Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-09-16

A mi külön póstaintézményünk. K.z körülbelül ugy hangzik, minth Pápának egészen külön postája volna amely az országos póstaintézménynye egyáltalán kapcsolatban nincs. Pedh li;it. ugy tudjuk, a pápai m. kir. posta '•s távírda hivatalt a magyar király póstakincstár állította föl Pápán és épp • Iv része az országos póstaszervezetnek mint bármely más város m. kir. posta '•s távirdabivatala. Ea ha mégis azl írtuk cikkünl síméül, hogy a mi külön póstaintózmí tyüuk, annak egyszerűen az az oka togy nem működik ugy, mint ahogi iz egekig magasztal! magy, kir. pósfc nűködui szokott. A fővárosi lapokban például az tlvassuk sokszor, hogy a világ egyil írszágának sim-s olyan jól szervezeti utünően és pontosan működő postája nini Magyarországnak és hogy külföld •ől jönnek tanulmányozni nz ujaiig, éj íjalili vívmányokat, melyekkel a magya •i'ista. a pósia-távirda és telefonszolgá at pontos, gyors és kifogástalan műkő lését tette lehetővé. Es ez téuy! Posta (^yógyjürdön. i cigány a hársak alatt bűbájosán húzza 'önyet fakaszt szemeimből hegedűje /tarja köröskörül olyan komor a sok fürdővendég, lintita a szép muzsikaszót semmibe sc vennék. cnt a parkban, a padokon fiatalok, vének lörgö mellel, sápadt arccal busán üldögélnek, gyik-máslk el is tzunnyad mit neki a nóta! forgó mellet nem gyógyít me^ semmiféle kóta !. . . pázsiton búbánatos, barna fitt mellett 'ahány arcú, szőke leány VIRÁGOT KÖTÖZGET, 'GY elnézem és szivemben fájó érzés támad: lintita. SZEGÉNY TIRKOSZORUT KÖTÖZNE MAGÁNAK . . Ballá Miklós. 2v£ esel .\ „P i |. a i I. II p S Ii" B i- • 4 tt J 1 á r S á j a. : Géciy István. Bgy fürtös fejti itju lovag, nevető kék :im|iáiral. rósiepíroi arccal, tii/.tu. mint szálló >|>«• li.-lv; ssép, mint. Adonis; bölcs, mint a Otis és viléz, mint Havaid loVSg, tiatal SZÍ­szolgálatunk világhirU és amit i'.'íl. Budapesten produkál, az valóban mesé Hanem a póstakincstár is csak a; cselekszi, amit mfitden intézménye a országnak, hogy ami valami tökéletei jó és kipróbált, azt csak a beeózgete főváros élvezheti, a vidék pedig moi toha gyermek, melynek '-sak a hamt pogácsából jut. Hogy a mi posta- ÓS távírda hiv tálunk tisztviselői kara ós a többi alka mazottak teljes efejükbol igyekezne megfelelni a szolgálatnak, azt kétségb vonni nriii lebet, s<>i például uem eg levélhordó és a tá\ iratkézbesitő ereji kön túlhaladó <»ly munkát végezne! amilyent m-m is embertől lehet vám Előre bocsátottuk ezeket, nehogy a okvetetleukedés, gáncsoskodás és ki kán is bogot kereső szörszá 1 hasogat:' vádja éijen bennünket. Aki ismeri li punk irányát, nem i- állithatja rólunl hogy ilyesmiben teilet! volna kedvűül de. ha a küzérd.Ji kawáutu, semmi sei tartót! vissza alli'il. hogy Iii ne niulii: síink a hibákra, tn't lyeknek helyrehozi tála csak a közönség javára szolgál di- a hibakiigazítások eredményéi soh vének rajongó lelkesedésével eltudtál a nap, \ilaglia, hogy lemondva minden földi hiúságra érzéki gyönyörről, diadalra juttassa azt. a n után leik.