Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907
1907-08-11
külső díszében való emelkedését és fejlődését?, segítsünk a lakosságon az egészségééi éa miuden tekintetben ino< rfelelő lakások minél nagyobb számban való építésével éa ezzel kapcsolatban a lakbérekel kellé arányba hozzuk a mi viszonyainkkal, vagyis, hogy olcsó lakáshoz jusson mindenki, sőt aki. a házak tulajdonjogai is megszerezni akarj i. könnyű feltételek mellett, azt meg i- szerezhesse. Bzek leimének <\ Feladatok. Tőkepénzesek, pénzintézetek, társutatok vegyék kezükbe ezt az ttgyet Kockáztatni éppoti nem lógják a pénzüket, A esaládj és munkáslakások építéséből, azoknak bérbeadásából, vagy eladásából tőkéjüknek kamatos* kamatjail f'oo-ják élvezni. Igaz, hogy az Így nyeri szép haszon nem gyors lempóban l"^,i.i gyarapítani a tőkéjüket, de mégis gyarapítani íooj ;1 emelletl közhasznú cselekedetükkel és tevékenységükkel nemcsak használni lógnak a közügynek és a város fejlődésének, és nemcsak a mai. hanem a jövő nemzedéknek i> örök háláját Fogják kinyerni. X A kollektiv háztartás. Ez év május 26-iki számunk vezető cikkében vetettük Föl először a közős háztartás városunkban való létesítésének eszméjét. Közöltük utóbb június [ß-iki számunkban az ellenvetési is. Azóta ( azonban az egész országban nagy érdeklődéssel vaunak a közös konyha iránt. Nemcsak a vidéki, hanem a fővárosi njságok is Foglalkoznak ezzel az életrevaló eszmével, amely hivatva lesz a megélhetési viszonyoknak köuuyebbé tételére és a ma uralkodó drágaság euyhitesére. Hogy a lapunkban, városunk közönségének érdekében Fölvetett közös A CMVARGD pillanatra tépelődött fölötte, után LIEDUGTA LIOTONTOS fejit, majd lomba, széles Itetét maga titán húzva, újra Intette a/, AJ töt, A SZobáh.lll teljen »iit ét volt. Tapogatózva haladt előre - e-akhainar valami bútordarabba ütközött . . . Megállt, végig tapogatta, jobbról halról aprólékosan, a/tan uuiit aki ÖAMERÚE tárgyra akad, önelégülten dörmögött magában: — Kz. a/. ... a szekrény. - - Aztán le ha lull s a -zekréiiv ajtaját kezdte feszegetni . . . A SZEKRÉNYNEK VASTAG, j<»l elzárt, PÁATOSOTT tölgyfa ajtaja volt, mely keményen ellenállt a betölti erőlködésének. 8 a csavargó kínos, nehéz ERŐLEEAITÉAAEL dolgozott, de nem hohlugult. Nagy ENERGIÁVAL küadött, HANOIT a nagy. ATOSDULATLUUL ÁLLÓ, ERŐÉ ISEKRÉNYNYEL, S tehetetlen erőlködéssel kínlódott a zai tclf.siitésén. Szerszámja nem volt. Feledékenységből nem ho/ott magával inast, c-ak zsehkést, mely csakhamar beletön a kemény sárba. A esavargii káromkodott. Dühösen, de halikan. Átkozta a szekrényt, az as/talost, aki csinálta s a tulajdonosi, aki idy szemteleniil eizalta előle. Ks a »zekrenv m-m i BGEDETT, Alit keményen szilárdul. Véresre karcolta erőlködő kezeit, dl nem használt. A szckiény mintha hangos, szinti segélyt hivő pattogassál telelt Volna kezének minden kísérletére. A tolvaj tnár táradt es kimerült volt a kinoi küzdelemben. Arcától forrd verejték cscpegetl láztartás eszméjével érdemes komolya iglalkozni és azt nálunk is valóra vá mi. mi sem támogatja jobban, mii z „Uj ídők'-riék, ennek az előkel jlyóiratnak alább közölt cikke is. nu vei az Ugy megvalósításának érdekébe •rész terjedelmében hozunk. Jó voln •hát. lia Pápán is megvalósulna a kőző onyha, mely nagy szociális kén lé.