Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-12-16

sok alkalmaztatni, ennek rekompenzá lására kövessen el mindent városunk hogy például vasáru, vagy pléhárugyá rat is létesítsen, ahol csakis fértimun kasok dolgoznának. Ennek még a/. ; megbecsülhetetlen haszna is meg volna hogy kivándorlóink nagy számban haza jönnének, ha így jő és biztos kenyere adnánk a keztlkbe. Es inosi szóljunk a közmühelyek ről. Az eszme szép, jó és sokai ígérő S valóban csak elismeréssel adózhatunl városunk derék iparosának, Bohra Ha niuiiak. annak raegpeuditéséért. A közmflhely felállítása általánoi városi közérdek, inert alkalmas arra hogy vagyonnal nem rendelkező kisipa rosaink Felvehessék a versenyt a gyár iparral, ugy a produktumok minősége mennyisége, mint azoknak ára tekinte tében, A varos ez intézmény felállításává valami liagy áldozatot nem kell, UOgJ hozzon. Böhm indítványa szerint pld elegendő volna lüUOO korona, de ennél. kamatai is megtérülnek az iparosok álta esetenként fizetendő bérekből. 8 ha il,\ csekély befektetéssel elérhető egy nag} osztály vagyoni ziláltságának rendezése erkölcsi kötelessége a városnak mielőbl az intézményt létesíteni. Hisz' ha nagy számban levő kisi párosaink kereset képessége emelkedik ezzel egyenes arányban uő adófizetés képességük is és közvetve pár év mulvi jelentékeny kedvező hatassál lesz ez . városi bevételekre is De lássuk az előnyöket, melyek . kisiparosokra hárulnának. Ma • kézmű ves kény telén tényleg két kezével, vagy silány minőségű gépjeivel dolgozni é> az ily módon előállított produktum ai Btssl I dilemmával terhelve csatangolnak a assJsltoo, a traebitoa * végre feléjük nweolyog ; izs badsrfgtéi ismén, \ irogos hangulatával, süld g\c pével. Moliúu igyekeasek feléje, Ugy lépnek ra mint a/. ígérni földjére . . . 8salad gát nak, kerge til egymást, katonásdit játsssnak. Az ilyen katonai játék megköveteli, liugy le térjenek egy-egy manőver okáén a gyalogjáróról Néhány pajkosul.1> gyerek rálép a gyepre . . i saael vége \an játéknak, űrön k és katonásdi nak Meri abban a pilisnatbaa megjelenik egj kuiieii. BSÜrke egyenruhás őr I kíméletlenül elkér getj okét. OrAlhetnek, ha Stiegest nélkül sasba dúlhatnak. Tudomásunkkal ugyanis, a nyilvános parkok Kan a gyap szent ft sérthetetlen. Arra senki einher lianak rálépnie nem sz.ahad. Büntetési tételekké raa kfirflllnfstyásvs. Miért? A/t esak ssok tudjak, kik teljesei '.lelejtették, hogy Validul gyermekek Voltak. Szegény gyermekek! Ott állanak a gyep Bal • ii a szépen ápolt, n\irott, öntözött zöldlii esa'l uj; •ket. I'gy méretnének rálépni, saaladai rajta, ker r tekintetében a gyáripari termékekké versenyt ki nem állhatja s igy kelen őségnek egyáltalában nem örvend, vag; a nagy nehezen iparosunk értékesiten adja is áruját, az érte kapott ár uino rátiybau munkájával és a reá fordítót lővel s igy helyzete napról-napra rósz zabbá lesz. Ile egészen más helyzetbe jut ak or, ha a közműhely rendelkezésére áll udvalevőleg a kormány díjmentesei Ija a szükséges gépeket. H ha a kis taros a különböző munkagépeket a köz tühelyben igénybe veheti, akkor leg lább hozzáférhetővé tesszük részére ; yáripar előnyeit Csekély díjért ka| illanytelepttnk réven erőátvitelt óshasz álhaija produktum i előállításánál a mo cm technika vívmányait. A kinek mi kedvezőilen lakásviszonyok folytál incs alkalmas raktártelepe vagy mű el\e. meri nincs egy összegben akkon ikéje. hogy ily helj el bérelhessen, kevói énzérl kapna helyei a közmübelybei s ennek béréi is részletekben fizethetné Szemmel láthatd óriási előny lennt f. a közműhely kézműveseinkre. Ei linthogy Pápa kétségkívül ipari város közmű hely feláll ításávál kési,'kei In cin szabad. Azonban bármily tetszetős is ennél kérdésnek megoldásával járó előny isiparosaink anyagi helyzetének javi teára nézve, nem mulaszthatjuk el a vá is intéző köreit mégis a legnagyobl vatosságra inteni. Mert elsősoiban biz isi tani kell előre azi. hogy kisipara link tényleg ki is béreljék a köz ifihelyben majdan rendelkezésükre álli elyiségeket. Kockázatokba, a város kii Ínségének nagyobb magterheltetésével .'lemenni nem lehet. •un. esetleg megbeiupergetui egymás) ... De neu liei. „A gyepre lépni tilos!" Így liangzik az. eret lanti tilalom. S a gyerekek eaüggedteu tétnek haza ... ! Ikfikbeu sajátságoa kétségek támndnnk, miko itat Ibrdítansk a Sxalmdsag-téruek . . Aa evyil toe isemG fin felveti a kérdéat a Ssnbadsáutéren • A tér itt van, de hol a IStibadság7 e (II. Villamos ábrándok.) erti'nik cgv nagv févúrom szinluiz igazgatói szobáját..111. A/, igazgató. Barátom, titkár, én valahány 0T végig megyek a k.unton, nyugtalanító tfrsés izok magainmal. A takar. Hitelesükkel találkosik? ál igazgat.i Hitelezők? K' törődik ilyet ekélységekkel 7 Vagy hnas villamoa isinkáss tok. Egyik a másik után keletkezik SSédQiatC* ::iz. villamos gyorsasaggal. A titkár. Ks mindegyiknek van koSÖSeégC A/, igazgató Igen, .'Z. eini.erek törik maglikai •vallom, en is megnéztt in néhányat, .v titkár. Magam is. Ezt azért íiiotnljiik. inert a fővárosban és Újpesten például alig vau hány helyiséé- kibérelve, inig a többi ülésen áll. A város ugyan nem nyerészkedésre akarja ezt a közhasznú intézményt lólesiteni, dt! az is bizonyos, hogy befektetésével károsulnia sem szabad. A magyar tanítóság. A magyar tanitóság kösel negyven éven it nz Onmagtsgsdáauak szinte páratlanul álló próbáját állotta ki. A ktilturlejlöilcssel párhuzamot tartva, az "Vtizedrul-eYt i/edre. sot éviül e\tv fokosodé géityek idői ki nem térve, megfeszített erővel lódolt hivatalos, társad.dini és hnzariui kiitel,-slégeiuek, annak dacára, hogy vállai a leosulyoisbb anyagi gondok, itálkfilöaosek terhe atstt rörnyeilezeti ; annak darára, hogy saját édei uthotiidiaii a legssükségescbbek, a legnélkülölő/.lietet lelieliliek hiáliyáliilll szenvedő Család kétlégbeesését is neki kellett türtőztet nie. sserettei izeméből az ínségtől facsart könyökei neki tellett törölgetnie. Négy évtized alatt minden megváltozott lürfllötte, esak egy Bt&rsdl ineg;: az ő földhO* sgadl ssogényaége, Sot ez még egyre ibk<móló tr ; inert a 40—lfJOi sőt magasabb ssásalékig •melkedetl drágaság közepette évről-évre kiseledett értéke az ö mosdalstlsntd egyforma, isekelyke tizet ősének. S/.ivi" és esontvelőig; nyilait a tájdalotn a •agyar tanítóságban, midőn tudós szociológus, .k íjksiról hirdetni hallotta, hogy magán emberek tonrenoióa béresei 800—900 HHHI korona béri teresnek évente, i elemi iskolái végzett mesternaaok nagyobb tiapibérhes jutnak, mint, a magyar ii'tnzeti kultúra apóst.dl bosgalmu munkásai, a unit. k. akadtak ngysn egyesek az ország nagyjai iözött, akik sze|i szavakkal ne Itatlak a tanítói itvatás msgaastosságát, a uemael jövőjére hat., tagy fontosságét; de a tanítónak s vele együtt t t.iaito saladnak nélkülözését, szenvedéseit euel lisony nein apssstották. A magyar tanítóság még ebben s végső eU Az igazgat.i. Nem hallgat iiatoin el, hogy iráiiyiag pompásan isórakoztam. A titkai O igen, negyven filléréri nem lehet öbbel kívánni. A/, igazgató. De ismétlem, nyugtalan érsés ,.tt iajtain et.it az. az. átkozott biuoakop képe, Ihoditaiii tőlünk a közönséget. A titkár. Főleg nz olcsó közönséget: a kara

tot . . . A/, igazgat... A nyugtalan-.

ig pompás gondoatot e-iholt ki belőlem. A titkár. Le ételien ! Az igazgató S/avainia! 1 lalIgassoii esak ide. Halkan Mieii nem dolgozhatnánk mi a IdoSZi.'.ppal ? A titkár. Hogy érti ezt? Az igasgatö. VegyAk például a balmttet, mely it kém evenkint nyolcvanezer koronába kerül. A titkár. Ks mégis ólomlaliakon jár. Ar. igazgatót Na lássa, vetített képekkel olyan miiét tel hozhatok a színpadra, mely di-zere válik, i párisi nagy ..peranak. A titkár. K- jóformán semmibe .ein kerül. HEV sasai •