- annyira szomjúhozott, az „Igazság u-o Hosszú, tanulságos vándorlása közben eg idegen országba jutott, ahol szétszór! holtteste levertek, felégetett falvak füstölögtek, mind lüit gyása éa pusztulás hirdette egy lefol) láb ormiak boraalmait. Minél tovább liala.lt, anni iilili temetetlen holttetem iekUdt szerteszét a írszáguton; árok partján; — mezőségen, min leniilt. amerre esak szeme ellátott. Feje feleli millt - Z.l kill f'Z'll t I el'lleS felll tóválygott a hollók és dögkeselyűk tábora é •z a szálló felhő vezeti-' ót mindég beljebl leljebb a kipusatult országba, mígnem egy csen les. csillagos éjszakán rábukkant a legyőaötte áborára. llaleeil/.etl faliaknak köoytelen kemény z.ivü asszonyok öntötték a golyót, köszörülte i kardot es buzdították a vezér nélkül estig redőket uj karúra, egv végső küzdelemre. Iu tudta meg a vándor itju. hogy eg; toldog, Szabad kis országra ráfeküdt egy éhet iagy Imi alom. hogy nyers énjével, seregemet negszamlailiatatlan sokaságával elsöpörje a t.-r ;épröl ezt a szabad kis orsaágot, • dolgos kési tépet rabigábs hajtsa, szolgaságra vess*. sem akartuk a magunk dicsőitósér fölhasználni. Most sem azérl írunk, hanem csu pán a közérdek javáért és meri olyat hiányokat tapasztalunk a helyi m. kii posta-és távirdahivatal működése körül ihogy azokal elhallgatni nagy mulasztá: , volna részünkről. Tényeket hozunk föl, így példáu a levél- és ujságkézbesités Pápán való sággal ólomlábakon jár. Manapság, a: automobil korszakban, a minden félt motorok világában megtörténhetik az hogy a Budapesten szeptember ­s-ái d. ii. 4 órakor feladott levelei, amelj Pápára szeptember 9-én <1 e. érkezil meg, csak szeptember íO-én d. ű. kézbe sitik ; a fővárosi lapokat, melyek d. e II órakor érkeznek Pápára, d.U. 4—•"> sőt ii órakor kapják meg az előfizetői és vasárnap esak ugy, ha a postán mentiek utána délután 2 órakor. í mindezek CSak kikapott esetek a tü!> l'itk közül, Iliit egy minden tekintethet modern intézményes postánál, közel i fővároshoz, mindez lehetséges valami I ie lássuk a levélhordók és az egj — mond egy ^zai táviratkihordó dol Ks az itju hős lázban égő arcc d, keaébi ragadta szablyája! s magasra emelve megesfcü dött, ott a csillagfényes éjben, hogy diadaln viszi az eltiport „Igazság*-ot ; legvözi a győző és visszavívja ennek a maroknyi népnek leg drágább kincsét — a aaabadaágot! Kiadói fúvatott; aztán: Hajra, hajra! Neki az ellennek! Mini próféta vezette i népét BtkÖzetröl-ütköaetre: diadal ról-diadalra Egyik kezében halált "<ztu kardja, másikban i rongyos, tépett, véres sasztó. Harcolt a maroknyi nép prófétája élén hullott az ellen rakásra, mint ÖSZÍ levél viluu zúgása közt. halottakkal telt meg minden talp­alattnyi tér, mintha esak a végitélet napján te. illetővé vahozna át az egész nagy mindenség 1 »e az elesettek belyén uj hadsereg l áma'lt és a mint. fogyott a h< löknek saáma, ugy nőtt mindég esak nőtt a saabadságtipró vad csorda Egyaaer aztán kiesett a próféta keséből i­a kard. tőidet ért a záasló, elvessetl a saent iigv. legvozl.k a vezért és a durva, nyers hata­lom ot. az Igazság l.iitor hirdetőjét, láugielkt haii-osát, ledobta a tömlöc lenekére néin.i kísér* letek és patkányok közé. Hogv elűzze magától a kisértö árnyakat barátságot kötött a patkányokkal, besaélgetet Megjelenik in i u .1 e n v a s á r n a p. Szerkesztősé).', és kiadóhivatal : liolilherg Gyula |>ii|.ii'lo'reslwilese. l-,",-iéi- i!:!-ik sz.ám. Hiriletéseket egyezség szerint felvesz a kiielóliivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents