Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-12-16

Megjelenik m inda n v R a i r n i |». Szerkesztőség es kiadóhivatal i inlillMT-r Uvula |.ii-Kt-t.—!;.-.]1-,', i,-., Sl-ft szám Ilinlelósekct egj izs.'x szerint felvés* a kiadóhivatal Uj intézmények. • Kendergyár. Közmühelyek.) Városunk fejlődésére kétségkívül erős hatásl fog gyakorolui unnak u kél intézménynek létesítése, mely legközebb foglalkoztatni fogja a városatyák 111 «'-)*"* t. Mindkét intézmény olyan, hogy azoknak megvalósításával csakis Pápa városának előlialadásál remélhetjük. Elmondjuk véleményünket mindkettőről. A kendergyár, melynek létesítéséért éppen lapunk emelt szót először annak idején, a város föllendülésére rendkívüli befolyással lesz. Mösl még kinem számítható anyagi liasznol fog hajlani .1 városuak és emellett növelni fogja ugy a város, mim meglehetősen nagy vidékének erkölcsi értékéi és eréjél is. i le nemcsak a mi szorosan vett vidékünket fogja erős kapcsolatba hozni városunkkal, hanem ide fogja votizaui más vidék lakosait is. Hogy ez mit jeleni városunk forgalmára, kereskedelmének, iparának emelkedésére, a varos jövedelmeinek, bevételeinek fokozódására, azt tálén aem is kell mondanunk. A keudergyár felállításával ezeken felül a kivándorlás csökkenését fogjuk elérni, sőt remélhetőleg hazaédesgethetjUk inén' azokat is. akik Amerikában kerestek boldogulást és megélhetést. A TÄRCÄn Születésnapra. £ár az alkalmi vers manap sűiűn lerem S noha e mesierség nem szokott kenyerem, Jvfégis engedje meg, hogy ez aika/omnjai /elkereshessem Önt szerény kis dalommal S ha már merészségen] ily magasra hágott Xivánjak minden jót, sok-sok. boldogságot. Jl szerencse önhöz ne legyen mostoha Bánat, fájdalom ne környékezze soha J{anenj vigság, öröm kisérje életét. Sorsa felett az ég soh'se legyen setéi. Xivánon], hogy . . . ejnye vájjon még rnit kérjek ? jtfegvan! J(ivánok egy derék mintaférjet. 3(ogy kit? JYfegnevezlem volna eddig régen. j)e meggátol ebben ismeri szerénységem. Nulla. rít, — — — I' "'11111111». 1t.1t«.; BÁRÓ Dl (IEZA. A sz.rkcsz.n••srr! telelő* la|.

ttilaj.lie.es a GOLDBERG GYULA len- és keuderterurfelén már egymaga i; munkál kenyérkeresetei fog adui száz meg száz embernél és ezenkívül a gyá is foglalkoztatni fog néhány <záz embert Mindehhez azonban szükséges az hogy a gyár létesítése u legnagyobl arányban kontempláltassék, hogy a len és kendertermelés egész megyénkre ki terjesztessék. Szükséges űrről gondos kodni, hogy a termelésre u lehet., leg nagyobb földterületek álljanak rendel kezesére a termelőkjick és hogy mindéi eszközhöz, amelyre ti termelésűéi •szűk sémiik van. a lehető legcsekélyebb meg terheltetéssel jussafiak. Itt mar részlet kérdések is vannak, melyeknek bővebl tárgyalásába ezúttal még nem volw időszerű belebocsátkozni. Mi a magunk részéről iÜ«• 11 örven .lünk. hogj a keudergyár létesítésénél eszméje újból napirendre került, anná inkább, mert töbjb hét előtt ugyan 1 helyen termékeiül értókesitésóről és 1 népnek foglalkoztatásáról irl cikkünknek a közel jövőben leemelhető megvalósu lisit liiljllk ez eszme l'o| Veto, léséhell. Azonban még két megjegyzésünl van. Az egyik az hogyha már ténylej foglalkoznak a keudergyár alapításával akkor egészen komolyan keil a dologh >; hozzálátni, nehogy újból elaludjék, vagi Fővárosi hangulatok. — A ,.l' .1 p a 1 I. a |. .. k" eredeti t á r a á j a. Irta Zöldi Márton (I. Nyilvános parkok.) Subádon, dicsőségesen uralkodott s megdi e-, int Könyvei Kaiman után azt mondhatna valaki hogv olyasmiről, ami nincs, t-ikk nem irható. De ilyen oaekélységeu nem szali.nl leoakadni annyival kevésbé, vagy lia ugy tetszik az.rt is mert azok a nyilván", parkok, amelyek vannak igazán csekélységek. Egyelőre a tóvárosi nyilvános parkokat kóny nven eiösoioiliatjuk az njjainkoB. Jut és mariul i — tudniillik ujj . . . Viszont lojálisán el kell ós mernünk, bogy uzok, amelyek tényleg vannak, Iu méret kben nem is iinnoaeaaek,anainthugy nem aaok goinlozas, hangulat, miivéazi esinossag vagy bogi generalis kifejezést használjunk : míikertészetileg a; európai szemet is kielégítik. Mikor a iliesötelen emlékű Xajgel.ájt leróni boiték, sokan gonilnltuuk arra, hogv annak a helyéi ...a...... loituliteis ieii'L-ot lehel létesíteni Nekíiuk BUgaetéssa ss Mnletésl .lij.-.k » buji kimlotiImtalatraa kiil.li'inl/ík. ip ara: aajésa évié \'2 kor., |é!évtv I» k., Ile^\e.lévie .'t k ilttér soionk'-nt 4" lillér. - Kgye* szám A™ :sil |j||z>r. ami még rosszabb, ugy járjunk vele, mint a cipőgyárral, A másik megjegyzésünk a cselédkérdésre vonatkozik. Meri több, mint bizonyos, hogy a keudergyár legnagyobb révzt tiéii munkást fog foglalkoztatni és ezzel még rosszabbá teszi a most is tarthatatlan helyzetet, mely a cselédmizériákban esucaq£j.il ki. Knnek szanálására ajánlauók, hogy a város eeelédBZerZésJ intézetet létesítsen saját kezelése ulatt és olyformán oldja meg a kér* dést, bogy lepjen érintkezésbe a Székelv Társasággal, amely munkás és dolgos székely leányokat toborozna é-sze arra a célra, hogy városunkban tisztességes helyek.'ii. mini cselédek szolgáljanak. Ha maga a város áll szóba a Székely Társasággal, akkor ez. a legmesszebb Imenő garanciái fogja találni arra nézve, hogy a leányok sorsa jé kezekbe vau letéve. S városunk .•melleit még hazaHas missziót is fog teljesíteni, mert Bok székelylányt l'ou- megmenteni attól, hogy Oláhországba kivándoroljon, ahol az elzüllés útjára téved többnyire mind, he még'egyet! Minthogy a már meglévő két gyárunk, a dohánygyár és szövőgyár is női munkásokai foglalkoztat s igy a kendergyár megvalósulásával bárom gyárban fognak női munka-/egeiiv amis leknek, \olt szívunk odaadni az egészet egv nyilvános park céljaira, l'e a gaz.

lag emberek, 11 várus urai, 1 gy ne véseti hole« mérséklettel csak egy részét a.ltak o<la. Nos, a aaabadaégtér igy I- asépen test. Koroskórul tóinór, talán kissé nagyon is nyomott hangulatú paloták s ezeken belül egy aránvlag elég tagt- nyilvános park, sműkcrtásael epre temekéivel. Nincs aem mi kétségein, hogy a sétáin hörzolatogatókat ez a tér teljesen kielégíti. De az. en szempontom inas, eu a nyilvános parkot toleg a gyermekek tulajdonának tekintem. A tóvárosi gye mek semmire sincs jobban rászorulva, mint aira a tiszta poétikus hangulatra, melyet egy hatalmas pars: képes éhreszteni. Odabaaa, a bérkasaárnyában níaeaen udvar s a mennyilieii van, ez leginkál.h aira szolgai, In.gv a háamaattr etkergeaea beláie a gyermekeket. Képzeijiik magunkat ezeknek a gyermekeknek a helyzetébe. Ki mennek az. utcára s u legrosszahh véleményt alkotjak maguknak a gondviselésről. Valósággal perbe szállnak vele. Kelvetik a kérdést : Miért nincsenek a tágas, árnyas udvarok, s ha vaunak, miért komi.inalják éket báameeti rekkel.,