elvadult ipari harcnak bákéeebb, reudezettebb, a inai pusztulásoktól ment erömárközésokbe átvezetése, a munkaadó es inunk,'se, ,|ek.k lehető méltányos kielégi táee. A ket szaksserveskedést, a munkaadók MÖvetaégeit él .1 mnukáauk érdekképviseletét feltétlenül jogilag elisinel'eiidókhek. lift cgyiltta min: ; , kös»rdekke] kapcsolatos iutéstnétiyekuek törvényes szabályozását halasztást nem tűr. teladal uák jelezzük. Ugyancsak itt nem hallgathatjuk >'l egy lényeges óhajunkat. Ana kellene törekedni, hogy a iiiuukáeügyek uitéaésében egységes szellem es télfogás legyen irányadó éx ezt csak egységei foiuiu lu/.t.osiija. ||a a munkáskérdések , Ioszlana* a kereskedelmi fbldioivelési és belügyi ininisteriumOK kösött. Hovatovább tarthatatlanul vaiik ea az állapot s a tömegek lelkitőria.laliiui hihetetlenül megnöveli számban ia, salyban is, ennek a kérdésnek munkaanyagát. Javára szolgálna a fejlődésnek, tisatáulátáanak az eliutésések medorbe-tereléeéuek, Ima uronkásttgyekel a kormányul egyesítené, önnáUóattaná, vagyis aaáinukia külön mmikásögyi minisűieriiuuoi -z^rvezne! Közigazgatási garázdálkodás. A dánost rablógyilkoasággal a tiyomoai hatóságok ütgányokai gvauusitaitak: némely újság ni ist. ahelyett, hójy bevárnák a vizsgalat eredményét, nekiment az egész cigányfajuak, hogy az tolvaj, gyilkos, henye stb. Tűzzel, vassal irtani keh a művelődésre képtelen uatiót. A középkorban ugyanért mondották » asidókról; igy vélekedett a hódító törők a rabigs alá hajtott görögről; igy a magyar neme-, a jobbágyról, a szolgáról, Padig bebizonyított valóság, bogy egyik embei épeti annyira képes mivelődni, mint a ni isik. A cigánykérdés megoldását sem a csendőr szurony tol várhatni, hanem első sorban és mindenek lelett a Jaj nevHésélH, a minek feltétele, bogy alkalmai kell nekik adui a tisve tességesebb megélhetésre, amire egy társadalomtud .mányi folyóiratban találok érdekes adatokat. (Szocializmus, I. avf l'.i. sz.) Magyarország 280 (XX) cigáuyáuak mind— Az urain gyerekéi ! Ijedt, elfojtott sikolta- voll ra a felelet: — I almis«\ né ' — A/ vagyok! (iöresós Zokogás liatlgZOtl eaak lel erre a különös heiiiiitaiko/a-ra. A leány ugy öseseiőrt egj szempillantás alatt, stinl valami gyenge virág. Még as asszony is megsajnálta s a hirtelen lobband szivek heknlékeiiv 1légével mindjárt kérlelni ÍS kezdte: — No ne -inon gyermekem! Hisz nem kell félnie tőlem! Iis a benne még ily sajátságos helyzetben is fölébredi nagyvilági a*ssoay Röunyuségévsl tette kossá: — I>e menjünk he innen ! t'»ak nem marad* hatnak a kapu előtt! Bementek, A leány előbb keresztbe állt az ajtóban, mint aki védekezni akar.de Bár Bem Voll ere ja hoszá. Tamása} ne pedig egyeaerüea átkán 1 S szinte ugv vitte be a szobába, aliol a/, esak lei • skadt egv z.suniolvra az. ablak meliett ES keservesen sirt. Tamáséim, ..mint vágigsáaetl 1 isegényea, keserve*) uiuni.a oitnuiara va.lo SZobáoaSán, vele* szui.un IÍI sztoiievel egyszerre megértette a helysete! és előbb meg lázongd lelke hirtelen mag* •BJ 1 alt. Annak a leánynál a lo.i.vei mind az. .. »/IV. LE peregtek . . . Odakuporodott a leány NIEOE es «11 nógatni 1 össze ;t,«C>.'