Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-02-26

Iiat előre, anélkül, hogy a férfi kenyéréi veszélyeztetné, A szabad művészeti ágak sz egye­düliek, melyeken bárki érvényesül, me­lyek nem oly s/.iik korlátok közé sz<>­rittottak, mini az Ipari es kereskedelmi |>ál\ ák. I la már mos! mindezekből le akar* juk szűrni a tanulságot, bogy irányi szabhassunk a magyar nők tórfoglalá­sAnak, akkor abban állapodhatunk meg, hogy legyen a nők mozgalma oly irányú, hogy ne veszélyeztesse a férfi kéréseiét és ne vétsen a nőiesség ellen — azaz tartsa szem élőt! a szükségesei és a szépet. Ugy hisszük, minden magyar BŐ megszívleli az elniondottakal és inkább semhogj küliíildi eszmékéi magába szíva, vakon hirdesse a mi körülmé­nyeink közé nem illő forradalmi jelsza­vakat, inkább szive sugalmál fogja !<•">­vetni és hűséges marad azokhoz a tra­díciókhoz, melyek kötelezők a Zrínyi Unnák ós itíöbó Katicák Örököseire. Pénzintézeteink. Kit ne érdekelnének azok az egy­más után megjelenő zárószántadások és üzleti jelentések, melyeke! pénz­intézeteink ez idő tájban a közgyűlési meghívókkal együtt kibocsátani szoktak. Hatalmas számcsoportok sorakoz­nak azokban egymás mellé, kisebb" nagyobb összegeikkel ékesen szóló bizonyítékát szolgáltatva az illető inté­znek iráni a nagy közönség körében megnyilatkozó bizalomnak és mélységes tisztelete! keltve bennünk ama boldog halandók iránt, kik megtakargatotl fillé­reikkel olyan hatalmas összegekel tml­tak összespórolgatui s ez intézetek kiiz\ etitését el rendelkezésére bocsátani vékonyabb pénzű embertársaiknak, kik vállalkozási kedvvel párosult életrevaló­sággal s hasznos tevékenységgel igye­l'i-lilaul liii/uni csak tol, hogy a néprajz egyik művelője, a magyar népnél haasnálatoa kistééik uram kifejezésből azt akarja kiolvasni, hogy iialiiiik i> dívott • poliandria, a közös nő tartása, amikor a/. iMMtouv több férjet, eresebbet, kisebbet iamert. A lakodalmi Mókásokból is követkeatetnek régi osaladi resdsserekre, szoká­sokra. A menvaaSZOnji táncban, a nevezett nép­rajai tudi'is, a esoportházaaeágaak megazelidült jogát látja. Az uri leány menyegzőjének éjfélén feltett fejkötő, példánl szolul jelképe • hérmrtifg valóságos befejt esésének, amit a nép fiatal háaaepárra sok helyen a menyegzői tor ünnepélyes keretébea meg most is gyakorlatibb atoa bajt végre, a nas/nép alkálim mondókat, szokásai után. Le tényén megfigyeltem, bogy ba a báaaapár gyalog titra kél, a feleség min mehet a térje mellett. Utána megy őrahosszat. Ha most tudjuk, bogy a magyar paraszt a feleaégét tegesi, inig e tk kendezni kell az. urát. akkor ez.ekliól a jelenségekből felidézzük azt a kereaatéoyietlaa kort, inikot a lei min volt a férjjel egymaga, mikor ót esak árunak tekintettek. tanulmányozzuk ;i nép tápbtíkotási viszo­nyait, írjuk meg minden falunak a kis szakács­könyvét. Ha ezeket mind összegyűjtjük, az. egész anyagból sok tanulságos dolgot olvashatunk ki. Megtudjuk majd, bol van • népnek jobb dolga, és melyek azok a helyek, ahol a szegény ember ezmk megnyerni a szeszélyes Fortuna ttenasszony kegyéi és kiérdemelni, agy kierőszakolni tőle, bogy végre­alahára rnosotyogjon egyszer reájuk is. Szomorú akkord csendül meg az lei jelentésekben is a pangő keres­edelemről, rossz lennésről s mind­inelleti alacsony gabonaárakról, a kis­i;ir hanyatlásáról a általában közgazdá­ig! állapotaink felettébb kedvezőtlen elyzetéről; — adná