Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-01-08

Városunk politikai élete. ii. Kiűző Kamunkban miként jeleztük, megindokoljuk, hogy Pápa városa akkui" követ helyes politikai utat, ha az 1867iki kiegyezés lm követőjét és bölcs vezérét, gróf Tisza István miniszterelnököt és zászlóját el nem hagyja, sőt azt lelkesen követi, s ha ezen elvek alapján városunk eddigi érdemes képviselőjét dr. Hegedűs i^orántot újra megválasztja, akkor jár el helyesen. Aki átélte az 1848/49-ki szabadságharcot, utána az 1850 1868-ik évitartó elnyomatási araimat, majd az 1867-iki kiegyezés küzdelmeit, az tudja, hogy az 1848-iki dicső elvek, és azok alapján Imzoti törvények után, mily szomorú korszaka következett édes hazánknak. Az 1850-es éveket nem Baját nemzeti gyengeségünk, hanem a trón bizal matlanságával szövetkezett osztrák gyűlölet és saját nemzetiségeink tulnagv számának irányuukbani ellenséges in dulata idézte elő. A nemzetiségi gyűlölet mellé' járult TÁRCA. "©iparban. KUnn fóracloa vart, zúzva bentoaalja Sótól szárnvál zord folloaok csapatja. Kis ablakunk a zápor veri cgvr*, 5i.i.-,:a szólvósz, ki a vóajolenbe, Dórdtt! a mcnnvbo't haraa.es zonórol S hoav rank sölóttil zordonan az ójjol: ÍSlel«a fószkünkbe' csendes kis szobánkba, £;-o'.cul'.an fájó em!ók«k árnva . . . Ha kivitt koldus kecoejtat szoronyen Mviss ajtót nóki, in kis fílesóaom! 3ojjön b« hozzánk, didoroave, Afm, Bujdostam ón is álmatlan az ójbín. Célvonalam in is elhaavoltan, árván, 13o szokszor volt az utca kére párnám . . . Jtarmat fUrószlítt, Air takart feljórín Jiviló paaenrban, erdők rejtekóben . . . ás csak sfyrs üzólt, kergéiéit tova CL sújtó sorsnak suhoaá ostora, — Xa kivül koldus kocoatat szerónven Jiviss ajtót nóki, ón kis felesóaem. Megjelenik minden vasárnap és cstttörtökör Szerkesztőség : Kő-tér 7. "ém, Kiadóhivatal: Goldbsrg Uvula pspirksrssksOSSS, Fö-té Telel'cin-szíiin : 41. [/. anyagi érdekek rugója is. hogy t. i. Vusztna és főképpen annak fő- és izékvárosa Bécs, minden áron össz»irodalmat akarl és Bécs annak köziontja akarl lenni, annak fényében és gazdasági előnyeiben pompázás és duscálkodhatás céljából. Az a 16 év. mely 1850-től 1866 ig •licit, rohamos lépésekkel tette uagygyá, 'irágzóvá, gazdaggá Bécset. Süt Auszt•ia összes iparát és kereskedelmét Ausztriát és Bécset és velük együtt iz uralkodó házat csak az 1866-iki torosa és <»lasz hadjárat tudta ni kény* tzeriteni arra, hogv ;

iz 1867-iki kiegye:é's létre jöhetett. Tudjuk mindnyájan, hogy a Deák *erenc által alkotott ezen kiegyezés •Heu évtizedekig küzdött az orazágoe •llenzék, ugy a 48-as párt, a száműzött Kossuth elveivel valamint a baloldal Tisza Kálmánnal az élén. De tudjuk azt is,