! hold földje van: vagyis körülbelül 120 cigányunk van | hokija. Írni-olvasni minden |IKI közül esak I. emberük tud: A nyomorban «du, tudatlan ember nem ' leint kaszinóhoz, Pedig, bog) minden megvetettségilk mellet: is fogékonyak a kintiira iránt. kitűnik abból, n .e v u \V. század ola tuaig •— I 1 • [legnagyobb részük megtelepedett. Magyar, raaág JSO.OOO cigányából 8088 kóbor, 20.406 féktu* inad; a többi 2ÖO.000 beolvadt a társadalom rétegeibe: 1 v részük all meg kívül a kultúrán. " ., pedig hozzailleszkeilett. I'.z. a "/ v tSOlgál I biztosítékul, bog. a többivel is oeit érthetünk, ha segítségükre vagyunk: ha nei.il» a tisstesaé* Igesebbéletmódra, a művelődésre alkalmat adunk. De melyik közhatóságunknak jutott már eszébe a kérde«t orrol as oldalról megvizsgálni? Negy százados baromi sorsából talán teiine' szet féibitti csoda módjára emelkedjék ki eg\ csapásra, azt várjuk ? 'falsad.dinünk is. közhatóságaink is csal. ilyenkor gondolnak a telvad cigányra, hu egv rablógyilkosság vagy tolvajUs rajuk irányítja a ügyeimet. Erélyese i t oviik .1 karavánokat fog•ágba; nincs vége-hossse •« motozásnak, el* k< dizasiiak. ha miért vannak karavánok? ez. a kérdés nem vetődik fel a hivatalszobákban. Sem .< fegyver elkobzását nem akadályozza annak belátása, hogv a ki örökösen erdőu, mezőn tanyázik, Iannak már a vadállatok ellen is, k.U valami : véd..szerszám. Selejtes műveltség, korlat lt észjárás érhet csak be ily felszínes eljárással. Szomorú dolog, hogy a cigánykérdés meg' Idását .s olyan tárIaadaluii rétegben, a szociáldemokraták lapjaiban [taglalják tudományosan, akikkel egy gyékényen árulni kész veszedelem, A mi varosunk bölcs lauiuea sein emelkedik túl az ois/.ágos átlagon. Az. ügyek aktaszerű elintézése minden I svágyakat kielégíti. Nem diIli. uitáloin. fogy kisebb-nagyobb, 1 de a köSÖnaeg erdekéből nem kis fontosságú állásokban olyanok Ítélkeznek, kik nem rég 'sokkal termékenyebb körben foglalatoskodtak, mint iparosok vagy kereskedők; inert a művelt* • ség hiányait később i» pótolni lehet. I'e az már végtelenül baut, ha .-gy köztisztviselő nemcsak elbiasi, de nyíltan hirdetni I sem átallja, hogy a tudomány, a tanulás, a ' folytonos önművelődés fölösleges, kárba veszett munka. : •zdte a haj i't. Ugv beszélt ho/.za, mint egy őeteg gyerekhez. No ne sirjou, fiacskám ! Ugyan "" Hiszen nem vagv>.k én r..s-- . . . Hallgasson meg. a zárt jöttem, hogy elhívjam magnókhoz . . . I Igj -<• fm '•' A leány esak hangtalanul hóiintotl fejével a rmipszodikiis kérdésre. Kgvult fogjuk szelelni 1 . . . Majd közösen neveljük! Mint a -e .zeit anyai igris. ugy ugrott fél a leáav Egyenesen a lüiesöliöa rohant, Utána védőén a ha., all. onnan kiáltotta vad kétségbeeséssel: - Nem adoni ! A SaatI ... Az enyém, • f\ ó az enyém! • • • Nem elég. hogy azi elrai>. ... tőlem, akit legjobban Kérettem, most még eg vet len v ieaartslásomat is . . Is. be Iliit a szava, nein fejezhette be. I •.• n ó.kor mar Taiiiassviié is mellette volt ; títöielic 1 edeiv.sen tmőkolta a hajat, areat, szájat. Mo..,. 1. - Nem. nem! Az Isteneit ' Ny ugodjek meg ! . . . Oh Istenem, hiaZCIl en esak jot akartam! . .. l-.s . sind kezdeti Ugy ehlrdogáltak oll jőtbirabíg, min Sál Kárvallott gyerek \z 1 ís/.oiiv szedte os.ze magul először; Mulasd meg a fiunkat | A leány a kőayeis kersáaMl mosolyogva, de meg inlii.' 1 -vanakoilóan tekintett rá. Hanem azért félrehnsta a ••«•". Hlg-eimyét. — Milyen izép! Milyen .des! - isaksdtföl Ilyen lelmüveit. obsenrusember önteltsége . eteinedhetik E«ak annyira, HOGY a kozt isztvise.1 A közönség uráliak tartja: nem tudja felogni. hogv A KIT a közbizalom tisztviselői izékbe ÜLTET, ANNAK első kötelessége a szolgálatléssaég azon KÖZÖNSÉG iránt, AMELY ÖT, muiikááel I . KE IJ ÉRTEI látja EL. Kn niegtii 1'.ni EIIEIU. meri magam is IZOLGAHOTAL KELESEM KÉL V erein ET. hogy 11 tísztIIS. lo. a megélhetés gondjai ELLEN, fentarto est ÜLETEN.' I keres támogatást : sürgeti a tizetes Blemelését, a nyugdíj ügv méltányos rendeséaéf •itb. De .< túltengő önérzet, a követelöaéi ellsntulyOZÓjánl szeret NEM LALLLL ÁZ OLLZET LELIEBL l töZSS<-IGA.ut. .1. a lelkiismeretesebb körültekintést! I'ápa város területén pl. IGEN gyakran üt ki tűz: mégis lüzi cséplőgéppel a i.e so telken •SEPEIBET mindenki. Kis gyermekek járnak a tanítóképző gyakorlóiskohijiiba, a városból a varos végire. Duhaj korcsmák előtt, kutyák, barmok kösött járnák b 10 éves kicsinyek, a kiknek sokszor nem is a barmok, Inn .in a rajuk leselkedő külvárosi síi inni. tessik injukat bisonytsbtnná < védelemül még rendőrhöz sem fordulhatnak, mert oda már nem jut. l>o|oa van az embernek a városi mérnök* k.l. ti/s/.er keresheti az iktatóban, mig egyszer rátalál, tieri viu .si tisztviselő ugyan, kinek lizet.se. nyugdíjigénye vau. de hivatalos é.rát nem fart. Isten mentsen podig mindenkit a városi tauács pleiiuiiaio.! A tanáos tagjai külön-külön ni, d Igen delel, emberek: igazat adnak á téliek, hi \ elük beszel. Kívánság.i méltányosnak alalják: de ha egyfitl vannak! le zziijuk ké-p.st tálusi kupak tanács volt a híres tizek tanácsa is Velencében ! Vettem egv házit 4 hónap előtt; nyilván az.ert, hogy megépít**uo •'•* benne lakhassam Nein ...FI Buda, mondja a városi 'anaes; abban neki dukál a rendelkezés. Már bóitSVpok Slötl ligy elmeztet tek ismerős jóakaróim, bogy év ugyan nem építek •• nyárou, MÁJ I igy meg igy. megmutatják nekem. Ká se bederítattetn : megcsináltattam a tervezetei egy jóravaló építő neeterrel, m. P. mint modern ember, az uj izabált osási vonalra. Itt ért az elző meglepetés. A városi mémök azzal biztatott, hogy csak építsek, a varos odaadja ezt a haszontalan erületet az utcából mindenkinek, aki ,'{ évan .elül epit. ingyen: megszabták j-ölét 40 koroi nehéz SÓHAJ az AAAAMIY KEBLEB.IL. - A KMGÖEAIÖT illljei ! — l'gy-e. • Sllgta hold igán a leány — unit az. apj I ! Kgeszen oivali' — Szereted*.' - es erre a kérdésié elállt a •/iv verése. — Nagyon, ig.n nagyon ! Az as-ZONY lefaorgaaztotta a fejét éa két EHÉZ koiiyesepp gördült Végig ar.'an. De aztán IÍI telén letörölte a könnyeit s majdnem pajkos IZilsjaággnl mondta: I la.ld vegyem föl kissé! Ne, az Isteneit, fölébred! I TE mar KESÖ VOLT. A kioaike felnyitotta apró lék SZ eeakéif * maga fölött látva AZ ANYJA mai -AI.ri, mosolygó areiilaijal, .. is OSOSolygOtt, Mintha liaütötl VOLNA A napliny A -..lei SZOBÁBAN . . . Az. as-z.OIIV elnéz, LE HOSSZAN A gverinekuck LŐLLE annyira ISMERŐS VONA-.III, IIIEGES.ikoita piuiyke SZÁJAT, gondol' lurljcil, a/.tau ODAADTA as .avjaiiuk : — Katód, inI sírunk, Ő pedig NEVEI, liánja s .., hogy melyikünk az. anyja! A lődolog mégis SUK AZ, hogy Q el es mosolyoghat. M.lyeii TOISOÍI.I i|..tt s amint meredt széniekkel aaga bamuli. mintegy m igában ne-ismételte: — Talán igasa i* VAN! A fmkiliHI M ; gis esak I« . . . .