Isten, hogy egy­ehány igen jó termés segítene gazdá­ikon s az ennek folytán meginduló lénkebb vásárlás] kedv ós készpénz irgalom állítaná talpra kis iparosainkai s vinne elevenebb pezsgés! és lükte­ss! kereskedelinünkbe is ! I le lássuk sorba a kimutatásoka! : i. l'apai Takarékpénztár. A Pápai Takarékpénztár 42-ik üzletéve az ttézet tovább fejlődéséről tanúskodik. — A •téttől kezdve majdnem minden üzletág, kivéve '. ingat kínokkal biztosított kölcsönöket, melyek­ál nemi esekély visszaesés mutatkozik, erael­Mlést mutat. - Kmelkedést mutat az í'.ssz­irgalora az előző évihez képest több mint Kin.iKKi K s emelkedést mutat a tiszta nyere­>g az előbbihez képest keretszámban lótni Az igazgatóság jelentésében felemlíti aa tdokokat, melyek arra indították, hogy a légi etetek kamatlábat 4'/..>"«-ról 4'*,-ra. az uj • tétekét pedig ez év január 1-töl kezdve '"„-ról 3*6%ira szállítsa le. — Karöltve jár a etetek kamatlábának leszállításánál főleg a áltóhitel kamatlábának csökkenése is. mely '•reu. különösen kereskedelmi váltókkal szemben /. igazgatóság rendkívül előzékeny eljárást lllllsit. Meleg >za\akkal emlékezik meg az igaz­atósági jelentés a felügyelő bizottság érdemes Inökémk liarátli Ferencnek távozásáról, ki gg korára való hivatkozással válik meg az ítézettöl, melynek vezetésében kezdettől fogva •sZt Vett. — K]> oly melegséggel emlékezik ieg Süttő Károly intézeti tisztviselőről is. ki •1 évet töltött a takarékpénztár szolgálatában, lég pi'dig oly párját ritkító buzgalommal, hogj z alatt az idő alatt egy napot sem mulasztott. A közgyűlés bizonyára örömmel ragadja gáza életében nem eszik Imst, ahol kukorica* s/ten tengeti életét. A leírások I lói a magvai lenyeeske ismert szakáosuaűvészetéoek jóízű késsi­i'seit SS a tősgyökeres magyar konyha-különleges­égeket is megismerhetjük, \ izsgáljok a népies gyógyítási módokat, •gyezzük föl, hogy a nep milyen gyógvTüvekkcl | Szerekkel gyógyítja az (gyes betegségeket. Kutassunk a nép testi fejlődésének, elkoroso­odásának, eitörpésedéaének okai utast, Kísérjük igyelemincl I szaporodási viszonv -okát. Hol van gy gyet inck-rendszcr, miként korlátozzák a szapo­odást. Mi az. oka a kivándorlásnak? Kzl mind ;ell tudni akkor, mikor nemzetünk megerősítése, lagygvá é'S hatabsaSSä tétele Végett akarunk selekedlli. Ha buzgólkodunk a néprajzi tudomány avara, akkor egy fáradsággal a test Vér-1 udomany­ink : a régészetnek is tehetünk szolgalatot, mert i régiségeket a falu népe találja a földmunka [ősben, A tahinak minden yri embere tanítsa mSS i népet arra, hogy a földben talált régiségekei neg kell becsülni. A jegyzők, a lelkészek szíves tedjeaek azt néhányszor közhírré lenni. A tanít, i gyermek-sereget szíveskedjék figyelmeztetni logy ha a esaladban valaki régiséget talál, ezt íi tyermekek jelentsék a tanítónak. Ha a falu uri emberei tudják, hogy valahol m-g az igazgatóság BZÖU javaslatát, melyben • két érdemes férfiúnak jegyzőkönyvi elismerést, i köszönet nyilvánítást indítványoz. Az igazgatóság nyeremény felosztási javas­ata szerint a tisztviselők és szolga jutallllBzá­tára fordíttatnék 5200 korona, j^tékonyűéhm JOQQ kor., osztalékra részvényenként 110 kor.; 12000 kot,,na : külön tartalék alapra 12000 Corona: nyugdíj alapra L'IKIII korona: jubileumi dapra l'IMKI korona : összesen 65200 korona, i fennmaradó 2858 korona pedig a jövő évi ízámlára vitetnék át. - Ha a közgyűlés — miiben nem kételkedünk — az ig-zgatóság és eiügvelo bizottság javaslatát elfogadja, az utezeti törzsvagyon Tlllllll korona 4S lillérre •nielkedik. II. Pápa rároal és vidéki takarékpénztár. Ismét szép eredményről tesz tanúságot ezen nt.'zei igazgatóságának az 111(14. üzletéviv Vo­ta tkozó jelentése. A közgazdasági élet minden erén mutatkozó kedvezőtlen jelenségek mellett, s. tigv az üzleti forgalom, mint az elért tiszta öyedelem tekintetében, sikerült az intézetet fenn­art.mi az eddigi sziuvonalon, s«"»t a biztosítéki dapok ujabb jelentékeny gyarapításéval az in­ézet nemcsak a részvényesek jogos erdeket. -zolgálja. hanem fokozott mértékben niegszilitr­litja a folyton szaporodó takarékbetétek bizton­.ágát. Az üzletvitelben eddig is alkalmazott el­mekhez szigorúan ragaszkodva az igazgatóság a •einlesen etilt ivált egyes üzb-tágak közötti helyes irány megtartására törekedett. Az előttünk fekvő mérlegből és évi jelen­tésből, mini főbb mozzanatokat kiemeljük,hogy »z intézetnél iámét mintegy IIKI.OOII koronával emelkedett a takarékbetétek állaga, mely a mult év végével 1.772,237 K (itt lillérre rúgott. Gya­rapodást mutat a jelzálogkölcsönök összege is. mig a 882 895 K 44 fillér értékel képviselő váltó­táros az előzd évhez képest M;| -_! K :!.", fillérrel emelkedett. Kamatozó érték|>apifokl um 68 pénz­tári jegyekben 174,200 K helyeztetett el, a pénz­tári összforgalom pedig 7.619,120 K 85 til. volt. A mérlegben kimutatott L!777Ó K lö fillér tis/ia jövedelemből az igazgatóság aa aiapsza­bályszerfl illetmények, szokásos tisztviselői jutal­mazások és jótékony adományok levonása után, osztalékra az Ó(KI részvény után részvény oiikint L»(l koronájával HUKMI korona kiadását hozza java-latba, mig B liiegmaradó 12,55*2 K 40 til­lérbói. (;7ii K .VI til. csatolásával a rendes tar­talékalap ltm.iHKi K-ra egészít tel nék ki. I 1879 K s7 fillérrel pedig' n különtartalék 8 címén uj bizto­sítéki alap alkotását hozza javaslatba az igaz­gatóság a közgyűlésnek. A közgyűlés folyó évi március ó-éu d. >•. '.t érakor lesz az intézet he­ly iségébeu. földet forgatnak, hagyjak meg a munkásoknak, hogy a földben talált edényeket ne törjék össze, éa s Legkisebb réz- avagy vasdarabot is emeljek ki, hozzák ha/a. Tanítsuk mez a népet arra. hogy az emberiség hálom korszakot élt. A kő-, bronz- és vaskorszakot • Világosítsuk föl, hogy az. ember ezer évek­kel ezelőtt nem i-inette a vasat és a rezet. Kőből csinálta tehát a szerszámait. A követ gömbölyűre csiszolta, kilvtikasz.totta, nyelet tett bele. Ez volt a buzogánya. Evvel ütötte agyon as ellenségeit, A tűzkőből nagy ügyességgel nyílhegyeket pattan­tott le, Kzt a hegyes követ lőtte bele nyíllal a vadállatokba. Az. ősember kalapáe-a, tűje, kése és fejszéje is kőből volt. Gyűjtsük össze a kőkor emlékeit. Ott élnek ezek a nép kesén. AÍ<7/yA'ó-iiek nevezik azokat. A nép azt hiszi, hogy a földbea talált különféle formájú, rendszerint más vidék isme­retlen kőanyagából való ködarabok villámláskor az. egból ősapádnak a földbe. Hét évig mennek le, és hét évig vándorolnak föl, csak ezután látják meg a szántásban. A népnek az a azerenesétlen hite, hogy a köveknek gyógyító ereje van. Ezért a véreset tejelő telién fögyét dörzsölik velők. Még a szom­szédos falvakba is elviszik kölcsön, a helyett, hogy a szegény állatnak állatorvost hivatnának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents