Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-02-11

Megjelenik mÍRdtn vasiiriiii| Szerkesztőség és kiadóhivatal Qoldbsrg Qyul« pspirkersakecM)**, ft4ér íi-ik nái Hirdetéseke

t egyetaég szerint felvesz a ki«14 ta Városunk társasélete. Sok szó esett már e lapok hasábjai azon fonák helyzetről, amelyben várt stink lakosai az egymásközti érintkezés ben élnek. Avatottabb toll bizonyár élesebben lefestette és ostorozta azt ferde társadalmi felfogást, melyei várc síink polgárainak bizonyos része é mondjuk ki. a nagyobbik része, talál önhitségből, talán túlbecsült egyéni éi lékük Btogtatásával oly szilárdan é állhatatosan követnek, mely szilárdsáj és állhatatosság valóban jobb ügyhö volna méltó. Habár tudjuk azt, hogy városunl közéletében számottevő férfiak és sajtónak többszöri intései a pusztSbai elhangzó szóval voltak egyenértékűek de éppen ezért vagyunk kénytelenek i már anyiszor szóvá tett kérdést föl eleveníteni. Lássuk csak. hogy fesl a mi város társadalmunk ma. Mikor a főváros ember, aki kénytelen az emberek száz i :•:••>•'• i.i'/í'itt rideg yl.art élni. ie. állítás Kár paradoxonnak látszik, «I< tényleg igy van) a epedve vágyik i vidéki életre, ahol gzerinte még vaunál emberek, akiket összefűz a közös cél a napi érintkezés, az egymásra val< utaltság, szóval a kisvárosi élet l»izal inas jellege, ahol az ö hite szerint önzetlenség még létezik és mindenk egyenlő — mondjuk, hogy ha ez ; fővárosi einher, aki vágyik egy kii melegség után, véletlenül városuukbi TÄMCÄ. jfi tánc. felelt im a programm, elhangzik a faps; J{a!k susogás kél, zseng a terern ; jftlep a cigány vig, fürge zenébe, Xánynak s a legénynek pezsdül a vére. .. Jer violán;, jer táncba velem! jYézd, nézd a szentek njind rád mosolyognak, Járd kecsesen a friss ütenjef, Jrtinden a lényed bámulja csodálja: — Oh, fönn az egekben volna-e párja P — Szivén], a lelkem oh, be szerel.' Szép vagy, ha njidön szemembe tekintesz jfircod, az ajkad ugy megigéz Jíh, mennyi gyönyör, csáb rnozdulalodban ; Vágy, inger a lengő. röpk.e fodorban — lomból a sziv, megbomlik az ész. Jfincs, nincsen a földön párod violám Jsten rcrneke, az vagy te nekem! t£V csillagai! hintette read; jfi föld a virágif és lég a daláf, %ád széria a fényé! mind remeken. tévedne, rövid ittléte után ugyancsal keserű tapasztalatokkal sietne távozn a körünkből. Fonákabb és a mai életviszonyok kai. a mai demokratikus hangulattá Bemmiképpen össze nem egyeztethetőbl társadalmi életet nem ismerek, mint ; milyen a mi kis városunkban dívik. Az egyenlő jogokkal dicsekvő ét a demokratikus elvekel folyton a szájai viselő társadalmunk igazi ókori kaszt rendszerben ól, amiéri igazán pirulnunk kell. Vannak itt például olyanok, akii magukat zsentriknek tudják. Ez a társa dalrai kör valóságos kinai fallal keril he magái és oda bejutni nehezebb mint ahogy az egymtomi rabszolgi bejuthatott a nemesi rangba. Előkelő (?) születés, rang- és ren ilezett vallási viszony ok okvetlen meg kivánl előfeltételek, Ez az első kaszt A inásoilik kasztba hejntni már lieli kell éppen kedvező vallási viszony, sen az (isiik és a leszármazás fája. csal tegyen minél !ö;i> a Napoleon és ; Montecuculi által a háború viseléséhes annyira megkívánt pénzmagból. Elz ; kél kaszt az intelligencia, vagy legalábl is sírogatja magának, hogy az. Vannak aztán apróbb kasztok, ahány ember, annyiféle. Ezzel aztán lehetetlenné h"sz a társadalmi érintkezés, melynek bénitó hatása városunk egész közéletére mar is észrevehető. Ezen tehát segíteni kell és okvetfelejtve óz élei, bú, gond a keserv }(éwcl von. ölel ál a karom, Jrtintha e percben menybe repülnék Oly édes a tánc. . . egy pi/iana! üdvét élni örökre tffjf akarom. Tuba Károly Világ-béke. — A „P á |> a i I. a p • k" eredeti l á r r á j a. — lila Hock János 01*8. képviselff. Mindenki, aki nj eszmét hirdet, szükségkép, sen összeüt kösésl le jön kuninak gondolkozásával. Azonban bárminő kicsinvléssel ,'•% lenézéssel tekint I a világ egy-egy uj gondolatra, azt az embert, ikinek a lelkeden él az igazság gyökere, ez a runy sem tántoríthatja el hivatása átjárok A gondolat jáért kész milliókkal szembezállani, mert inkább meghal, semhogy megtagadja az Igasságnt, az esszéét, amelyet neki kelleti ilágra szülnie. Kz az igazság élteti öt • hogyha i kínpadra is tészitik érte. ott is, akkor is arra ft

rekszik, hogy azt kinyiletkoatassa. Daooa tejét mereven fogja a/, égre vetni s i történelem példája szerint dobbant a kábával: Mégis mozog! Az emberi nagyság mértéke az. hogy a iagy lélek nem törődik a pillanatnyi sikerekkel, IHTII'in a jövőbe néz. A jövőért dolgozik minden lágy ember. lenül találnunk kell módot egészséges városi társadalmi élet megteremtéséhez. Mi proponálunk néhányat. Oszlassák föl a sok mindenféle egyletekel és alakuljon egyetlen egy kör. vagy egylet, melynek tagja lehessen minden tisztességes; einher. Az egyedüli föltétel a tisztesség legyen. Ez a kör egyesítse városunk egész társadalmát. Irodalmi köreink közül pld. a Jókaikör vezessen elül jó példával és ne legyen zártkörű társaság, hanem olyanforma, mint a Petőfi- vagy Kisfaludytársaság, hogy mindenkinek hozzáférhetővé tegye az általa terjeszteti szellem és tudomány kincseit. A Szabad Lyeeum éledjen lö| újból és terjessze a felvilágosodás eszméit, melyre olyan nagy szükségünk van. he mindenekfölött vezető férfiaink álljanak élére olyan akciónak, amely társadalmunk egyesítésére vezessen. A demokratikus elvek propagálásával olvasszák egygyé a széttagolt, egymástól idegenkedő társadalmat. Nem társaságok kellenek nekünk, hanem összeforrott, együttesen érző, közös célért éléi társadalom, mely ne ismerjen sem rang. -ein felekezeti, sem más különbséget, ssak tisztán a becsületes, tisztességes •s munkás életet. Akkor a válaszfalak szét fognak lülni és városunk nj életre ébredve, soha nem reméli fejlődésnek és virágsásnak fog indulni. fi>.j A Uléhek hivatását végzi. A mézel, melyeit d megfojtják, átadja az emberiségnek. A haladás egy lépési sem Oldott volna tenni i földön, hogyha a/, emberiség szembe nem ^zallt olna a tömeg kicsinylésével. A k 1111 ura történőének legnagyobb aerája az. amely nj eiv ilizaeio tlapjait rakta le. mikor a régi pogányság elvét eldöntötte és a keresztény eszmék nagyságát lehozta az ókori barbarizmusba. Terjesztőiket agunvolták. kinevették, mint a béke hirdetőit tápjainkban, Vájjon azt a tizenkét halászt, aki otthagyta tajlékát, mert szivük egy eszmétől áttüzesedett, írni olv rajongó bolondoknak hirdettek, mint na tíz örök béke apostolait, akik ninosenek is j eszmétől áthatva, inert alapjában nem hirdetlek mást, mint amit azatktenkét halász hirdetett l'ál apostol is említi, hogy őket bolondokak tartjak. De hozza teszi: .Mi tudjuk, hogj amit hirdettük, — igtzág és az igazságban van az Isten ereje." Ilyen ereje van az igaz gondolatnak s én Iveuink tartom a világbéke eszméjét is.Debárnily kedvezők és csodálatosak is e téren a h-gtobhi évtized eredményei, azért tudjuk, hogy Bek csak elvek és nagyon soka lesznek uiegva'isitva az életben. I »e tudjuk azt is, hogy meg e|| valOStllniok, mert bennük a haladás isteni