Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906
1906-12-16
keaorodéeébsai • tulhumtotl Mki állapotában is tudta régi erényét, aa öniuegtagadást gyakorolni: Hl..st sein téli át egy vonalnyiv al sem nj kivánaiinak területére, hanem ünmagáhos biven éi követkeaeteseu ragaszkodott a/ .kh ,z a karmai •zetee és iniii. 1.-ti körülmény által támooatott követelményekhez, amelyeket, mint évtisedes iaj.asztalat.ik által tanítói kősóhsjjá érlelt kivái,almákat az 1 '.Hl l-l ..-n tartott VI. egyetemen ! tanitógyulés hstárosati forroúbau fun gssotfc Ma meg esek mellett a határosatok mellett mint egv ember áll a tauitóság s esek kivivé* iáért toktat..tt karcában, a legisgatottabb hangulat közül t sem feled késett meg basája és! tiemseta iránt érzett kötelességéről, A manyar n.in/etnek s a iteinzet törvényhozóinak mag kell tehát találnia az utat módot arra. hogv esek ajogoa kívánalmak sürgősen megvalóiittassanak, mert a/, nein leket nemzeti érdek, hogy 30 ezer kultiinniinkás nyomorultabban éljen és küz-küiiiőn mint él és küzd a szolgák és alsóbbreudfl alkalin ásottak egész serege. Baléért, nemzetért élni-halui, dolgosni és szenvedni tu.lo harmiuceser magyar tanítónak, Iiarniineezer főnyi knltursereguek megiugathatlan m.-ggyözíiilése az. hogy kívánalmaik kielégítése nélkül üres s/.M és bin ábránd magyar nemzeti kultnráról még csak beszélni is. Men amint a legsseniáliaabb hadvezér legbistosabbrs vett haditerve is ssappanbnb trák a győzni vagy halni I >/. köakatonák százezrei nélkttl, azonképpen a legistenfbb lángot lelkében honié kulturpoiitikus -.•ni valósithatja meg céljait megelégedett, a \ez.iek eszinei.it niillikallii.taia.ini bíró. élnil.alni tudó közkatonák — a tanítók nélkül! Kémetországot a tanítói tették nagygys és • Untassa. K példán okuljanak Magyarország .•esető térfiai s adjanak módot hozzá, hogy a - gyar tanítók anyagi gondoktól menten megnljauah telelni ama hivatásuknak, mely Magyarország jövőbeli boldogulásával van ssoros kap* - latban, Af — r Ló. Néhány szó a rabbiválasztásról. A Pápai Lapok 48-ík szálnál. an _|{aliliiválasstás előtt" címen cikk jeleut mag, melyet minden haaafiasau gondolkodó Ember igaz örömmel olvashatott, Kétségtelen dolog, hogy a . ibbiválasstás kérdésében csak az as álláspont A/, igazgat... 1 •.• mii veti esoportjeleaésekei |irodnkálkatuuk 1 Krti'.' A biosskó|i segítségével inimlen kiállitásos darabban hutssái smtisstát ise repeltethetüsk. A titkár. Jóformán iagyea. Az Igasgató. Da taaradjunk esak a hallatáéi. Ha besseiessfik s kellő ({épeket, minden este tán•• t lejthet asiapsduakon Junö, Miiterve, Diána . . • A titkár. Kleopát:a, Szemirámisz. Az igazgató. .In.lit éa Holoiéroess. A titkár. Sámson és Dslila. As iga/itat... l>u Barry ssssony és ('I le Merode.. . A titkár. \:> a többi és a többi. Az. igSSgStő. Es nem kell gátti, "elli kell k. -ztüin. A tnkar. N.tn kell balletawster ... Az igazgató. Nem kell rt ti.f'Z.Ö A titkár. 1 'okol inti nagyszerű terv. Az igasgstó. Lefessük, lepipáljuk, legyűrjük, !.'koiiknri'jíljiik az ösSSSSÍnhásakat. A titkai- Meghóditjuk a világot. Az igssyntó. Az. semmi, <!