* tdana meg. Ha polgármesterünk kezéb eszi az Ügyet, min kételkedüuk a s erhell. Az egész araság bau nagy érdeklődései Ivasták nemrégen, hogy Nagybecskereken SZÍ elségre lépett több család a háztartás ulcSÓbl •Vesére és közös kolivhát rendezett be. \ hl em fogadták egyforma lelkesedéssel. Volta kik gazdasági hasznáért örültek neki. de a lej ibben futak a koHektivismtU haladásától. Bte zt tartják, hogy az együttes tevékenység tnei imádja a család gyökeret és aláássa az Otthi izalmas körét. Az otthon bánt V.llo SZetelel es tisztel omályba veuő időkből származóit ránk. önts álunk első percétől fogva benne leljük a hék yugalom éa meghittség helyét. {Tincsen fogalu mely it lelkűnkhöz köselebb \olna. mim i tthon édes varázsa. Ehhez a fogalomhoa fősöd z emberiség legmélyebb, legbensőbb és leggyö édebb érzelme. Nem csoda hát, ha az öaidőkt ogva kipróbált intésmény ugv a lelküukhí iti'oit, hogv a megváltoztatására irányuló tön .'•sekkel szemben agg" éi szívvel féltjük. Ped emmi okunk a félelemre. A közös konyha, afel yngodt hdiet mindenki, nem romín Ija |e . itthon zárt benaőaéget, csak megváltoztatja láztartás eddig követett módszerét. Nem 'tthon elpiisztiiasat, hanem értékének fbkosás élosaa » kollektív ház; utas. amely mellett mi leiikí élveaheti a családi élei összes kéuyelmi Régi igazság. Imgy az egyesülésben vau •io. hiszen egész társadalmi létünk a köz evekenvségeii alapszik. Az erők égybekaposolá dvan mnnkára képesiti az emberekéi, amely cm tudnának egyedül elvégezni. A közös kony s ilyen egyesülése az erőknek. Amit egv 1 iái tartás nem bír el, együttes erővel több kise láztartás megbírja és ami egv gazdssasKouyu imésztő gond. az. többek között felosztva « rakozas. bozontos szakállára s diditől reszkető testet izza sa'g lepte .1. Hanem mégsem akart megválni tí I udla. hogy abban a -zcM-eiivhcu van elzárva érték' sebb holmi, az i i.inv és esőst, mely in kevés láiadsag után, megszerzi a jólétet . . . mit tegyen .... Hirtelen gondolat villant át agván. livá erejevei teljesen ellentétes, merész gondolat. I torságát foliiliiiulö cis.ant g "iidoiat. mclv tol maga is megrettent. I »•• tennie Kellett. Idő n volt gondolkozni és nem akart esufoaan, üres k zel elmenni. A kulcsot akarta megszerezni, fialta hol mert ösinerös volt a házban Ott van a hárma szobában. Utána kell menni és levenni a ta függő kulcstartóról. Alapjában nem volt nehéz, d" biztosra vette, hogy abban a szobai alilsTtiak. Határozott e- ment. Előbb kinyitotta az ajtói, melyen bejött számítva a ménekúlétre. Aztán egyik kezevei eltört pengéjű kést göresöess szorongatva, a un kai elöie kinyújtva, lábujjhegyen ment előre. K ben figyelt és minden parányi neszre, elszánt • le kétségbeeséssel zsugorodott össse, A haz elhagyottnak látszott, mintha kii volna s a betörői nem akadáIvi.z.la sémiin vesz útjában. A szoinszédszoba ajtaja sem volt bezái Talán feledékenységből, vagy mintha a hál la egyáltalában a veszélyt.'! nem tartottak volna. A nagv'beosbenki köaÖS konyha eszméjét a kinőj család-kérdés, meg a nspróluapra fokosodé drágaság adta. Az eszmét áldozatkész lérliak lilkarolták és niegt.•rémtettek Magyarországon az 'első közös k«nyhát. amely a kezdettel járó apróbb logvatkozás nt mellőzve, már is valósággal áldásos működést tejt ki. Aki a közös konyha tagja akar lenni, az fölvételéért jelenkesik a titkántál éa u egyesület pénztárába egyszer és mindenkorra busz korona I fölszerelési dijat tizet. A konyhának egyénileg I meghatározott tagszáma nincsen, Egyelőn • hatvan porció étel előállítására van berendezve. A választmány azonban az ételpoioiok szamát fölemelheti vagy leszállíthatja. Az élelmezés ebéd és vacsora, vagy csupán Csak vacsora. A közös konyha négy tál ét eb ad idélbeli, este kettőt. A deli etelsor: leves, hus körítéssel és mártással, pecsenye vegyes salátaval vagy kirántott és sült hoa főzelékkel és tészta. Este: pecsenye körítéssel és ismét sült vagy főtt (tészta. A pontok bőségesek. Kgy poici" annyi, ! mint a vendéglőben mástéi, a levesből es főzelékből sokkal többet adnak. Kgy nagy libából négy porciót, a csirkéből kettőt osztanak. A Imarhahúsból és ] lényéből két jókora i Beletet adnak. A tésztából négy darabot és ha töltött I tojás van. abból nyolcat adnak egy porcióba. Es amellett minden kitűnő. Az ételek elkészítéséhez J csupán elsőrendű anyagot has/.naluak. A tott [tésztához es réteshez például tinóm libazsírt I vesznék. Bőségesen, mejduem pazarul fősnek, de | tehetik, inéit mindent nagy hau es a termelői öl vásárolnak, azután pedig nem dolgoznak haszonra | mint a vendéglős. Egy teljes porciónak, ebédnek és vacsorának, egy hónapra hetven korona az ina. A por• cíok 'dvan bőségesek, hogy egy öttagn családnak három felnőttnek és ke* gyermeknek teljesen •jelég a más fél porció ebéd és vacsora. N'eui is hozatnak az ilyen családok többet, 'i Az egé-z hétre sz.oi" étlapot a közé'- konyha 'I tagjaiból kisorsolt négytagú hölgybizottság álla'• pitja meg Kz a bizottság minden héten változik, * ugy hogy idöközöukiut tölváltva mii. den egyes * tag részt vehet benne. t Az étkezés Ideje délben tizenkettő es két i 1 óra között van. este hét és nyolc óra között. * vasárnap este azonban nincs osztás, mivel a ) vacsorát mindjárt u ebéddel együtt tálalják. Az c ételt minden család maga viteti haza. de a félen - a vezetőség valószínűleg termaforsserü kis kocsikban lógja az ételt a tagokhoz szállítani. A csavargó meglepődött, tétovázott. I.'.t » fölötte gyanúsnak találta utjának es gonistz szán/ dekának u könnyű folytatásai Hanem atégis hie« I, leien eltökélt -zamhkkal belepett. I res, sötét volt a szoba, A esavargő meg. 'könnyebbülten iépett beljebb, de ekkor, valami i,! csodalatos, megrészegítő ••- elkábító illat eeauctl j • I- feléje. S a tolvaj meg remegett, msgtáatorodotl t nyomortól es éhségtől agyoakinsotl teste meg ii remegett és szinte fájdalmas, leküzdhetetlen sóvái- sassal szívta magába az illatot. Az évek óta nem ismert, nem elvezett jóiiakas gondolata re1 megtette meg lölisgatotl érzékeit s aaáttáguli k orrcimpával, száját kilátva, rongyos tüdejének Iégést elejevei szívta be, a nem oly rég elfogvasz v tott, diis vacsorának bennnkedl sebé*., füssererst „ ét e. szagai Most már nem gondolt semmivel. Ih.diti iiiátimr szállt a tejébe, nyakába s lejjebb eges; _ testébe és kiéiiez.ctl teuevad módjára, kezdet , kutatni eteimaradek után. i- Ks talált . . . '•• "II volt minden az asztalon. Kénv. a un a. emberek alig érinteti vacsora iának .bis maradása A tinóm, illatos z-iio- hiis; a meleg, puha ke lt uyér; a drága. SfŐsitő hol — összehabnozot |y rendellenségben, csábítóan, vonzóan. B a esavargii őrjöngve rávetette magal i a. prédára. Nem vágott semmiből, esak gvurta '"Iliié a szájába falánk étvágygyal. rett te gyorsasággal > ; s mohósággal.