Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-02-26
Megjelenik minden v a I á r n a | Szerkesztőség: Jó kai-utca ssáss. Kiadóhivatal: QoMsenj Uvula papírkereskedés*, K".t Telefon-sagza 41. Helyet a nőnek! A jelen társadalmának megoldatlai problémái között alig van, mely ni; nagy rétegében az emberiségnek kelten élénk és napról-napra fokozódó érdeklő dést mint a feminizmus : Érdeklődési kelt nem csak azért mert a leghatározottabban magán visel a legújabb kor jellegét, és oly kérdés feszeget, mely egészen a XIX. századif még soha léi nem merült, hanem azér is. meri az emberiségnek számra nézvi túlnyomó osztályát, nagyobbik felét, . n ti n e niet érdekli közvetlenül. Talán kissé vétettünk a szabatosság ellen, midőn a nők világszerte terjedt mozgalmát egy gyűjtőnév alá vettük Ahány állam, szinte ugyananny irányban terjed az asszonyok ^zoeiáli: térfoglalása és különös, hogy ott legerősebb, legvehemensebb, a lml neu a férfi ellen, de a férfi mellett és pedij nem szociális, <le politikai kivi vasáért küzd. A mik mozgalmának legnagyobl hullámverését, t Iroszországban látjuk Legelső, aki nem speciális, 'le általaim; emberi jogokért sorompóba állott, as orosz nő volt. A legvadabb elnyomatás, a jognak igazságnak legdurvább, legkegyetlenebl elnyomatása, leghamarább érlelte meg gyümölcseit A zsarnokság elleni küzdelem leg TÁRCA. Oszi este ... Őszi este, hideg öszi este, A komor köd az utcát megeste, A város oly elhagyatott, néma. Mintha kihalt volna minden. Élő lénynek hire sincsen Csak a kuvik hangja hallszik néha. Magam vagyok, az utcákat járom, Elkerüli szememet az álom. Testem fáradt, de a lelkem ébren Fel-fel sir. mint őszi szellő, Könyezik, mint öszi felhő S egyre üldöz, egyre hajt az éjben. Hajam csapzott, testem rcmet>, fázik A két szemem forró könytöl ázik. Fájó telkem nevedet kiáltja, A; öszi szél zord fúva Ima Kiáltásom tovább adja S gúnykacajjal felel vissza rája. Szabó S. Zsigmond. I lelkesebb bajnokai a nők és ,.| kell ösmernünk, hogy iit a feminizmus jogosultsága csakugyan elvitathatlan. Sukkal kevésbbé indokolható a nők társadalmi forongása ott, almi. külön* lee-es női jogok kivívásáról van szét. Különösen Németországban kisérhetjük figyelemmel legjobban a feminizmus ezen túlhajtását. Egyenlő jogokat a nőnek, ez a bemet asszony jelszava, 'le esak esekély töredéke e jelszó követőinek hangoztatja e jelszó Ipendantját, egyenlő kötelességeket a férfivel: Mindkét ágazata a német feminizmusnak azniiliaii niyaii. mely helyét meg nem állja. Igazságtalan a nők törekvése akkor, ha egyenlő kötelességek nélkül egyenlő jogokat vindikálnak maguknak, mert kógy egyenlő jogokban részesülhessenek, akkor a férfiak vállaira nehezedő társadalmi kötelessé* gek teljesítésében is hirdessék az egyenlőséget. Igaz, hogy a germán feminista nő kontradikción is segíteni óhajt, és megoldást keresve, a kizárólag férfiakat illető társadalmi kötelességeknek legalább is megfelelőt keres a maga számára. A férfi katonai szolgálatot teljesít ? Helyes, nyújtson az .illám nekünk is alkalmat, hogy a katonai fegyveres erőben helyei foglalhassunk! mondja Néprajzi kincseink gyűjtése. A .I 1 á ]> a i I. a [' .. k" tár.- á j a. Irta Sági János, A babonák fiestrirása is fontoa és érdekes néprajzi föladat. Ne is késlekedjünk ezzel sem, inert az általán..s inivelődés elszintelenili, elgyöngiti, majd elpusstitja a népélet jellemző jelenségeit; a néplélek megnyilatkozását: a babonákat, a népnek a természetfeletti világrendben való hitét. Ha a babonákat vizsgáljuk, azt találjuk, In.gv a mi népünk és a vadtiirzsek, a primitivebb népek babonái között snk rokonvonás vau. A babonák rég elmúlt idők hitrendszeréből maradtak reánk, letűnt korszakok szellemi életére vetnek világot. Amint a gyermekek kezében lévő, játékká szelídült nyílpuska is, rég letűnt idők használati tszkőse, ép ugy a nép között élő babonák ugyanaz idők valláaiendaaaiéaek bujdosó maradványai. Az összehasonlító, elemz.i és oknyomozó néprajz kimutatja, hogy számos babonánk másutt még ma i« élő pozitív hit tétele. Megtaláljuk a mi népünknél is a más világrészek primitiv népeinek aniiiiizinusát. Babonáink gyűjtésével mindjobban beigazolpik, hogy az »niiuiz.inns, amely élettelen tárgyak lelkében, gOB* ilolkoda-áhan, varázslatos hatalmában liisz, az SsaSSS vallások kéizös vonása, a HM Vad népek papjainak sa'uiánkodásu l kuruzslá*a éa vara/sla-nval együtt. a német nő. <»n a kórházi szolgálat, a katonai fehérnemű é-s egyéb ruha* zali cikkek készítése: kény szerilessek minden asszony, hogy meghatározott időig ezeknél foglalatoskodjék. Mindezekből láthatjuk, hogy a német ini mozgalma soha meg nem valósítható álomképeket kerget, és bátran állíthatjuk, hogy b'irekvi'sr <; *4íiA4le'n időkig meddő (no- maradni. A római, különösen a francia nő se politikai, se társadalmi jogokért nem küzd. Az a korlátlan demokrata szellem, mely ;l Gall köztársaságban uralkodik, már maga is oly é-s annyi szabadságot hiztosii a minek, hogy ez ujabbak kivivására nem törekszik. A francia nő is részt kér a férfi munkájából, de nem a testj, hanem a szellemi munkából. l'.s valljuk he őszintén, hogy • az iránya a nők emancipációjának a legrokonszenvesebb és mindenesetre ezt koronázta is a legnagyobb és a legtöbb -iker. Soha és selml maradandóbb emléket [lemének nem állította nő. mint Franciaírszágban, hol az irodalom, művészet •s tudomány terén lejt ki fokozottabb nűködést. Oly működési terek ezek. melyeken iz érvényesülés nem jár mások megkárosodásával, melyen a nő bátran haladttá a babonáinkéi beillesajúk az. animisBttshs, megerősödik előttünk annak a teteinek az gazsága, hogy minden primitív nép átfutja a tagyobb kultúrnépek törtenetét. Amint a régi vallási őrületi a husmsrcsn:<ilás, a zsidók ártatlan ruhs tépd eséséhen, a test Snyargatáss a szigorú zárdákban, fennmaradt : mint a katholikusok böjtje, a zsidók kössrkedéss H trétiskedése kőziis a polinéziai primitiv népnek illő rendelkezéseket tartalmazó 7 ij/w-já val, épp igy a babonák, a kuniz-lásnk, a varázslatok zoiiosuk a mi letűnt korszakainknak, és a iriin'tiv népek jelenének hitével, gondolatvilágával, /.okásával. írjuk ésszé, hogy a nép mit tart a fold eletkezéséről, alakjáról, a lioldujiiláshoz miféle almunkat, szokásokat fűz; hogyan jósol az időírásról : mit tart a boszorkányokról, a garabonciás iákról, a sárkányról, táltosra, Indvéreről, a azajaró lélekről; mikép védekezik a rontás ellen: ogvan gyógyítja a betegséget ; az állatokhoz miféle abonákat fűz; miből következtet a • zerenesétlenfgre, a boldog liázasságra, a férjliezmenésres th. sth. A babonák gyűjtése után írjuk fői, hogv lllyensk a faluban a birtokviszonyok, egyik-másik -áladban nities-e a rendestől eltére esaládi élet, ilaini különös szokás, házkozösség, amelyet saaenasonUthstnak a primitív viszonyok között i •• \.t i