>• esetleg a Li|»ótr árost. A titkai Mi leszünk az. el-., mnialezet. ál igargatá. Villamos saárayakiml A titkár. Olimpusi keretben I Az igazgató. Ks olcsón ! A titkár. Potom áron ' Az igazgató. Még ma irok SJJ Hg| külföldi gyárnak. A titkár. lg grandiózus megrendelést teszünk | lehet helyes, melyet a cikkíró oly szép szavakbau lejtett ki. Minden más néset, mely a német hitszónoklatot igyekszik a magyar nyelv hasznalatával mentben védelmébe venni és aunakjogosultságát hirdeti, teltétlenül elvetendő, elitélendő Es mi sem teiméssetesebb, minthogy a meg Iüresedett rabbtszéket ..ly egyénnel Ital) a hit !kösségnek betölteni, aki -tenaésseteseii egyél tekinteti,en is megfeleltre a követeimént ekuel — magyar mellemet, magyar nyelvet visz i uóéaéltre. Bisouyos, hogy ha szavasát utján lehetni Ieldönteni, vájjon magyar hitszónokot vitasson** ,a pápai zsj.lóság, vagy továbbra is tűrje-e a; , ideget, nyelv használatát egy ni ugy ar lemp lomban, a többség a hazafias iránysaté lenne Auele kényes es veszedelmes dolog ily nagy iontosságn s a hitközség jövendő beléletén nem csekély hatást gyak rló kérdést, mint i I rabbi választás, egyszerű szavasé* utján megöl jdani. Mert ha igaz is az. hogy a lessavaaol kisebbség kőtelei magát alávetni a tőbbsá) I határozatának, mégis jogbsan lehet attól tattani hogy a túlzott mthodoxok csoportja nem tud» es nem is akarni behuiyngodni a hazafiasat gondolkodó ssidóság düuyésébe és áldatlan bel viszály, testvérharc lenne H következménye an nak a dicséretes ténynek, hogy a német nyelve kiküszöbölték a helybeli zsidó templomból. Pedig a viszály és egyenetlenség felidésé aétől tartózkodni kell. Nem szabad a rabbi választás ügyében oly megoldási létesíteni. m<l e. last a kellemet len benyjomást gyakorolhatja i Itúlzott orthodoxok frsdmiőjára, hogy Ők ak győröttek-i Ebben a keretesben nem u zabád iea győzőnek, sem lágy iztíttatek lenni. Ugyannxéri mlyl kell arra fektetni, bog; a megválasztandó rabbi a legszélesebb alapot nyugvó the.ilogiai ismeretekkel rendelhessék de egyúttal közmegegyezéssel kell elhatsrost: •|é.les anyanyelvünknek a zsidó templomba Vali , diadalmas bevonulását. Hisz' gyakorlati célok is nagyon indokol jók, hogy a közhangulatnak ez az .hajtás 'jérvényesüljön, mert a helyesen telfogotl lelki pásztori hivatás egyebek kösötl ibból ail. hog •az ifjúság vallásos és erkölcsi érzületét ápolj és fejlessze. Mar pedig a mai itju nemsedé nem épülbel német szot. azon egyszerű okbó I mert csekély kivétellel nem érti azt meg. Az. igasgató. A hallétei egysserűen elosapoat bVibsuni akar.i A tnkar. asegosípi kabátja isárnyái Meg álljon : A z igazgat... M iérl '•' A titkár. A dolog n.:u olyegyizcrü. Komp likaei.'.kat latok A z igasgató. < 'hó I A titkár. A páholybérlők, uram a páholy bérlők : Az. igaigató. Nos'. 1 A titkai- Nem hiszem, hogy Btegelégedaéuel I Vetített képekkel. Az igaiga tó. i loadolja ? A titkár, Bizonyos vagyok benne. Nsgyoi megszoktak az eleven hallétet . . . Ebből baj lesz Az igasgató. (osűggedtea A balliatatlaa iate nek re önnek igaza van . . . Ar tán az öreg ural átkozottul konzerv.a ti vek. . . . A titkár. Nincs érzékük a reform iránt. Az. igasgató Ma.adiak, ósdink, avultak.. K.ii ... 11.- hat persze minden tu .dem törekvésnél meg va„ a maga kerékkötője . . Pedig igazai •Sép lel' volna A titkár. Es olcsó. Az IgSSgatÓ. Ezt akartain mondani . . Sí hajtva össz.ci iskad) .Semmi sem oleső, Baak a halál A titkát. (Lehorgasitott 18val Az az tgy mit ingyen kapunk. Az igazgat.'.. F.*. az. tt is az. életet keil adni . . A lentebb javasolt közmegegyezést ugy ehetne legcélszerűbben előkéssiteni, hogv a ntkössóguek vesérsaerepel játszó neológ és nérsékelt orthodox felfogást) tagjai, akik terméiZ.etesen hívei a inagvar hit sz.'.liokiat es/.inéjéiek, bizalmas rábesz'-l.