»hogy országún! nagy többsége Deák Ferenc vezérlet* ilatt rálépeti az 1867-iki kiegyezéf terére és alapjára, utóbb a balpárt uagj része is csatlakozott Tisza Kálmán vezér lete alatt az 1867-iki kiegyezési alaphoz Sójjőn b« h«í**ank. hadd mondom c! u«k> űz on szirom is esonbdttg van toü . . . Rl bonno forr, bennem is ég a; a '•ina,, Uavancj? felije arnra hullott reánk, ws rja «i is t:sztt!.I már az ón egem. De azt a multat olj. nem f«lxU|«t>in. ws nem is folojlem, is aljai, űki hontalan jár ablakunk alatt. Jta kirtil koldus ko.-oatal szorénron Kriss ajtót nóki, ón kis felosóaom. Szilágyi Ferenc Miszticizmus az utcán. A „I" apai LaPOk* c r <• cl t i Urrój a. Irin Czobel Minka. (Dubary szánkója.) Biciklin jiiii a vereaillaa-i kertbe, barna, séiet bugyogóban, tején fátyolos kii tengerééi talap, nyakán férfigallér ti'rtinyakki'n<b'ivrl > nőst tanával, ki valódi férfi, de kinek Bltösetc Hin sokat kaldnbönk az övétől, belép a • Iisz[OOSik mii/.-(imába. — Ni'Zil. niilv'ii futvsa m«'ilvi> alakn az a tissaánk^, de jelenne beleülni, aribbjármű >•/.. niut a mi biciklink. — A/i-n eaak gyorsabban haladónk igy, •leli a t'.'-rfi, — sátán csak egy ssemélj/ illhet bete A átadva, smelyik oaak alakjára nésv< Ki De szeretné magyar ember léére, hogy az 1848 iki törvények minien vonalon érvényesüljenek, a teljes liggetlenséggel. De ha nem érvényesülhettek l

s,

í~•cn és ha ekkor a nemzet nagy többÓge rálépeti az l>><i7-es alapra. vajain ehet-e azi egy-egy képviselöválasztási dószak alkalmával és időközben is. a •ailanienilieiii erőszakoskodást

»kkal idő •lön. vagyis mi^' a történelmi eseméivek is segitségUnkre nem jönnek, erőietlli ? Aki Magyarországon képviselővéasztéii joggal bir, ne csak a jelen poliikai időszakol vegye bírálata aki. de íézzen az ahszolnt uralom korszakára s vissza, valamint nézzen a jövőbe is. Gróf Tisza István miniszterelnök az i nagy szellemi erejével, nagy hazaizeretetével nézi a multakat, mérlegeli » jelent es belál a jiivolie és luzik poilikai győzelmében, a haza boldogulásában a/ 1867-iki alapon állva. I 'olitikai párt-hazugság az gróf Tisza István fllell. llogV ö Hein keZelllé' ht"i|•sen és jó] az 1867-iki kiegyezési törnedve, tényleg pedig egy fiiból faragott nánkó, aintegy álomból ébredve morog magában: — Soha ilyen ccodát! Ifikor én fiatal volánt, az asszonyok m-m luijtak ilyen CSttf barna >s fekete tokkbe, '!<• uépen himbálták tejééin estük körül a csipkefodros, virágot ebroncesoknyát, hajukat se festették peradicsomseinttre, iiint ma, de ti-ht-r porral hintették I"-. niiut gy szép cukiHs fánkot, s cenk a nemdldökön átszőtt meg, Mőke-e vagy barna. Az én urnöni szeniöhlöke szőke volt. <le zeme feketén csillogott ki alatta, ha rát.kinett a mellettünk vágtató királyra. Hánysaor riklottunh el igy a versailles-i ;ert haván ! Csillogott a hu. csillogtak az gyenrnhák s versenyt csillogtak nrnőm szemei, gyémántjaival. Közönséges asszony volt. igaz. 'le a szépéjr, s fiatalság csal s hamisított előkelőséget ád, iin ig tart. Ks. hogy szeretett élni! Miilön a szépség tiatalsa^ elkopott, a gyémántok slsaóródtak, király régen elhalt, s öt magát rég elteiejtett lUneiért vérpadra vitték, sangen] öreg sssaony tárően, kacéran nézet' a hohé.ia • esdekelve nonilá: míg egy percet hóhér or, még Igy percet.