-ssel. kapa.-itálással privát lton igv ekéznének a n.-inet nyelvhez ragaszkodó sop.irtot álláspontjáról eltéríteni és a magyar ivelv használatának feltétlen SSikságességérŐ] meggyőzni. Megvagyunk gj Őaődve, hogy az ilyen, '•ryekkel való rábesséléseknes rövid időn berni meg volna a kívánt eredménye, mell belátnák i magyar prédikáció ellenesei, hogv uin.-s komoly ,'-s elfogadható ..kuk eddigi magatartásuk gazolása re. Avagy megülkösött-.- már akár a legkon'.ervntivabb gondolkodása jósán zsidó sson a természetes jelenségen, hogy Angliai.,in angolul, Franciaországban franciául. Olaszországban olaszul hirdetik templomaikban a zsidó papok Isten tg.-it és a Thórs tanításait? Ili/ion remélhető tehát, hogy a tegsaélsőbb Árnyalata orthodox »h is elfogadván a magyar nyelv használatát, egyhangú, lelkes.-,léssel ellehet majd határozni, hogy a pápai ssidóság eleget t.--z édes hazája iránti legelemibb kötelességének es nein tiiri többé templomában idegen nyelv fülsértő Lángját. Közmegegyezésre, egyhangú határozat ia k.11 tehát törekedni. <'-ak AZ less méltó hazai nyelv ÜUK fenségéhez, es méltó egyúttal a hasaÜ«s pápai MIDÓSÁGHOZ. melyre ÖNÉRZETTEL mutathatunk rá. mint oiyanra. melynek tagjai kőssött .gy sem AKADT, aki a RÉGI szokásokhoz való hőségét-, ragaszkodását ne tudta volna alárendelni a hazaszeretet tei.-m.-;., ELVESÉNEK. Katona hón. Városi ügyek. \ainsnk önállósítása • terheinek megKÖNNYÍTÉSE CÉLJÁBÓL ttsváth Andor a .Városok l.apja--iiak szerkesztője jiviis|a'ot adott l.e tanácsunkhoz, melyet A TANÁCS ELFOGADÁSRA ajánl a KÉPVISELŐTESTÜLETNEK. A javaslat pontjai a köve! K'-zok. A varosok FÜGGETLENÍTÉSE a vármegyétől; a fogyasztási adóknak a varosok részére DÍJTALAN átengedése: a helyiérdekű vastttskra m-gszavazott törzsrészvények az állani részéről átvállalása; a HÁZBÉRADÓ eltörlése és helvétté a HÁSOSSTÁLYADÓ létesítése: az állami és megyei tisztviselők községi pótadóval való megrovása; a városi tisztviselőknek a megyeiekkel egyenlő Fizetésben való részesítése es féláru vasuti menet jegy kedvesmén] ének megadása. A papa nkki vicinális vasul építésének kérdése még mindig nem tud dűlőre jutni. Azt hisszük mindazonáltal, hogy nemsokára a képviselőtestület elé kerül az ügy. mely valószínűleg végleg dönteni fog fölötte. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy Fábián Lajos, aki szintén pályázik a VSSUl építésére, a városhoz intézett beadványában (ogtalkosik azzal a tervvel, amit lapunk vetett fól először, hogy a város deli végén egy második vasuti all.iinás építtessék. Ennek a tervnek keresztül Vitele, a vasat megvalósulása esetén, semmi nehésségekbe sem tog ütközni és — amit már a terv fölvételével is hangoztattunk — városunk déli részének fejlődésére rend . vül jé> hatással lesz. Halastó Pápán Közönségünkre valóban igen fontos ügyben t uácskozott legutóbb városunk tanácsa. I'gyani i földmivelésügyi miniszter a haltenyésztél érdek ben és a mai husdrágaság anyhitésére, körrendeletben hívta tel a városokat hogv halastavakat létesítsenek. A városi tanács a körrendelet folytán utasította a főjegyzőt, hogy a iái réti birtokosokkal, esetleg a káptalannal lépjen érinti ez.éid.e halastó létesitése érdekében, mlvci a tapolcanu nti mély fekvésQ terület erre legalkalmasabbnak mutatkozik. A tanács« város közönségére nézve nagy horderejűnek tartja a halastónak létesítését, tehát a haltenyésztést. Pápának magának oly nagy a halfogyasztása.